A babák kezdenek igazi kis raptorokká válni. Amikor harapdálnak, már lehet érezni a fogacskáikat. Bele is néztem a kis cápa szájukba és jól éreztem, nőnek a fogaik. Elég sokat kóstolgatják egymást és magukat is. Bunyózgatnak, tépegetik egymást (meg engem is), most már egyre jobban kiskutyásodnak. Éjszakánként már megengedem magamnak azt a luxust, hogy 5 órát kihagyjak két etetés között, napközben úgyis pótolják, mert Win szinte sosem tartja be a 4 órát, általában 3.5 óránként megeteti őket. Bár ez inkább arról szól, hogy ő éhes és tudja, hogy szoptatás közben mindig jár neki pár finom falat, meg egy kis kecsketej. Éjszakánként Win már nem kap enni, max egy kis vizet adok neki. Tegnap egyébként végre evett tápot is. A többieknek (Flesh, Maddox és Yzma) csináltam éppen a vacsit, amikor odajött és nagyon szaglászni kezdett. Adtam neki pár szem szárazat, jókedvvel-bőséggel elropogtatta, ezért egy kis adagot neki is tettem a táljába, majd szépen megvacsorázott a többi felnőtt kutyával.
Az utóbbi 24 órában 2 babalátogatónk is akadt. Ma reggel Anyu jött megnézni, hogyan fejlődnek a kicsik, tegnap este pedig Zoli tette tiszteletét a babaházban. Megvacsiztak kicsik s nagyok egyaránt, majd egy picit játszottunk a babákkal. Zoli az alomláda ajtaján keresztül bedugta a fejét a törpékhez, amit ők először nem is értettek, csak azt látták, hogy egy hatalmas fej közeledik feléjük. Olyan volt mint Óz a nagy, a hatalmas amikor "csak fej" formát ölt. Eleinte bizalmatlanul figyelték a fejet, meg is ugatták, utána persze nagyon örültek neki. Még a kis farkukat is csóválták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése