Október 12-én a jelek fokozatosan erősödtek. Mire beesteledett már 10 percenként kaparászott, vackolt és egyre erősebben kezdett lihegni. Hagytuk, hogy azt csinálja amihez kedve van, oda menjen ahol jól érzi magát, de a kertbe már csak felügyelettel mehetett ki. Akkor láttam, hogy hatalmas vihar készülődik.
20:35-kor hatalmasat villámlott, dörgött az ég, ekkor leguggolt és egy tenyérnyi tócsa magzatvizet hagyott maga után. Azonnal hívtam a "bábaasszonyt" (akinek ezúton is nagy köszönet a segítségért) és megtettük az utolsó előkészületi lépéseket. Mindenkit felhívtam gyorsan aki érintett az ügyben, a papakutya gazdáját, az állatorvost, mindenkit akit kellett. Majd gyorsan előkészítettem a kecsketejet, a betadinos oldatot, és bekapcsoltuk az infralámpát, hogy a láda kezdjen el felmelegedni. Kezet is 10 percenként mostunk fertőtlenítővel.
Win már nagyon lihegett, be is ment a szobába és elkezdett nyomni. Az fájások még viszonylag ritkásak voltak, és szegényen látszott, hogy már erős fájdalmai vannak. Több helyre is csepegtetett a magzatvízből, de nagyobb mennyiség nem ment el. Szegénykén látszott, hogy egyre jobban szenved ezért az ölembe hajtotta a fejét és várta a segítséget. Ott ültünk mellette és felváltva simogattuk, a világítást levettük és nyugtatóan beszéltünk hozzá. Mondtuk neki, hogy ne izguljon, nem fogjuk egy percre sem magára hagyni és mindenben segíteni fogjuk. Még ha nem is értette, hogy pontosan mit mondunk neki, akkor is látszott, hogy megnyugodott, az igazság az, hogy nekem is jót tett ez a kis relax, mert már elég ideges voltam.
A bába többször is megnézte, hogy a "kijárattól" mennyire vannak még a babák. Kb. 1 ujjnyira lehetett az első orrocska. Win szépen hagyta magát vizsgálgatni. Szegénykémnek 2 órával később már olyan fájdalmai voltak, hogy kicsit sírt is. Hagytuk, hogy a saját ágyába maradjon, mert ott érzi magát a legkényelmesebben. Közben kint ömleni kezdett az eső. Egyre többet és egyre erősebben nyomott, majd 22:47-kor megjelent az első fejecske. A baba kijött, köldökzsinór elvágva, magzatburok leszedve, majd ki lett rázva, szívva a magzatvíz belőle. Utána Zoli megtörölgette és mérlegre tettük. Hatalmas baba volt, de Win néhány nyomással hamar a világra hozta. Tricolor szuka. Születésének pillanata 2013. okt. 12. 22:52. Súly: 35.5 dkg.
Először az anyjához, majd a ládába tettük melegedni, de nem nagyon akart ott lenni, így visszatettük Winhez. Win szépen megpucolgatta, megette a méhlepényt is. Közben újabb tolások következtek, tudtuk, hogy hamarosan itt a második baba. Win már szinte parancsszóra nyomott és nyomott. Közben azért a már meglévő kicsire is figyelt, aki időközben magától szopizni kezdett. 23:36-kor már a kezünkben volt a következő kis jövevény, orral előre. Tricolor kan, súlya: 38.1 dkg. Win őt is szépen megtisztogatta. Olyan jó anyuka, hogy egyszerűen nem tudok vele betelni ilyenkor. Habár minden úszott a vérben, mégis gyönyörű volt.
Éjfelet ütött az óra. Bár Win nagyon nem szereti a vihart, most mégsem foglalkozott vele. Volt egy sejtésem a harmadik baba színét, nemét illetően, de nem akartam beleélni magam. Majd egy embertelen nagyon dörgött, villámlott, akkorát, hogy az áram is elment egy percre. Majd megjelent egy picike farkacska. Bár a farfekvés nem a legjobb, de ez esetben mégis örültem, hogy az első amit megláttunk egy foltos farkacska volt. Éjfél után 4 perccel már a kezünkben volt egy csodaszép blue merle szuka. A szívem hatalmasat dobbant amikor először megláttam. Ilyet még egy kölyöknél sem éreztem. Tudtam, hogy valaki nagyon különleges jött a világra. Anyukájához tettük, hogy megtisztítsa, megnézze ő is, majd a szokásos magzatvíz és köldökzsinór eltávolítás után mérlegre tettük. A blue szuka születési súlya 36.7 dkg.
Még vártunk egy órát, hátha van még egy kicsi aki elbújt az ultrahang vizsgálat elől, de nem. Hárman lettek. Pont ahogy számítottunk rá. Bár babonából nem szoktam előre neveket kitalálni, de most volt bekészítve három nevem. Egy név egy tricolor kannak, egy név egy tricolor szukának és egy név egy blue merle szukának. Hát ez most bejött. Pakkra, pontosan. A fedeztetéstől számított 61. napon megszületett a három apróság. A szülés után kitakarítottuk őket, mindent megtisztítottunk, majd a ládába pakoltuk a családot.
Mind a hárman azonnal szopizni kezdtek. Jó nagy, erős babák lettek. Így végre mi is megpihenhettünk, lenyugodhattunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése