2020. december 22., kedd

Kutyakiállítások Magyarországon

Készül... készül a következő collie bejegyzés az 1960-as évekről, de még muszáj bevárnom egy megigényelt anyagot az archívumból. Amint az megjött, máris publikálok mindent, amit sikerült összeszedni. Bár nem valami sok, de azért mégis... végre kicsit bepillanthatunk a '60-as évekbe...

Addig is.... 

Próbálom minél alaposabban feltérképezni a magyar sportkutyázás kezdetét, annak minden mozdulatát, de hát nem egyszerű. Először is egyre kevésbé értem, hogy egy ilyen nagy és érdekes múltú szervezet, mint a MEOESZ, miért nem jelenteti meg hivatalos weboldalán a saját történetét? Elképesztően izgalmas a története, miért nincs ez büszkén kipakolva valahova? Az is tökre érdekelne, hogy az elhunyt nagy tenyésztők, bírók, kynológus szakemberek hagyatéka miért nincs összegyűjtve, feldolgozva? Már úgy, hogy hozzáférhető legyen. Miért nincs egy saját archívum, ahol az ilyen elvetemültek mint én, esetleg tudnának kutatni?

Azért említek konkrét archív anyagokat, mert lassan már semmit sem hiszek el amit olvasok. Próbáltam netről kideríteni, mikor volt az első magyar kutyakiállítás, és találtam is rá választ, de mostani tapasztalataim szerint, azért nem árt ellenőrizni. A más oldalakon, könyvekben olvasottak, sokszor inkább csak kiinduló pontot jelentettek. Néha olyan mintha az ilyen adatok csak szájhagyomány útján terjednének. Konkrét forrás, vagy forrásmegjelölés nélkül. 

Az, hogy mikor is volt az emberiség történetének első kutyakiállítása, elég régóta foglalkoztatja a közeget.  

(Vadászlap 29. évfolyam, 1908-04-15 / 11. szám)

Abban minden forrás egyetért, hogy az első kutyakiállítás, már amit modern értelemben annak nevezünk, és amiről egyértelmű írásos bizonyíték létezik:

1859

(június 28-29., Newcastle upon Tyne, Anglia)

A kiállítások hamar nagyon népszerűek lettek, és a következő évtizedekben egész Európában elterjedt ez az úri sport. A magyar nemesség ettől kezdve számos alkalommal látogatta London és Párizs legnagyobb kutyakiállításait. A lapok ezekről rendszeresen beszámoltak, volt, hogy több oldalon keresztül (kiemelve a magyar fajták fölbukkanását). A kutyakiállításokat - bár első blikkre furcsának találta a nagyközönség - a világon mindenhol hatalmas érdeklődéssel fogadták. A Habsburg Birodalom első kiállítása - amire kifejezetten várták a magyar kiállítókat - 1863-ban volt (szeptember 8-9., Hietzing). Ide nem csak azért várták a magyarokat, hogy kiállítsák ebeiket, hanem vásárlási céllal is. Hiszen ezekben az időkben - és még jó sokáig - a kutyák adás-vétele miatt is volt olyan fontos a kiállítás. (Tulajdonképpen nagyjából a 1990-es évekig így volt. Amikor én elkezdtem járni, akkor is lehetett kapni kutyákat minden kiállításon. Ha jól tudom ennek a régi szokásnak akkoriban egy parvo járvány vetett véget.) 

(Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863-07-10 / 19. szám)



(Bolond Miska, 1863.09.20. / 36. szám)


No de a Magyar Királyság területén mikor volt az első? Kutatásaim szerint az első magyar kutyakiállítás:

1874

(október 15., Gödöllő)

A kiállítást báró Podmaniczky Géza szervezte angol mintára. Nem önálló rendezvényként, hanem lóversennyel együtt tartották. Már ennek rendezésekor emlegették a későbbi folytatást más városokban.

(Ellenőr, 1874-08-20 / 227. szám)

Báró Podmaniczky Géza (fotomuzeum.hu)

Az eredeti kiíráshoz képest később az időpontot október 11-ről, október 15-re módosították. Az esemény pár soros híre több újságban is megjelent a következő hónapokban, és ahogy ígérték, hamarosan napvilágra kerültek a részletek, a nevezési feltételek, illetve az első - igen rövidke - hazai kiállítási szabályzat, csoport bontással. Különös tekintettel a fitoskákra. 

(Budapesti Közlöny, 1874-09-24 / 217. szám)


Az eseményt alaposan beharangozták, a várható vendégek közt emlegetve a Királynét. Tehát Sissi, azaz Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja is részt vett az eseményen. Aki éppen akkor ott mulatott Gödöllőn. Ilyen húzó név hallatán pedig már mindenki ott akart lenni. Még külön vonatot is indítottak emiatt. 

(Ellenőr, 1874-10-11 / 279. szám)


A kiállítás másnapján azonnal megírták a lapok milyen élményekkel, tapasztalatokkal zárult az első magyar kutyakiállítás. Az idő szép volt, látogató sok, nevező kevés. Az 50 krajcáros belépti díjért cserébe, 50 kutyát lehetett megtekinteni. Taroltak a fitoskák, de főleg egy dog, pedig Laffert báró agarait is megbámulták. A Királyné végig maradt. A lovakról majd holnap... 

(Ellenőr, 1874-10-16 / 284. szám)


(Magyar Ujság, 1874-10-17 / 237. szám)



A következő évtizedekben rendezett kutyakiállítások nem önálló rendezvények voltak. Főleg lóversenyek, vadászati események, vagy haszonállat kiállításokkal együtt szervezték. Akárcsak azt a kiállítást, amit legtöbb helyen az első magyar nemzetközi kutyakiállításként emlegetnek. 

1885

(május 5-10., Budapest)

Ez volt a Budapesti Nemzetközi Baromfi- és Kutyakiállítás. Későbbi cikkekből az derül ki, hogy a kor kutyás közössége nem ítélte nemzetközinek az 1885-ös kiállítást. Nem úgy mint az öt évvel korábban Bécsben rendezett első nemzetközi kutyakiállítást, ahol a Királyné is megjelent. Maradjunk annyiban, hogy ez volt az első budapesti kiállítás. Nemzetközi vagy sem, a kiállítás beszámolóiból egyértelmű, hogy igen pezsgő rendezvény lehetett, rengeteg érdeklődővel. A nevezési létszám is megugrott kicsit, 115 ebet neveztek. Ráadásul a kiállítás más szempontból is érdekesnek minősül,  hiszen a Budapesti Állatkert igazgatósága is ellátogatott, hogy magyar fajták tenyészanyagát beszerezhesse az állatkerti ebtenyészde alapításához. Az igazgató - Serák Károly - külföldi kiállításokat, ebtenyészdéket is meglátogatott hasonló célból. Azt tervezte, hogy minden elérhető fajtából beszerez egy párt, mint egyfajta kutyás Noé bárkája. Későbbi cikkekből láthatjuk, hogy terve megvalósult, és az állatkert évtizedekig foglalkozott kutyatenyésztéssel.  

(Vadászlap 6. évfolyam, 1885-02-15 / 5. szám)



A laikus beszámolók főleg a hangzavart emelték ki, hogy milyen messzire elhallatszott a kutyaugatás, és, hogy a baromfi kiállítással együtt ez volt az eddigi leghangosabb kiállítás. A szakférfiak elégedettek voltak a rendezvénnyel. Az elit itt is felvonult, akárcsak korábban Gödöllőn. 

(Pesti Hírlap, 1885-05-06 / 124. szám,  Nemzet, 1885-05-11 / 966. szám, Budapesti Hírlap, 1885-05-06 / 124. szám )


 


No de mikor volt az első olyan kutyakiállítás itthon, ami már önálló rendezvényként állt helyt? És mikor volt az első valóban nemzetközinek nevezhető kiállítás? Merthogy volt erre való törekvés... Az ekkortájt már létező, vagy éppen alakuló kutyás szervezetek szerették volna, ha az 1896-os millennium ünnepségsorozat alatt megrendezésre kerül az első magyar nemzetközi kutyakiállítás, mely független más rendezvényektől. Ez azonban még 4 évig nem valósult meg, és a millenniumi kutyakiállítás megint a baromfi kiállítás kísérőrendezvénye volt.   

(Köztelek – 1896-01-22 / 07. szám)



A Magyarországon megrendezett első önálló nemzetközi kutyakiállítás, közel 400 nevezett ebbel:

1900

(május 19-21., Budapest)

Ezt a kiállítást már a két évvel korábban (1898-ban) megalakult OMEE, azaz Országos Magyar Ebtenyésztő Egyesület rendezte. Ez a szervezet volt a MEOE jogelődje. Az első OMEE kiállítás 1899-ben volt, majd ezt követte az 1900-as első nemzetközi esemény.

Az 1900-as nemzetközi kutyakiállítás valóban nagy nemzetközi érdeklődésre tartott számot, még a Király, I. Ferenc József is meglátogatta, erről több lap is beszámol. Másrészt itt említenek először a kiállításhoz tartozó vásári területet, ahol a kutyások mindenféle dolgot vehetnek, vagy akár képet is festethetnek kedvenc ebükről. A lapok gyakran emlegetik báró Podmaniczky Gézát, aki akárcsak az első, gödöllői kiállítás, majd az 1885-ös baromfi és ebkiállítás szervezésénél, itt is aktívan részt vett, és buzdította a jónépet a nevezésre. 

(Budapesti Hírlap, 1900-03-18 / 76. szám)


(Budapesti Hírlap, 1900-03-23 / 81. szám)


(Vadászlap 21. évfolyam, 1900-05-25 / 15. szám)


(A Természet, 1900-06-15 / 20. szám)


(Vasárnapi Ujság – 1900 / 7.  Az ebkiállításról képekkel 346-349. oldal)



(Magyar Géniusz, 1900. május,  21-22. szám)




Hát én ezeket az "elsőket" találtam a magyar kiállítások történetének első 25 évéről. Persze lehetne ezt is bővíteni, de szerintem elég ennyi. 

Legközelebb folyt. köv. a 60-as évek collie témával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése