Arcanum III. avagy a collie magyarországi történetének harmadik része

A cikk első része ITT, a második része pedig ITT olvasható! 

Azt gondoltam, hogy már teljesen átrágtam a II. VH előtti időszakot, de még kerülget elő pár olyan dolog amit muszáj megosztanom. Nem sok, de azért mégis valamennyi. Átfuttattam pár keresést más adatbázisokban is, mint pl. a Hungaricana (ez vajon miért nem jutott eddig eszembe??), és azért mindenhol van valami kis újdonság. De néha egy egyszerű Google keresés is meg tud lepni. Ti tudtátok, hogy a Siberia-web-en fent van egy AZA nevű collie szuka, akit a tulajdonosa 1922-ben importált Magyarországról Oroszországba? 

De... akármennyire kutakodok, az 1890-es évek előtt nem említik itthon a colliet, nincs egy kép sem. Illetve annyiban említik, hogy mondjuk beszámolnak a londoni, párizsi, bécsi ebkiállításokról, és azokban időnként kitérnek a collie eredményekre. Mint a Vadászlap egyik 1884-es számában közölt beszámolóban a Londoni ebkiállításról: "A hoszuszőrű és sima Collie-k, számra négy, de minőségre rosz példányban voltak kiállítva, s az első dijat champion Charlemagne nyerte."

Képes levelezőlapon is először, 1894-ben tűnik fel itthon a collie (Zempléni Múzeum gyűjteményéből). Attól kezdve már minden évtizedben találni. 

1894

1912

1922

Illetve a kezembe került Monostori Károly; Ebtenyésztés (1909) című könyve, ami szintén említi a colliet. Illusztrációnak pedig egy saját maga által készített fotót használt a szerző, amit egy kiállításon készített. A leírás alapján egyértelmű, hogy a képen látható kutya; Ch. Mountjoy Marksmann (szül. 1903), angol import kan. Róla egyébként  - más forrásokból - néhol egészen extra információk derülnek ki. "Ch. Mountjoy Marksmann ha bebúvik a vályu alá (és fölöttébb szeret ott tartózkodni), kétségben hagyhatja az embert, muff-e vagy boa, ez a derék állat." (Alkotmány, 1905.10.17)

Ráleltem egy több szempontból érdekes felhívásra is, a Vadászat és Állatvilág 1902. évi 1. számának Kynologiai közlemények rovatában, miszerint a Collie-Club "használati" azaz terelő versenyt rendez. Egy igazi juhásszal! Megőrülsz! No de milyen Collie-Club az 1902-ben?

Ja meg az is kiderült, hogy az A Kutya újság (1917-től) első éveiből jópár szám fel van töltve egy az egybe a netre, viszont egyik sincsen indexelve, vagyis a bennük lévő szövegre nem lehet rákeresni. Ámde el lehet olvasni, addig amíg az ember szeme ki nem folyik. No de nem estem kétségbe, vettem szemcseppet és folytattam. Lehet a végére megvakulok, de gondolom megéri. Pláne ha ilyeneket találok:

A Kutya (1921. május 15., Bírói jelentés a budapesti champion kiállításról) ... Sampusz és a többiek is meg lettek dicsérve... 

(A kiállítási eredmények közt tele volt Harry Állatkert, Bolyhos Állatkert, meg más "Állatkert"nevű komondor, puli, egyéb kutyákkal. Alig várom, hogy találjak egy Jack Állatkert, vagy valami hasonló nevű colliet. Mert az, hogy ők is benne voltak a Budapesti Állatkert ebtenyésztési programjában, az nem kérdés. Ha jól értelmezem, ez volt az első nagy "állami" ebtenyészde. Elsősorban a magyar fajták tenyészállományának megőrzése és javítása céljából hozták létre, de mindenféle fajta, köztük ugye collie is megfordult az állatkert ebtenyészdéjében.) 

Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása (1928)

Abban igaza lehet a múltkor említett egyik cikk írójának, hogy az 1930-as évekre kezd alábbhagyni a collie láz. Jóval kevesebbet szerepelnek a lapokban mint a korábbi évtizedekben, de azért jelen vannak.  Fenriss v. d. Alpspitze (kan) és Ariane v. d. Alpspitze (szuka) például egész sokat szerepel még 1938-ban is. 

Közvetlen a háború utáni helyzetet már tárgyaltam, nem sok collie maradhatott, azok is csak vidéken. A budapesti állomány megsemmisült. Azután ránk zuhant a vasfüggöny, és beköszöntött a sötét középkor. Minden ami előtte volt semmivé lett. Az addigi 'luxus, fényűző, gyémánt', és egyéb hasonló jelzőkkel illetett colliek, osztályidegenné váltak. Akárcsak korábbi gazdáikat, őket sem tűrte meg a rendszer. Ha valahol mégis csak szó esik róluk, az már teljesen más szövegkörnyezetben történik. "Maradjanak csak meg a colliek az angol kastélyok kandallói előtt... oda valók". A majdnem teljes mellőzöttségből, és az inkább pejoratív szóhasználatból elég egyértelmű, hogy a colliet a nemességgel, az arisztokráciával azonosították, amit tűzzel-vassal irtott a rendszer. Ráadásul nem elég, hogy arisztokrata, még a rothadó nyugat terméke is, ami már végképp nem fér bele. Úgyhogy valakiknek jó vastagon fogott a radírja, így a háború előtti luxuskutyázásnak híre-hamva sem maradt. Majdnem tökéletes munkát végeztek. De azután... lőn Internet...

A korábbi kiállítási beszámolók is megszűnnek, időnként van leközölve egy-egy, pár évente, kizárólag a baráti szocialista országokból. London, Párizs, Bécs lekerült a térképről. Prága és Zenta lett a mérvadó állami kiállítások helyszíne. Arról szóltak a hírek. Azok is csak nagyon mértékkel. Valószínű a tenyésztést úgy ahogy van olyan úri hobbinak gondolták, aminek maximum magyar fajták esetében van bármi értelme. Az ő állományukat állami ebtenyészdékben próbálták helyreállítani.

A lentebbi két cikk attitűdje elég jól példázza, hogyan álltak a kutyatenyésztés mikéntjéhez. Bár az egyik a korszak elején, a másik pedig jóval később, már a rendszer puhulásának időszakában íródott, pontosan lehet érezni, hogyan kívánták kezelni a helyzetet. Tulajdonképpen államosították, politikailag irányították a hazai kutyatenyésztést. Vajon honnan olyan ismerős ez? (Fú bakker, tuti 5 perc és rám töri az ajtót a tek.) Szóval... a kutyatenyésztés nemzetgazdasági értek, a kiállítás pedig propaganda lett. És Csehszlovákia meg Lengyelország lehet partner csak a törzsanyag szolgáltatásban, na jó meg esetleg Jugoszlávia, meg a Szovjetunió. Bezárt az angol bazár, nem kell nekünk oda menni kutyáért. "Mert a kutyák szaporítása végett, nem kell nekünk más országba menni." Mit akarunk mi itt urizálni?  Pláne angol luxuskutyákkal.

Nagyon de nagyon elolvasnék egy jó részletes írást a magyar kutyatenyésztés történetének ezen szakaszáról. Meg úgy az egészről...

(Magyar Állatorvosok Lapja, 1949/17. szám és Magyar Szó 1975/118. szám)

És innen kezdődtek a küllem-beli elcsúszások. A csehek, lengyelek kaptak ugyan kutyát nyugatról, de már csak közvetve. A cseh törzskönyveket visszakövetve jól látszik, hogy az angol kutyák Németországba kerültek, majd német leszármazottaik kerültek javarészt a csehekhez, és azok cseh leszármazottai kerültek hozzánk. Sok éven, sok kézen keresztül vezetett hozzánk az útjuk. Olyan volt a collie mint a pletyka, mindenki hozzáadott, elvett. Így mire egy adott kutya megérkezett, addigra Angliában már valami teljesen más dívott. 

Az '50-es években nem volt collie tenyésztés Magyarországon, az első példányok 1958-59-ben érkeztek Csehszlovákiából és Lengyelországból. Bár van egy cikk arról, hogy 1962-ben Anglia 3735 colliet exportált, kár hogy hozzánk ebből egy se jutott. Vagy mégis?

Annak ellenére, hogy 1960 márciusában - Simor György, Kerteskői kennelében - megszületett az első háború utáni collie alom Magyarországon, a '60-as években még alig hallani a fajtáról. Pedig Timi jóvoltából jópár 60-as évek beli kutyás újságot is átnéztem. Pár apróhirdetés, egy rövidke hír, egy fajtaismertető, egyetlen fotó, és ennyi. Nem mintha megelégednék ennyivel... kutatok tovább. 

Tricolor collie az 1964-es MEOE Országos Kutyakiállításon, Városliget. (Fortepan)

Az egyébként frankón lehetséges, hogy a '60-as évekből ez az egyetlen kép maradt fent, amin collie szerepel? A behozott kutyákról soha semmilyen nyomtatott anyagba vagy bármibe sem került fotó? Kiállítási vagy egyéb kép sem? Semmi?

Az mondjuk nagyon érdekelne, hogy 1966-ban ki volt az a Márkus, aki angol champion apától hirdetett kölyköket?! (Magyar Nemzet, 1966. május)

Ha jól belegondolok.... Tulajdonképpen - a köznép számára - Lassie volt az, aki legitimálta a colliet Magyarországon. Ettől kezdve Lassie a skótjuhász. Már nem az elegáns angol luxus collie, hanem csak skótjuhász. Az egyszeri ember, a nép kutyája. Lassie történetében az arisztokrácia, mint a rossz, a lelketlenség megtestesítője jelenik meg, míg az egyszerű, szegény munkás család a jót, a gyermeki ártatlanságot reprezentálja. Eléggé rendszerbarát történet. Az, hogy Magyarországot miért pont a hetvenes évekre érte el a Lassie láz, számomra megfejthetetlen. Akkor adhatta le először magyar tv a filmet? Mert a könyv '46-ban jelent meg magyarul. Vagy a Képes Újság nagy népszerűségnek örvendő képregény sorozata hozta meg az ismertséget Lassienek itthon a hetvenes évekre? 

(Képes Újság, 1972. július/ 29. szám) Lassie a skót juhászkutya, a becsületes bányászcsalád kutyája, aki menekül az őt birtokolni kívánó kegyetlen, kizsákmányoló arisztokrácia karmai közül. 

Ennek az egész időszaknak van egy olyan rossz szájíze. Mint amikor Winston az 1984 című regényben belehúz a gines üvegbe, és olyan érzékletesen írja le a gin szétáradó keserűségét a szájában, hogy azt én is érzem. A szürkeség, a nyomasztóan utópisztikus hangulat, a titkolódzás, ami átlengi ezt az egész időszakot. Jó sok a feketével kihúzott sor. Ettől függetlenül folytatom kutakodásaimat, hátha lesz még valahol érdekes infó.... 

A lényeg, hogy az 1950-es, '60-as évekről mindösszesen annyit tudunk, már ami a collie tenyésztést illeti, amennyit Kakas Timinek meg Szalczinger Józsinak sikerült összeszedni még a 90-es években:

"1955-ben Simor György kezdeményezte a Collie magyarországi tenyésztését. Az első kutya Csehszlovákiából érkezett. 1958. V. 26-án született gold-sable szuka Zeggi Z Ovci Jarny (513 t. sz.) apja: Alfonso Z Ovciho Dvora, anyja: Gina Z Mdolni Prelirady, tenyésztője Jarmila Kreckova. Simor Kerteskői Kennelének alapító szukája. 1959-ben egy tricolor kant importált Lengyelországból, az 1959. 03. 19-én született Ful Z Solca Lessy-t (514 t. sz.). Az első alom 1960. 03. 14-én született. Apa: Harry (455 t. sz.) szülei ismeretlenek, anya: Zeggi Z Ovci Jarny. Ezek a kutyák kezdték el népszerűsíteni hazánkban a Colliet. 1962-ben Hopp Lászlóné Csehszlovákiából importált egy némi angol vonalháttérrel rendelkező gold-sable kant: Astor Z Ostopovic Aris 1961. 12. 22-én született, anyai nagyapja ICH. Dionheart of Ladypark. Ezekre a kutyákat a standard felső határa, vagy az afölötti méret, domború koponya, erős stop, nyitott szemek, erős testalkat és nem túl hosszú, aljszőrzet nélküli szőr jellemezte. Az igazi tenyésztés csak a 70-es években indult meg. Az 1971. szeptember 11-12. 18-19. megrendezett Vadászati Világkiállítás és CACIB-on több külföldi kiállító jelent meg, szőrben és típusban jelentősen eltérő kutyáikkal."

Ez a '71-es Vadászati Világkiállítással egybekötött CACIB  Józsi szakdolgozatában is felmerül:

"Nagyobb lendületet vett a collie tenyésztése a budapesti Vadászati Világkiállítás és CACIB után, ahol több külföldi tenyésztő is bemutatta kutyáit, melyek méretben és szőrminőségben nagyon eltértek az akkori hazai állománytól.  Ez a felismerés késztette a magyar tenyésztőket arra, hogy változtassanak a meglévő típuson." 

No de kik is voltak jelen a ringben ezen a kiállításon? Milyen kutyák gyakoroltak ekkora hatást a magyar tenyésztőkre?

Korózs-Papp Judit jóvoltából (örök hálám érte).. az ominózus 71-es kiállítás katalógusa...

Folyt köv... ha lesz mit.