Nagy vihart kavart egy nemrégiben
megjelent újságcikk, mely szerint felesleges veszettség ellen évente oltatni a
kutyákat Magyarországon. A cikket indukálók szerint át kéne térni az USA-ban,
Nyugat-Európában több helyen bevett gyakorlatra, miszerint elegendő 3 évente
oltatni az ebeket.
A veszettségről sokan úgy
beszélnek, mintha valami térben és időben rettentően távoli, egzotikus kór
lenne. Napjainkban is világszerte, minden kontinensen előfordul! Csak azért,
mert nem riogatnak folyton minket a híradókban, hogy ennyi meg ennyi eset
fordul elő, attól a betegség még igenis létezik és lehet, hogy elvétve, de
nálunk is előfordul. Nem beszélve a környező, elsősorban a tőlünk délre és
keletre fekvő országokról (Szerbia, Románia, Ukrajna, Horvátország). Minél keletebbre
haladunk, annál aggasztóbb a helyzet. (Indiában közel 10 000 ember hal meg
veszettségben évente.) Hogy Magyarországot mennyire érinti, fenyegeti a
veszettség, illetve érdemes e megváltoztatni az oltási rendelkezést, azt
speciálisan erre az országra, a mi közvetlen környezetünkre nézve vizsgálják,
nem több ezer kilométerre lévő szigetországok, kontinensek viszonylatában.
Szlovéniában hozzánk hasonlóan
évente kötelező a kutyák veszettség elleni ismétlő oltása. Szintén hozzánk
hasonlóan ott is felmerült már olyan javaslat, hogy térjenek át a 2-3 évenkénti
oltásra. Nyugat-Európa nagy részén a védőoltás 2-3 évente kötelező.
Németországban 3 évente, Ausztriában 2 évente kell oltatni az ebeket veszettség
ellen. Köszönhetően annak, hogy Magyarország egyfajta védelmi zónát hozott
létre Ausztriának (s ezáltal a nyugati országoknak), hiszen a veszettség
előfordulása nálunk viszonylag alacsony, a betegség elleni védekezés viszont
fokozott. Hazánkban a betegség a kutyák évenkénti védőoltásának kötelezővé
tételével, és a vadon élő húsevők rendszeres orális vakcinázásával szorult
vissza jelentősen. Egy vírus terjedésének, egy beteg állatnak azonban nem szab
gátat egy országhatár, s ha a veszély túl közeli, jogos az aggodalom.
A beregszászi eset okán
2012. március 1.-én egy kóbor
kutya tombolt Beregszász központjában. Az állat 8 embert harapott meg, köztük az
eset miatt kihívott rendőrt is. A hatósági állatorvosi vizsgálat igazolta, hogy
a kutya veszett volt. A sérülteket ellátták, beoltották, a városban
állategészségügyi karantént rendeltek el. (Forrás:
MTI) Emellett a hatóságok kutyasétáltatási korlátozást vezettek be, és
minden kutya, macskatartót kértek a védőoltás mihamarabbi beadatására. Beregszász
Ukrajnában, a magyar határtól 6 kilométerre fekszik. A helyi megyei főállatorvos
elmondása szerint Ukrajnában, csak Kárpátalján kb. 20 olyan emberi érintettségű
harapásos, marásos esetről érkezik bejelentés évente, ahol utólag beigazolódik
a veszettség gyanúja. Az ukrán fővárosban, Kijevben 2012 januárjában kellett
karantént elrendelni, miután több veszettségben elhullott állat tetemét találták
meg az utcán, majd két beteg kutya és egy macska támadt emberekre. A
beregszászi eset előtt nem sokkal, egy ötéves kislány halt bele a veszettségbe,
miután megharapta egy fertőzött kutya. Az eset 2012 februárjában történt
Romániában.
Magyarország
Hazánkban a laboratóriumi
vizsgálatok két denevér esetében igazolták a veszettség vírus jelenlétét
2011-ben. Mindkét eset az év második felében került megállapításra. Fontos
azonban kihangsúlyozni, hogy denevérekben előforduló veszettség vírustörzs
különbözik a háziállatok illetve vadállatok megbetegedését okozó vírustörzstől.
2010-ben 1 kutya, 1 denevér és 9 vörös róka esetében igazolta a laboratórium a
veszettség vírus jelenlétét. (Forrás: Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állat-egészségügyi és Állatvédelmi
Igazgatóság)
A veszettség Magyarországon
utoljára 1994-ben követelt emberéletet (az ügy kapcsán elhalálozott személyek
száma: 2, védőoltásban részesített személyek száma: 265, okozója: macska).
Képtelenség úgy beszélni a
veszettségről, hogy csak számokat, adatokat emlegetünk. A veszettség egy igen
drámai lefolyású betegség. Ez persze mindaddig hidegen hagy minket, amíg nem
látjuk saját szemünkkel, vagy nem válunk érintetté. Az Interneten tömérdek megrázó
videó kering emberi és állati esetekről egyaránt. Megtekintésük csak erős
idegzetűeknek ajánlott!
Vajon hogyan éreznénk, hogyha
saját kedvencünknek kellene elszenvednie ugyanezt? S legfőbbképpen mit éreznénk, ha mi magunk
vagy egy szerettünk kerülne közvetlen veszélybe? Merthogy sokszor elsikkad az
érvek és ellenérvek között, az a szó, hogy: zoonosis (fertőző betegségek, amik emberről állatra, állatról
emberre terjednek). A veszettség gyógyíthatatlan és halálos, állatok, emberek
esetében egyaránt.
Mi történik az emberrel veszettség gyanúja esetén?
Ha veszettség gyanúja merül fel,
az addig oltatlan sérült 5 oltásból álló oltás-sorozatot kap. Gyakori
mellékhatások: fájdalom, duzzanat, pirosodás a beadás helyén, gyengeség,
rosszullét, láz, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, emésztési zavar, viszkető
kiütések, stb. Ritkán előfordulhat: szédülés, látászavar, vérkeringési zavar
(pl. szívdobogás-érzés, hőhullám), idegrendszeri zavarok (pl. bénulás).
Veszettség elleni oltássorozatot
évente több ezer ember kap hazánkban. Ezek több mint fele, háziállat okozta
sérülés miatt válik szükségessé. A fertőzés a tünetek megjelenése után nem
gyógyítható.
A macskákat miért nem?
A macskák veszettség elleni
oltása hazánkban jelenleg csak ajánlott, de nem kötelező. A kijáró macskák
hatalmas területen kóborolnak, így jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek.
Gyakran példálóznak az Egyesült Államokkal, ahol a veszettség elleni vakcina
csak 3 évente kötelező. A különbség csupán annyi, hogy kutyák, macskák,
vadászgörények részére egyaránt!
A vakcinázás szükségessége nem
kérdés. Hogy hány évente kell ismételni, azon lehet vitatkozni, bár szaktudás,
és a témával kapcsolatos összes tény kimerítő ismerete nélkül teljesen
felesleges. Veszettség elleni vakcinázási programról nem lehet népszavazást
kiírni. Erről a kérdésről nem lehet és nem is szabad laikusoknak dönteni. Ez
azoknak a járványügyi szakembereknek a feladata, akik fel tudják mérni a valós
helyzetet, a valós veszélyt. A döntést meghozni pedig hatalmas felelősség.
Az összes környező ország konzulátusát sajnos lapzártáig nem sikerült
elérni, hogy megtudjuk az adott ország törvényi szabályozását veszettség elleni
ismétlő oltások tekintetében.
Kiegészítés:
A Hungária Pumi Klub mire
alapozza azt a felvetést, hogy elegendő lenne 3 évente oltatni?
-
„2005/91/EK EU-s
jogszabály”
Az említett
határozat nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint az Európai Unión belül
minden tagországban 3 évente kellene vakcinázni ez ebeket veszettség ellen. A
rendelet a „kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására
vonatkozó állat-egészségügyi követelményeiről” szól.
-
„Európa nagy
részén ugyanis a háromévenkénti oltás van szokásban (és az is megfelelő
védelmet biztosít)”
Ez csak néhány
nyugat-európai országra igaz. Közép-kelet Európa nagy részén évente kell
oltatni. Nyugat-Európa néhány országában az alacsonyabb védelmi szint elegendő,
de hazánkra ez nem igaz. Az oltási programot minden tagország maga határozza meg,
nincs erre vonatkozó központi EU rendelkezés. „A környező országok
fertőzöttségi adatai alapján továbbra is indokoltnak tartjuk Magyarországon a
veszettséggel szembeni védekezést.” (Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állat-egészségügyi és
Állatvédelmi Igazgatóság) Ennek részletes indoklása a cikkben. Hogy a
védelem mennyire elegendő, arra megtaláljuk a választ ugyanebben a cikkben: „az
a kutya, amelyik az élete első két évében az előírt rendben megkapja a három
oltást, utána 2-3 évig védettnek tekinthető – ez a gyakorlatban azt jelenti,
hogy 100 vakcinázott állatból a következő év végén 90, egy évre rá nagyjából
70, újabb egy év múlva 50 kutyában mutatható ki az immunitás.” (dr. Varga
János, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar mikrobiológia és
járványtan tanszékének egyetemi tanára).
-
„a túlvakcinázás
kétszeresen is káros, hiszen az ebtulajdonosoknak fölösleges kiadást jelent, az
állatok számára pedig az oltási szövődmények indokolatlanul nagy kockázatával
jár”
Mellékhatások
(veszettség elleni vakcina 1.): „Mint minden vakcinánál, túlérzékenységi
reakciók kialakulhatnak. Ezek ritkán fordulnak elő, megjelenésük esetén tüneti
kezelést kell alkalmazni. ….az injekció beadási helyén, kisméretű, múló csomó
jön létre.” Mellékhatások (veszettség elleni vakcina 2.): „Alkalmazását
követően egy átmeneti tapintható csomó előfordulhat az injekció beadásának
helyén.” Embereknél a veszettség elleni oltás-sorozat ennél jóval több és
súlyosabb mellékhatásokat okozhat.
-
„az unióban
használatos vakcinák gyártói maguk is a háromévenkénti oltásismétlést
javasolják”
„Eb esetén a
vakcinázási program megállapításában a hatályos jogszabályokat kell figyelembe
venni.” (Használati utasítás: Veszettség elleni vakcina 1.) „Ebek, macskák,
lovak, vadászgörények esetében az újraoltást a helyi hatályos szabályozás írja
elő” (Használati utasítás: Veszettség elleni vakcina 2.)
Az oltás fix árának kérdése és a
kutyák központi nyilvántartásba vétele, valamint az ebadó alól való mentesülés
már egy másik téma. Fix oltási ár kialakítása az egész országban több ok miatt
is elég nehézkes lenne, hiszen egy nagyon összetett piaci kérdésről van szó. Ha
valaki felelős kutyatartó, az be fogja adatni az oltást akkor is ha 1000 Ft és akkor is ha 5000 Ft . Mert felelősen
gondolkodik és tudja, hogy szükséges. A felelőtlen kutyások egy része pedig
akkor sem fog oltatni, ha az oltás ára jóval alacsonyabb lesz. Hiába mentesülne
így az ebadó alól, főleg ha lakóhelyén be sincs vezetve. A felelőtlen állattartó
kutyájának azonosítója (chip) nincs, oltási könyve nincs. Kötelezettsége lenne,
mégsem teszi. Valószínűleg ugyanígy megpróbálna kibújni az ebadó alól is. Bár
ezen személyek száma a kötelező ebösszeírások miatt várhatóan csökkenni fog.
Az az ötlet viszont üdvözölendő,
hogy a felelős kutyatartók, akik chippeltetnek, rendszeresen vakcináztatnak
(nem csak veszettség ellen!), féreghajtatnak, kapjanak némi kedvezményt (ebadó
mentességet) azért, hogy lelkiismeretesen ellátják állataikat s így hozzájárulnak
a fertőző betegségek terjedésének megakadályozásához. Ez egyaránt szolgálná az
állatok és az emberek érdekeit is.
Varga Adrienn
A cikk megjelent: Kutya Szövetség magazin
XV. évfolyam 5. szám / 2012. május 20.-21. oldal