Baráti látogatás

Tegnap meglátogatott minket Luca barátnőm. Segített megetetni a piciket, nagyokat, karmot is vágtunk a kicsiknek, utána pedig nagy babasimogató bulit tartottunk. Luca össze-vissza simogatta, puszilgatta a babákat, akik ezt jól láthatóan nagyon élvezték. Fontosnak tartom, hogy a babák több emberrel megismerkedjenek, hozzászokjanak ahhoz, hogy simogatják, fogdossák, puszilgassák őket, hiszen ez is a szocializációs folyamat része. Ráadásul azt is látom, hogy egy ilyen simi-party után sokkal jobban alszanak, a következő etetésig teljes csend van, úgyhogy nagyon köszönöm Lucuska!

Az első pár hétben csak a barátaim, családtagjaim látogathatják a kicsiket, természetesen a megfelelő higiéniai szabályok betartása mellett (fertőtlenítős kézmosás, belépés csak házipapucsban), mert azért féltem őket a fertőzésektől.

Túl vagyunk az utolsó kreatív-meetingen is, Zolival és Lucával is, így tegnap végre véglegesen eldöntetett, hogy mi lesz a babák törzskönyvi neve. Erről majd később beszámolok.

Ma reggelről:

Hisztéria Krisztina

Már egy ideje gondolkodok a neveken. Egy jó darabig a blue szukát Halloween Hysteria-nak akartam elnevezni. A név nagyon tetszik, de attól féltem, hogy a Hysteria (Hisztéria) név valahogy a személyiségére is ráragad (volt már rá precedens) és nagyon hisztis lesz, ezért más nevet választottam. Végül a név mégis felhasználásra került, csak egy kicsit másképp. Zolival azt a kutyát nevezzük Hisztéria Krisztinának, amelyik éppen indokolatlanul visít. Ha a kan az, akkor persze Hisztéria Krisztián. 

Ma elég sokat hisztiznek, sőt még valami "játék-verekedés félét" is produkáltak. Ez tulajdonképpen abból állt, hogy a tri szuka elkezdte "harapdálni" a tri kant, majd ráült a fejére, és elaludt. Elég gyakran előfordul velük, hogy "tevékenység" közben éri őket az álom, és ahogy vannak, úgy alszanak el.

Ma már sokszor láttam őket felállni, jönni-menni nagyon próbálkoznak, bár még elég esetlenek (ma 18 naposak). Sőt ma arra is rájöttek, hogy van nyakuk ami tarja a fejüket. Egész nap úgy nyújtogatják mintha zsiráfbébik lennének, majd Szfinx pózba vágják magukat.

A szőlőcukor és a kalcium elfogyott, most már csak multivitamint adok Winnek. Amúgy is egyre nehezebben viseli a szoptatást. A kicsik úgy gyúrják-dagasztják szegénykémet, hogy amint végezett rögtön szabadulni akar. Esetenként még a fején is ugrálnak, vagy az oldalán csúszdáznak. Ezért egy kis szopizás, kis tisztogatás, ellenőrzés, hogy minden rendben van e és már szelel is ki a ládából. Valamelyik nap a blue szuka ráfeküdt Win fejére, a kis fejecskéjét bedugta Win fülébe és úgy visított. Csóri Win biztos élvezte.

Tegnap lefektettem a szőnyeget, hogy kirúgja magát, majd gondoltam teszek egy próbát hátha van kedvük mászkálni. Ebből az lett, hogy egy centit sem voltak hajlandóak megmozdulni rajta, viszont éktelen visításba kezdtek, hogy tegyem őket vissza a ládába. Visszatettem őket, de pár nap múlva újra megpróbálom. 

Ezt a kis tappancsot meg kell zabálni :-) Meg úgy ánblokk a babikát.

A "fejreülés" előtti pillanatok

Zsiráfok közt (ez biztos a zsiráfos Facebook-os játék mellékhatása :-)

Egy nem túl jó perspektívából fotózott, ámde annál zsiráfosabb kép.

Kánikula a fürdőben

Tegnap este ki akartam takarítani és szellőztetni a kicsik szobáját, ezért vacsi után tiszta cuccokkal kibéleltem az ovális kutyaágyat és betettem őket a fürdőbe, hogy meg ne fázzanak. Meg azért is, mert a fürdőszobában nagyon jók a fények, gondoltam lövök róluk pár fotót. Pár perc után éktelen visítás tört ki, rohantam be megnézni mi bajuk lehet. Bementem, nem láttam semmi különöset, csak nagyokat ásítottak, ezért fogtam a gépet és kattingatni kezdtem. A harmadik fotó után észrevettem, hogy amit én addig ásításnak gondoltam az lihegés volt. A fürdőben padlófűtés van, valószínű ez már túl meleg lehetett nekik. Gyorsan becsuktam a szobájukban az ablakot, megnéztem a szobahőmérőt, hogy hány fok van bent (25 fok volt) és visszavittem a három kicsit. Utána bent maradtam velük és a szoba illetve az alomláda ajtót sem zártam be, hogy áramoljon kicsit a langyos levegő. Pár perc után szerencsére abbahagyták, de a fűtést az egész lakásban levettem kicsit. Addig ültem mellettük, míg el nem aludtak. 

A két tri hamar elszenderedett, a blue szuka viszont még nyűgös volt kicsit. Ezért míg a tesók durmoltak, őt kivittem a nappaliba és együtt néztük a tévét. Simogattam, ő meg bújt hozzám és puszilgatott össze-vissza, majd elaludt a karomban. Olyan tündéri volt, hogy egészen meghatódtam tőle, még egy kicsit meg is könnyeztem. Ez volt az a pillanat, amikor először éreztem, hogy kapcsolat van köztünk. 

Azt is észrevettem, hogy kezdenek nőni a fogacskáik, a talpukon pedig már megjelentek az első pigmentfoltok, már nem tiszta rózsaszín. Azt is látom, hogy folyamatosan "edzik" magukat. Megtámaszkodnak a láda kölyökkorlátján és tologatják magukat fel és le. (A kép jobb felső sarkában a tri kan éppen ezt műveli :-)

Ui: Pár napja sikerült megfejtenem a nagy szőrcsomó rejtélyt. A láda ugyanis állandóan tele van szőrcsomókkal és eddig sosem értettem ez mitől van. Azután megfigyeltem, hogy a kicsik szopizás közben belekapaszkodnak Win szőrébe és a kis karmaikkal rendesen felszántják. Tulajdonképpen kitépkedik az anyjuk aljszőrét. Úgyhogy a rejtély kipipálva. 

Apropó karmok. Láttam, hogy megint Drakula-karmuk van ezért ma újabb manikűr vár rájuk. 

Szőnyegvásárlás és állófogadás

Tegnap Zolival elmentünk szőnyeget venni. A babákok ugyanis elkezdtek felállni, jönni-menni és lassan már kicsi lesz nekik az alomláda. Bár a láda elég nagy, már simán ki tudnak jönni belőle (már ha nyitva van). Nemsokára majd nyitva hagyom nekik a ládaajtót, hogy kijöhessenek ha kedvük van és mászkálhassanak a szobában. A szoba azonban parkettázott, így azon nehezen megy nekik a felállás. Ezért, mikor már láttuk, hogy lassan eljön az idő, elmentünk az IKEA-ba és beszereztünk nekik egy jó nagy szőnyeget, amit kedvükre marcangolhatnak, futkoshatnak rajta. Ez a szőnyeg nagyon jó, mert nagy méretű, meg tudnak benne kapaszkodni, ugyanakkor nagyon olcsó és könnyen tisztítható. A biztonság kedvéért kettőt vettünk, hogy amikor az egyiket már nagyon lestrapálták, legyen egy pót darab.

A kicsik nagyon gyorsan nőnek, mérni ugyan már nem mérjük őket, de a fejlődés elég látványos. Már néznek ki a kis fejükből, van amikor órákig ülnek, vagy állnak és csak pillognak csodálkozva. A járás ugyan még nem megy zökkenőmentesen, de azért már elég sokszor felállnak, mászkáznak, sőt néha szinte futnak. Win sem fekszik már le teljesen a szoptatáshoz, néha ha ül, néha fel is áll, hogy inspirálja a babákat az állásra.

A hangjukat is megtalálták, egyre többet ugatnak. Mindenre sokkal intenzívebben reagálnak. A szőrzetük sem olyan vizslaszerű, elég sűrű vaskos kis bundakezdemény fedi a kis testüket. Arra is rájöttek, hogy a szájukat sem csak evésre lehet használni, többször láttam, hogy csócsálják az anyjukat, egymást, magukat, esetenként minket. Zoli este kivette a tri kislányt, gondolta békésen szunyókál vele egy jót, erre a pici odamászott a füléhez és elkezdte cibálni.

A kaki a lélek tükre

A kis tricolor kant már többször láttam, hogy felállva próbál kaksizni. Ez legtöbbször úgy megy neki, ha jól kitámasztja magát valahogy. Míg a többiek magukat teljesen eldobva hagyják, hogy anyjuk gondoskodjon bélmozgásuk megfelelő működéséről, ő már annyira nagyfiúnak érzi magát, hogy úgy gondolja neki egyedül is megy. Ma azonban egy kicsit rám ijesztett, mert már vagy 15 perce erőlködött folyamatosan, de látszott, hogy egyedül nem megy neki. Win folyamatosan ment hozzá, vagy fél órán át nyalogatta, de a picurka utána is csak nyögdösött és próbálkozott. Szegénykén látszott, hogy megszenved vele. Láttam már olyan almot más fajtánál (és vettem is részt a nevelésükben) ahol ez gyakoribb probléma volt, ezért megpróbáltam az ott alkalmazott módszert. Egy vattakorongot átitattam olajjal (paraffin a legjobb, de ha nincs, egy kis babaolaj esetleg olíva is megfelel) és finoman elkezdtem a fenekét törölgetni. Win hosszas nyalogatása, és az olajos vatta hatott és szépen el is kezdett kakilni. Utána végre nyugodtan be tudtuk tenni a testvérei közé alukálni.

A kiskutyáknál gyakran előfordul hasmenés, esetenként szorulás, ezért mindig tartok itthon olyan készítményeket, amik azonnali segítséget nyújtanak.

Bár nem a témához tartozik, de ezt még muszáj. A kis blue szuka betakarta magát és úgy szundizott :-)

2 hetesek

Off: a mai napon két tőlem származó kutyát is kiállítottak a salgótarjáni kiállításon. Dior (akit már korábban említettem és képet is tettem fel róla) újfent megnyerte a fiatal osztályt, Royse (ő Winnie első almából származik) pedig a második helyen végzett növendék osztályban. Mindkét kutyára rettenetesen büszke vagyok, nagyon nagy gratula és köszönet a gazdiknak!

Royse azaz Agent Provocateur Belville Blues

A babák ma lettek két hetesek. Ezért tegnap elmentem féreghajtó pasztát venni, hogy ma elvégezhessem az első féregtelenítést. Már amikor kibontottam a pasztát láttam, hogy valami nem stimmel vele, mert nem volt rajta a kis kupak. Olyan szinten ki volt száradva, hogy csak hosszas szenvedés után bírtam belőle kipréselni valamit, az sem paszta állagú volt, hanem inkább valami porszerű izé. Szóval használhatatlan volt. Így elmentem és vettem egy másikat. Még szerencse, hogy több állatpatika is van a közelben. Etetés után kapták meg a pasztát, amit az ujjamra nyomva a szájpadlásukra kentem fel finoman. Persze előtte vagy százszor kezet mostam kézfertőtlenítővel. Elég jól viselték a dolgot, szépen nyammogták befelé a pasztát.

Miután betöltötték a 2 hetes kort, az etetéseket is megritkítom. Már csak 4 óránként kapnak enni. A szemecskék nagyon szépen nyilogatnak, de az "egész nap ülünk és csak nézünk, mert végre látunk" időszakra még pár napot várni kell. Felállni is próbálkoznak ezerrel, s ugyan még kicsit nehézkes a dolog azért nagyon ügyesek.

Nyögdösős-nyalogatós

A szopizás rítusa a következő: Win befekszik a babákhoz, azok elkezdenek szniffogni, mert érzik az anyjukat, majd mindenki megindul ezerrel a cicik felé (szinte fel is állnak már) és úgy rácuppannak, hogy le se lehet őket robbantani, amíg nem szívták tele magukat. Nagyon mohón esznek, hatalmasakat cuppantgatnak. Majd amikor befejezték, az anyjuk jó alaposan átnyalogatja őket. Először megtisztogatja a tejtől csatakos kis pofijukat, majd a pocakjukat és a feneküket nyalogatja percekig. A kisbabák ezt jól láthatóan nagyon élvezik, folyamatosan nyögdösnek közben. Olyan cuki hangokat adnak ki, hogy egyszerűen meg kell őket zabálni. (Amíg a babák nem tudnak felállni, nem tudnak magunktól üríteni sem, ezért ha az anya nem látja el ezt a feladatot, a babák pocakját és fenekét langyos, nedves ruhával kell finoman törölgetni.) De hála az égnek Win amúgy is orálisan fixált és nyalogat mindenkit aki csak ér (főleg Zsoltit, akit imád :-), így ő kifejezetten élvezi ezt a feladatot.

Ahogy nőnek egyre rövidebb ideig tart a szoptatás. Az elején még kb. 45 perc egy szopizás, most kb. 15. 

Vacsi után egy kis simi és puszilgatás (hogy szokják az emberi érintést), majd nagy alvás következik.

Infrát már csak akkor használunk, ha a babák nincsenek a ládába. A szobában kb. 27 fok van. 

Az utolsó mérés eredményei

A babák 12 napja pont ekkortájt születtek. Most mértük őket utoljára.

Tri kan; 104 dkg (születési súlyhoz képest + 65.9 dkg)
Tri szuka; 105.6 dkg (születési súlyhoz képest + 70.1 dkg)
Blue merle szuka; 103.3 dkg (születési súlyhoz képest + 66.6 dkg)

Eszerint átlagban valamivel több mint 5.6 dekát híztak / fő / nap.

Árpád

Ma, a 12. napon már egyértelműen látszik, hogy a kicsiknek nyílik a szeme. Hála az égnek nem csipásodnak, nincs egyiknek sem összeragadva a szemhéja. (Korábban ez egy-két kölyöknél előfordult, akkor egy állatorvos-tenyésztő ismerős tanácsára kamillafőzettel átitatott vattával finoman áttörölgettem, és szépen ki is nyílt a szemecskéjük.) Látszik, hogy egyre többet érzékelnek a körülöttük lévő világból. Ez egyenlő azzal, hogy reagálnak is mindenre, elég sokat visonganak. Sőt néha már valami ugatás-szerű hangot is hallatnak.

A szőrmetakarójukat muszáj rendszeresen kimosni, ilyenkor törölközőket és kis szőnyegeket rakunk alájuk, de ezt nem annyira szeretik mint a szőrmét. Abba bele tudnak vackolni. Ezért úgy döntöttem, hogy Árpád beköltözik hozzájuk a ládába. Nekem is, mint minden lánynak elég sok plüssállatom volt anno, de már jó régen elajándékoztam őket, kettőt kivéve. Az egyik egy Árpád névre hallgató nagy plüsskacsa. Ő a hétköznapokban egyfajta díszpárnaként funkcionál, most azonban bébiőr-melegítő és mamapótló. Árpád mérete ellenére nagyon könnyű, ezért nem félek, hogy a kicsik beszorulnak alá.

Még Árpád nélkül:

Árpáddal :-)

Ma este még egyszer megmérjük őket, de miután szerintem átlépték az 1 kg-ot, valószínű ez lesz az utolsó mérés. 12 napos kor után amúgy sem szoktuk őket méregetni.

Az éjszakák mostanában úgy telnek, hogy egy jó éjszakát követ egy nagyon sírós. Ma nagyon jól aludtak. Win este sokáig bent volt velük, kicsit aggódtunk is, mert egyszerűen 5 óra folyamatos szoptatás után sem volt hajlandó kijönni a babáktól. 5 órán keresztül nem volt olyan pillanat, hogy valamelyik (vagy mindegyik) kölyök ne szopizott volna. Winen pedig nagyon látszott, hogy teljesen kimerült. A babák olyan erővel lökdösik szopizás közben a kis mancsaikkal, hogy reng az egész teste. Iszonyat erejük van. Végül finoman kiemeltük Wint, kapott egy szőlőcukrot, hogy kicsit összeszedje magát és kitettük a kertbe. Este még olyan meleg volt kint, hogy langyos volt a kő. Ott aludt egy nagyot, majd a következő szoptatásra már össze is szedte magát és betolt egy jó nagy adag kaját.

Az MGM arca versenyre közben még egy nevezés érkezett; a tri szukától :-) Ezzel rögtön érzékeltette is, hogy mennyire érdekli ez a fotózgatós dolog.

Egy nap a szalonban

A tegnapi nap egyéb okok miatt elég zsúfoltra sikeredett, így a 10. napi teendők mára maradtak.

Reggel elsőként Win kapott egy kezelést Stronghol spot-onnal. Szülés előtt 10 nappal és szülés után 10 nappal is kap egy becsepegtetést, ez megvédi az élősködőktől a mamát és a babákat is.

Ezek után megejtettük a babák első manikűrjét. Kb. 10-12 napos korban szoktunk először karmot vágni nekik, mivel ekkora már olyan drakula-körmöket növesztenek, amivel fájdalmat okozhatnak az anyjuknak szopizás közben. Ezért egy lefertőtlenített körömcsipesszel szépen levágjuk a karmok végét. Zoli szépségszalonja mindig nyitva áll a szépülni vágyó babák előtt :-) Ő fogja, én vágom. A kölykök meg visítanak.

A visítás egyébként tegnap óta szinte folyamatos. Ezt a hangot viszont már elég jól ismerjük. Akkor adják ki, amikor már elkezd kinyílni a szemecskéjük, de még nem látnak rendesen, csak érzékelik, hogy valami más. A mostani képeken már látszik is, hogy itt-ott becsillan a szemük. A fejük is kezd kiskutyaszerű lenni, már nem olyan kis egyöntetű uborkák.

Igyekszünk most már valóban 3 óra szünetet tartani két szopizás közt, hogy ne fájjon a kis hasuk a túl sok tejtől, és Win is tudjon eleget pihenni. Bár ez nem mindig sikerül, mert Win néha egyszerűen rájuk töri az ajtót, bemegy, és megszoptatja őket, ha akarjuk, ha nem.

A karomvágás után súlyt is mértünk nekik (11 naposak):

Tri kan; 96 dkg
Tri szuka; 99.3 dkg
Blue szuka; 95 dkg

Minden évben megválasztjuk az MGM arcát. Az idei nyertes a tri kan :-)

Zoli felkészíti a kis tri kant a manikűrre :-) Majd sorban a többit is.

Ez a nap képe lett. Imádom!

Most már nem túl kényelmes nekik a lavór, így a fürdőszobai relaxhoz új fekhelyet kaptak, amiben tudnak szniffogva kuszmákolni és aludni.

Apropó a 9. naphoz

Október 21. (hétfő), esti mérési eredmények:
Tri kan; 87.3 dkg
Tri szuka; 89 dkg
Blue merle szuka: 87.8 dkg

Akkor még szerencse, hogy a 2. héten már lassul a súlygyarapodás. Lehet, hogy Zolinak igaza lesz és ezeket a babákat 8 hetesen már csak daruval lehet mozgatni. :-)

A kilencedik nap

A mai nap előzményei:

A szülés utáni napon az első dolgom mindig az állatorvoshoz vezet. Egyrészt, hogy megnézze Wint, hogy minden rendben van e vele, másrészt, hogy megkapja az Oxitocin injekciót, ami segíti a szülés után bent maradt "anyagok" (mint placenta vagy egyebek) mielőbbi kiürülését. Az injekció beadása utáni kb. 2 órában mindennek távoznia kell. Még pár napig a nagy esemény után Ergam cseppeket is szoktam neki adni, hogy szépen kitisztuljon. Tehát a szülés másnapján az állatorvos azt mondta, hogy mindent rendben talál, de 5-7 nap múlva megnézné a kutyát még egyszer, mert mintha valami folyadékot még érezne benne.

Ezért ma elvittem az állatorvoshoz, hogy leellenőriztessem és vegyek neki valamilyen multivitamint. Az én állatorvosom elég messze van, de van itt közel egy rendelő, ami állatpatika is egyben, ha sürgősen kell valami onnan szoktam beszerezni. Ez az állatorvos nagyon alapos akart lenni és nem elégedett meg azzal, hogy áttapogatja a kutyát, javasolt egy ultrahangot. Mesélt nekem bent maradt mumifikálódott kölykökről, meg mindenféle rémes esetekről, amivel úgy beparáztatott, hogy inkább az ultrahang mellett döntöttem. Tokától-bokáig megultrahangozta a kutyát. Megnézte a beleit, a veséjét, a lépét, a máját, a méhét, meg amit csak lehet, és mindent rendben talált. Előtte megkérdezte, hogy Win mennyire tűri az ultrahangot, mire mondtam, hogy eddig sose volt ezzel gond, már legalább 5-6 ultrahang vizsgálata volt. Közben Win horkolni kezdett, úgy elfeküdt a vizsgálat közben, hogy el is aludt. A kocsiban is végig aludt, de amint hazaértünk már rúgta is be az ajtót és rohant megnézni a babákat. Szépen megszoptatta őket, majd mikor már mindegyik aludt, csöndben kisomfordált. Azért mielőtt beengedtem volna, még jó alaposan áttöröltem őt (a ciciket) egy nagy borvizes vattával, nehogy hazahozzon a rendelőből valami fertőzést. Ja egyébként megkértem az orvost, hogy ha már a kutya így kifeküdt, nyírja le a péra körül a szőrt, mert elég dzsuvás volt a szülés miatt. Valamennyit én már nyírtam, meg tisztogattam rajta, de most kristálytiszta lett ott lent. Szegény Win meglepetten vette tudomásul, hogy átfúj a szél a lába között és ezért állandóan leült, de tudom, hogy estére már meg is szokj az új fazonját :-)

Az orvos szerint van Winen néhány kiló plusz, de most jól is tesz neki. A normál súlya általában kb. 20 kg, ma megmértük és Win jelenleg valamivel több mint 24 kg.

A multivitamint megvettem és be is adtam neki a napi adagját. Így Win napi menüje a következő: 1 kalcium injekció (szájon át), 1 magnézium + B6 tabletta, 2 multivitamin tabletta, 1 szőlőcukor, 1 liter kecsketej, 400 g Jack szalámi, kb. 30 dkg sajt. A szárazatápot még mindig nem hajlandó megenni, bár minden nap próbálkozunk vele.

A kicsik szépen szopiznak. A súlyuk folyamatosan gyarapszik, de már nem olyan ütemben mint az első héten. 2-3 dekát azért így is híznak naponta. Win már nem fekszik egész nap bent, de kimenni nem szeret túl sokat, inkább itt fekszik mellettem a számítógépnél, mert a szoba a kicsik szobája mellett van és így hallja ha nyifognak.

A tegnapi mérés eredményei (8 napos korukban):

Tri kan; 75.5 dkg, tri szuka; 75.2 dkg, blue szuka; 78 dkg.

Csendes éj, afterparty és breaking news

Breaking News: Ma olyan jó hírt kaptam, hogy egészen feldobódtam. Az előző alomból származó egyik blue merle kan, bizonyos Dior (Agent Provocateur Fleur du Mal), a mai napon fiatal osztálygyőztes lett a komáromi kiállításon. Az osztályba 5 kutya volt nevezve, egy külföldi bíróhoz, így különösen örülök a dolognak. A gazdinak és Dironak, innen is nagy gratula!

Picikét offolok és dobok is egy képet a baba Diorról, aki szintén Win fia, és majd egy éve látta meg a napvilágot ugyanebben a szobában. Persze már nem ilyen kicsi, de imádom ezt a képet róla.

Csendes éj:

Az éjszakánk az eddigiekhez képest elég jól alakult. Win szemlátomást valamivel jobban érzi magát, evett is rendesen, és végre aludt is néhány órát. És nem az alomládában, ahol a kicsik egész nap bugiznak a fején, hanem mellettem, a nappaliban. Végre Zoli is aludt egy jó, így már sokkal jobb kedvvel, felfrissülve vághattunk neki a mai napnak.

Reggel viszont láttam amint Win földet eszik a kertben, ez pedig arra utal, hogy valószínű egyéb vitaminokból, ásványi anyagokból is hiány lehet a szervezetében. Holnap első utam az állatorvoshoz vezet és veszek neki valamilyen szoptatós szukáknak ajánlatos multivitamint, mert ezek a törpe buldózer raptorok kiszívják csóriból az életerőt. S mielőtt Win már csak nyomokban tartalmazná Wint, lépni kell valamit. Most már többször próbáljuk őt kint tartani a babaszobából, hogy pihenjen kicsit és legyen elegendő idő a tej újratermelődéséhez. Most már a kicsiknek sincs arra szükségük, hogy non-stop szopizzanak. Az infrát is megritkítottuk, mert a szobában anélkül is 27-28 fok van. Így Winnek sem lóg a nyelve állandóan. A tegnap tartott nagy magnézium-party egyébként mindannyiunknak jót tett, ma mindenki nyugodtabb, a kölykök is szépen átaludták az éjszakát. Remélem, hogy a következő pár nap csendesebb, idegeskedésektől mentes lesz. Egyébként nagyon fura, hogy már 8 naposak, olyan mintha tegnap születtek volna.

Tri szuka magnéziumos-kábulatban :-)

Blue szuka ugyanígy

Afterparty a tejivóban :-)

1 hetes mérés

A mai mérés eredménye (amikor is a babák 1 hetesek):
tri kan; 72.2 dkg (születési súlyhoz képes +34.1 dkg)
tri szuka; 72.7 dkg (születési súlyhoz képes +37.2 dkg)
blue merle szuka: 73 dkg (születési súlyhoz képes +36.3 dkg)
Eszerint a súlygyarapodás valamivel több, mint napi 5 dkg / fő.

A babákat patikamérlegen mérjük, hogy tized-gramm pontosságig lássuk a súlygorapadást. A kölyköket egy üres melegítőpalackra fektetjük, ami hercegnős és polár borítású :-) Természetesen a mérleget úgy kapcsolom be, hogy a melegítő rajta van, így annak a súlyát nem érzékeli. A kis tri szuka úgy le lett nyugtatva, hogy elaludt mérés közben. :-)