Isten veled Oreo!

Megint egyel kevesebben lettünk. Pár napja Oreo azaz most már Oliver is elhagyta a házat. 

Drága kisbabám, kis dupla-csokis Oreom! Kívánok neked nagyon-nagyon boldog, hosszú életet! És azt, hogy kapjál legalább annyi szeretetet, mint amennyit te is adsz, bár efelől kétségem sincs :-) Tudom, hogy jó helyen vagy és kis barátod is akad. Vigyázzatok nagyon egymásra! Gyönyörűm.... remélem még látjuk egymást! Nagyon szeretlek.

A kis K kollektíva így 2 főre csökkent. Mamba és Caviar. Meg velük a harmadik "baba", Ivy, aki teljesen visszament kölyökbe. Annyira élvezi a kicsik társaságát, hogy elképesztő. Reggel amikor megyek kiengedni őket, Ivy végig a nyomomban van és üdvözli a kiskutyákat. Sok olyan pillanat van amit olyan szívesen megörökítenék, de persze mire odaérnék a géppel szétrebbennek. Tegnap pl. vagy fél órán át összebújva puszizkodtak. Ivy lefeküdt a nappaliba, a két baba meg mellébújt. Bár egyértelmű, hogy a legjobban a "kinél van a labda" játékot szeretik. Én eldobom nekik, és mire a kicsik megfordulnak, Ivy már hetedhét országon túl van a lasztival. Azt hiszem ő a leggyorsabb collie akit valaha láttam. Iszonyat sebességgel fut és nagyon fordulékony. 

A kisbabák mindenesetre nagyon élvezik a társaságát és rengeteget tanulnak tőle. A felnőtt kutya társaság nagyon kell nekik, mert meg kell tanulniuk viselkedni. Hiszen ahogy nőnek, úgy nő az önbizalmuk és lesznek egyre szemtelenebbek a felnőttekkel. Ivy nagyon finoman jelzi nekik ha túl messzire mennek. A lábával felborítja a kölyköt és nagyon gyengéden lenyomja, ledominálja. Tulajdonképpen olyan mintha a bébik kétnyelvű oviba járnának. Én tanítom őket emberül, Ivy tanítja őket kutyául. Lassan felveszik a collie szakirányt :-)

Tegnap Eszter segítségével - akinek hatalmas köszönet ezúton is - megpróbáltunk pár képet készíteni a kicsikről ami nem volt egyszerű, mert borzasztóan meleg volt és a kicsiknek nem volt sok türelmük hozzá. Az viszont elképesztő volt, hogy életükben először volt rajtuk póráz és azonnal beálltak úgy ahogy kell. 

Az első próbálkozás Mambával kaja nélkül, csak parancsra.

Elképesztően okos babák. Nagyon elégedett vagyok velük. Persze azért inkább játszani szeretnek, meg gyomlálni, meg salgolni. Felfedezték ugyanis a slagot, mint fantasztikumot és amint bekapcsolom össze-vissza futkosni kezdenek és megpróbálják elkapni a vízsugarat. Elképzelésem sincs, hogy ezt a vízmániát kitől örökölhették. Bár némi sejtésem azért mégis van :-)

Win a kicsik anyja és a víz.

A két tricolor a videón A kicsik mamája Win és apukájuk, az akkor frissen hozzám került Flesh. Ha jól emlékszem Flesh itt kb. 5 hónapos lehet.

A másik hobbijuk az lett, hogy a térkövek között kinőtt gyomokat kiszedik, amiért őszintén hálás vagyok nekik, mert különben nekem kéne. Igazi kertész kisbabák. :-) 

Ha úgy érzi eleget gyomlált, megpihen a fáradt kis k(utya) a teraszon. A munkálatokat Ivy felügyeli.

Mamba érdeklődik a fotózás végének várható időpontjáról :-)

Caviar végtelenül kedves, mosolygós baba, aki nem tud elég puszit adni. Mindig a nyomomban van, mindig a lábamhoz fekszik a kis tündérke. Egyszerűen imádom.

Kétfejű kiskutya

folyt. köv....

- 1 Bibi

Egy újabb kisbaba hagyta el a házat. Az eddig elhanyagolt kisfiú néven futó Ivory Black Truffle gazdihoz költözött. A gazdik személyiségi jogai védelmében nem szoktam ilyen dolgokat megosztani a blogban, de ezt most egyszerűen nem bírom ki (és engedélyt is kértem rá). 

Gyakran kérdezik tőlem, hogy nem fáj e a szívem odaadni a kiskutyát. Hiszen ott vagyok a születésnél és attól kezdve minden pillanatuknál amíg el nem viszik őket. Elkerülhetetlen, hogy az ember kötődni kezdjen, és az is elkerülhetetlen, hogy legyen egy kedvenc. A kedvenc kiskutya sosem úgy alakul, hogy választok egyet küllem alapján, és az a favorit. Ahogy nőnek, cseperednek, és alakul köztünk a kapcsolat, kommunikálunk, úgy látom, hogy melyiküknek milyen a személyisége, mennyire erősen kötődik hozzám. Azután sokszor ahogy fogynak, ez úgy változik. Coraline nagyon közel állt hozzám, mert folyton a nyomomban volt, állandóan vágyakozva nézett rám, hogy csak még egy simit, még egy puszit, vagy hasvakit kapjon. Utána Coraline elment és maradtak csak a fiúk. Nekem az elhanyagolt kisfiú lett a favorit. Annyira édes kis természete van, hogy meg kell zabálni. Nagyon vágytam rá, hogy egy igazán jó családhoz, különleges helyre kerüljön. Alapvetően mindegyik babánál ez a cél. 

Én nagyon hiszek a kutyáknál a sorsszerűségben. Persze lehet azon gondolkodni, hogy mi lett volna ha... De úgy gondolom nem érdemes. Amikor én választhattam több kutya, több alom közül, és döntöttem, sosem bántam meg. Még akkor sem, ha a kutya végül 3 évet sem élt. Nem bántam meg egy pillanatra sem, mert mindegyiküktől tanultam valami fontosat, és rengeteg szeretetet kaptam/kapok. Ők az én kutyáim, és mi egymásnak lettünk rendelve. 

Hasonló sorsszerű dolog következett be a napokban. Eddig még nem adatott meg, hogy úgy adjak át valakinek egy kutyát, hogy tudom, egy szót sem kell szólnom, nem kell semmit elmagyaráznom, mégis 100%-ban biztos vagyok benne, hogy tökéletes helye lesz. 

Bence (Dr. Balázs Bence az állatorvosunk) jött ugye beoltani a kutyákat és végül nem egyedül távozott. Az elhanyagolt kisfiút is vitte magával. Amikor tudatosult bennem, hogy hova kerül a kutya, alig tudtam visszatartani a sírást, annyira örültem. Hiszen amellett, hogy egy fantasztikus családba kerül, tudom, hogy egy olyan ember van mellette aki tökéletesen tisztában van mindennel. Ez pedig borzasztóan megnyugtató érzés. Így egy pillanatnyi rossz érzésem sem volt, hogy oda kellett adnom valakinek az én kisbabámat. Az külön öröm, hogy együtt fog felnőni a család kisgyerekeivel. Mert a kutya-gyerek kapcsolat, az valami egészen különleges.

Bence kisfiának, Beninek az első találkozása a kiskutyával, akinek a Bibi nevet adta.

Néha - a napi hajtásban - elsikkadnak a legfontosabb dolgok, amiért ezt a fajtát olyannyira szeretem. Hogy a collie milyen fantasztikus kutya. Ezért kell olykor megpihenni és csak nézni őket. Amikor egy rossz napomon valamelyik az ölembe hajtja a fejét és csak néz rám azzal a gyönyörű szemeivel, akkor jövök rá milyen szerencsés vagyok, hogy velük lehetek. És sokszor történik valami olyan amikor hihetetlen büszkeséget érzek, hogy a sírás fojtogat. Mert a legszebb kutyás pillanatok nem feltétlen a kiállítási ringben, hanem a hétköznapi életben történnek. 

Az, hogy Bence és családja úgy döntöttek, hogy tőlem lesz kutyájuk, hatalmas elismerés és bizalom a részükről. Mert Bence mindenbe belelát ami velem kutyázás szintjén az elmúlt 5-6 évben történt. Pontosan tudja hogyan tartom a kutyáimat, mennyit foglalkozom velük, hogyan nevelek egy almot, vagy hogyan készítek fel egy kiskutyát a további életre. Így visszaigazolást kapok arról, hogy jól csinálom e vagy sem. Persze folyamatosan tanulni, fejlődni, változni kell, de a helyes út megtalálása, talán a legfontosabb. 

Ezekkel a sorokkal szeretnék neked minden szépet és jót kívánni a további életedre kicsi Bibi! Nem bírom ki, hogy pár csepp könnyet ne hullajtsak utánad, de tudom, hogy nagyon boldog életed lesz! Nagyon szeretlek kiskutyám, és kérlek nagyon vigyázz magadra és a kis és a nagy gazdáidra! 

A collie fantasztikus kutya-kívül belül. Csodaszép külleme egy érzékeny és nagyon emberszerető belsőt takar. Ezeket a képeket már régóta szerettem volna megosztani, de eddig még nem volt rá alkalom. Na de most....:-)

Dior gazdijával Ágival, és kisgazdájával Dorinával

Kölyök-csomag

Most, hogy a kiskutyák már kirebbennek a fészekből, össze kell nekik állítanom a kölyökcsomagokat. Ezt minden alkalommal újra át kell néznem, hogy mit is rakok bele, ezért készítek egy kis listát magamnak.

Tehát a kölyökcsomag tartalma:

- Adásvételi szerződés (2 példányban)

- Tulajdonosváltozás igazolása (2 példányban)

- Tájékoztató a legfontosabb tudnivalókról (etetés, oltások, törzskönyv átírása, stb.)

- Microchip regisztrációs lap

- Oltási könyv

- Szűrési igazolás(ok) 

- MDR1 cikk

- Könyv (Jogosítvány kutyákhoz)

- Féreghajtó (ha annak beadása a következő 2-3 napban esedékes)

- Kölyöktáp (kb. 1-1.5 kg)

Képekben

Végre vége lett ennek a nagy esőzésnek. A kiskutyák hátul biztonságban, szárazságban vészelték át az időszakot. Amikor elállt egy kis időre azonnal kiengedtem őket. A rövid út alatt, míg beértek a házba mindig összevizezték a pocakjukat meg a tappancsaikat, majd jó sáros lábban rám másztak. Ezért kitaláltam nekik a törülközős simit. Betekertem a kiskutyát egy törcsibe, és úgy kapott egy nagy átdörzsölős simit. Nagyon imádták. Az elhagyagolt kisfiú minden nap követelte a maga törcsis jussát. Pláne ha az még egy kis homlokmasszázzsal is összevonható kupon-akcióban volt. És az volt :-)

Utána végre kisütött a nap és újfent birtokba vehették a kertet. Kimozgatásukban Ivy segédkezik, akiből a kicsik jobbára csak egy homályos csíkot látnak, amint ép elvágtat előttük. Azért néha megpróbálják elkapni. :-) Mamba pedig csak távolról figyel mielőtt becserkészné az áldozatot....

A babák lassan 10 hetesek lesznek, ezért Bence doki ismét ellátogatott hozzánk, hogy a törpék megkapják a második oltást és a sokadik féreghajtót. Ilyenkor a következő 24 órában folyamatosan figyelem őket, hogy nincs e valami gáz, hasmenés vagy bármi. Lekopogom....

Kiskutya végzett az aznapi járőrözéssel a kerítésnél, ezért örömében gyorsan az ölembe ugrik a kis cukorka.

A reggeli rutin legfontosabb része a szülők meglátogatása. 

Reggeli után nincs is jobb mint egy kiadós séta a kocsifelhajtón.

Ennyi idős korukra már kezd látszani a babák személyisége. Bár lehet megtévesztő és felnőve teljesen más lesz. Ez gondolom attól is függ, hogy milyen környezetbe kerül a kis b. Egyelőre Mamba vezeti a dominancia sorrendet. Kemény baba... Reggelire tejbe mártja Oreot :-)

Semmi sem tud nekik akkora örömöt szeretni, mint egy faág. Hát nem nagy igényű babák :-)

Oreo közlekedik a kertben

 Ivy a baba-óvónő. Mindig szemmel tartja őket. A babák itt éppen találtak a kertben egy sípolós sonkát (igen, tényleg az, ezen én is megdöbbentem) és próbálják eldugni egymás elől. 

Ahány vége van egy játéknak, annyian húzzák. 

Most már kevesebbet kell a vegetációjukkal foglalkoznom, így marad egy kis idő arra, hogy tanítgassak nekik ezt-azt. Nem úgy direktbe ül-fekszik parancsokat, hanem olyan dolgokat, amik esetleg megkönnyítik majd a családba illeszkedésüket, tartásukat. Elkezdtem őket szobatisztaságra nevelni, ami egész jól megy. Tegnap pl. több órát bent voltak és egyetlen egy pisi-kaki sem volt. Már tudom, hogy most, hogy ezt kimondtam, holnap jól telepakolnak kupacokkal. A helyükre is egyre kevesebbet ürítenek. Általában akkor vécéznek, ha kiengedem őket, és oda mehetnek ahova a nagyok is járnak. Így nekem is könnyebb, mert csak egy helyről kell takarítani utánuk. 

A helyükre sem rakom be őket, hanem fogom a kajástálat, és beküldöm őket. Tudják, hogy csak a helyükön kapnak enni, ezért szépen libasorban beugrálnak. Ha ugatnak, arra nem reagálok, csak akkor kapják meg a dolgokat, ha csöndben vannak.

Ezen kívül szólongatom, hívom őket. Általában egyet füttyentek, majd "gyere", és nagyon szépen jönnek. Bár a legtöbbször amúgy is a lábam alatt vannak, mint a colliek általában.  

Mr. T, azaz Caviar, Mamba és Oreo felfigyelnek az apró füttyentésre...

és kb. 2 másodperccel később már itt is van a kis k(utya) kollektíva

Mamba nagyon figyel valamit a fa alól.

Csak fiúk

Eszter barátnőm érkezett hozzánk látogatóba a napokban. A fiúk igyekeztek feledtetni Coraline hiányát, azt gondolták ők négyen éppen elegek ahhoz, hogy lekössenek egy embert. Eleinte még csak a játék iránt mutattak érdeklődést, utána rájöttek, hogy "no de van itt még egy-két láb!"

Egyébként bármilyen játékot adok nekik, semmi sem érdekli őket jobban mint; a láb! Az valami fantasztikus. Na meg a faág ami már amúgy is a földön hever. Szóval vehetek én nekik bármilyen drága, ilyen-olyan játékot, ezek jobban lekötik őket. 

Kedvencük a régi kutyaház, amit jobbára gyíkok laknak, de nincs szívem kidobni. A kiskutyák üdvözölték a döntésemet, mert nekik viszont tökéletes játszóház, főleg ha bújócskázni akarnak. Mondjuk ők itt ketten nem éppen hatékonyan bújtak. :-) Szerintem tisztán kivehetők, szerintük nem. Döntetlen. 

Eszter meg akarta mutatni milyen cuki a babapocak... de mi van az orrodon kiskutya?

Hát én nem tudom. Csak szaglásztam, csak szaglásztam, ez az izé meg rám ragadt. Észre se vettem. 

Körberohangálás előtti szemezés...

Vegyes vágott

Az utóbbi napok legjelentősebb híre, hogy egyel kevesebben lettünk. Coraline, vagyis most már Smile elköltözött a családjához. Mielőtt elment különválasztottam a többiektől, mert csak vele akartam tölteni egy kis időt. Rendesen el kellett búcsúznom tőle és elláttam egy csomó jó tanáccsal. Vagyis inkább csak próbáltam, mert amint beszélni kezdtem hozzá elsírtam magam. Ez mindig nehéz. Az ember heteken keresztül neveli a kölyköt, és csak reménykedni tud benne, hogy ahová kerül, ott legalább annyira fogják szeretni mint én. Coraline utolsónak érkezett és elsőként távozott. Igazi kis meglepetés volt, akinek borzasztóan örültem. Drága kicsi babám! Nagyon nagyon szeretlek, és nagyon boldog hosszú életet kívánok neked! Apa és anya is puszil sokszor, meg a kis testvéreid..... Mindenkinek hiányzol!

Az elmúlt napok a babáknak inkább nyugisak, nekem annál tevékenyebbek voltak. Én a napi teendőket intézem, ők meg a pályaválasztáson gondolkodtak. Ami mellett még bőven van idejük valamilyen hobbitevékenységre. Ahogy látom a régészet kifejezetten érdekli őket. Már ástak egy olyan mély gödröt, amin keresztül át lehet jutni Kínába. Őket kellett volna bevetni a metró építésénél. Kb. 2 hét alatt kész lett volna. Egyszerűen imádnak ásni. No meg mindenfélét gyűjtögetni és cibálni. Cibálni anyagokat szeretnek a legjobban. A kedvencük az a játék, amit Bogi csinált még anno. Annak több téphető vége is van, egyszerűen imádják. Gyűjteni pedig szőrt szeretnek nagyon. Olyan helyekről szednek össze szőrcsomókat, amikről azt sem tudtam, hogy léteznek. 

A napi rutin fontos a kisbabáknak, így azt igyekszem tartani. Reggel felkelés után azonnal kiengedem őket, mert mára totál kertlakókká váltak. De reggel bejöhetnek mindig, már csak azért is, mert másképp képtelenség lenne utánuk kitakarítani rendesen. Amíg ők bent rombolnak (meg pirítóst sütnek), én kitakarítom a helyüket, és kapnak tiszta vizet. Mire visszamennek minden ragyog és friss. Szerintem azt hiszik egy tündér csinálja :-). Amíg a helyük felszárad, bent héderelehetnek. Kicsit játszok velük, megy a nagy rohangálás, majd amikor kezdenek kidőlni, visszateszem őket egy nagy tál kaja kíséretében. A kör alakú kölyöketető körül ekkor megindul a tülekedés és lejátsszák a napi első forgó mérkőzésüket. Utána alszanak. És ezt naponta többször ismételjük. Ha vendég jön az külön program nekik, amit imádnak, mert minden egyes lábujj-préda aranyat ér. Igazi kis törpe-raptorok.

Babák a kertben VIDEO

Etetés vetésforgóban VIDEO

Napi 3-4 alkalommal esznek, most már csak száraztápot. Naponta legalább 2-3 alkalommal kiengedem őket, hogy lefáradjanak és élvezzék az emberi és felnőtt kutya társaságot. Az anyjukat már kímélem, nem akarom, hogy a cicijét rángassák. De Ivy pl. előszeretettel foglalkozik velük. A kicsiknek egyébként minden reggel az első dolga kiengedés után, hogy mennek meglátogatni az apjukat. Nagyon odavannak érte. Találkoztak már kerítésen kívül és belül is. Amikor a babák rosszalkodnak, Flesh néz rám, hogy most akkor melyikünk fegyelmezze meg őket. "Ne rám nézz.. A te fiad!" Közben meg folyamatosan csóvál nekik, de a dominanciáját is érezteti. Nem tudom, hogy tudja e, hogy ő az apjuk, de olyan mintha tényleg tudná. Ennyit még egy alommal sem foglalkozott. Win is mindig megy ellenőrizni őket, bár most egy kicsit szégyenlős, mert totál pucér lett. Nem sok szőr jött ki belőle, csak egy kisebb teherautónyi. Bazira megkopasztottam. Egészen fantasztikus dolog, amikor a nyári vedlés, meg a szülés utáni egybeesik, mert lassan lesz egy perui meztelen kutyám. 

A babák nagyon szívesen segítenek a házimunkában, bár a felmosó használata még nem teljesen tisztázott. Ők azt hiszek, hogy csak kergetni kell. Egyelőre nem akarom őket kiábrándítani.

Egyébként nagyon okos babák. Már csak a legritkább esetben kell őket berakni valahova, általában szépen jönnek hívásra. Olyan is egyre többször van, hogy 1-2 órát bent vannak velem, de se egy pisi, se egy kaksi. Sőt, Mamba ki is kéredzkedik, ha ki kell mennie. 

Szóval így tengetik a babák mindennapjaikat a felmosóvödör és a tápos-zsák bűvöletében. Én meg beletemetkeztem a papírmunkába, hogy mindenük rendben legyen. Törzskönyvezés, tájékoztatók, szerződések, stb. Azt hiszem ez a legkevésbé szórakoztató része a dolognak. De most már túl vagyok a nehezén, úgyhogy bontottunk egy pezsit amit együtt fogyasztunk el a vödörből. :-) 

Apropó a nyári alomhoz:

Mindig tökre irigyeltem a nyári almokat, mert Win eddig csak ősszel szült. A pár hetes babákat pedig nagyon féltettem a kinti mínuszoktól. De most rájöttem, hogy sokkal, de sokkal jobb a téli alom. Nyáron sokkal többet kell takarítani utánuk, mert amint egy kis aknát dobnak valahová, megjelennek a legyek meg a darazsak. A bacik is gyorsabban szaporodnak. No meg itt a toklász-szezon is, ami külön gondot okoz. Ezen kívül a kicsiket sokkal könnyebb fűteni, mint hűteni. Szóval ha lehet ilyen jellegű rendelést leadni, a következő alom ősszel vagy télen legyen. Köszönöm!

UI: Megvolt a 8 hetes kori féreghajtás is.

Képek II.