Valamelyik nap éppen családfakutattam az Arcanumban, és a századik átfuttatás után azon lamentáltam, mire fogom felhasználni a megmaradt előfizetési időt, amikor zseniális ötletem támadt...
Arcanum Digitális Tudománytár (ADT):
„…a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé több száz hazai tudományos- és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámát. A több millió oldalas szövegállományban történő keresés, továbbá a több száz kiadvány tartalomjegyzékének böngészése díjtalan, azonban a dokumentumok megjelenítéséhez előfizetés szükséges.”
Ez az egyik abszolút kedvenc adatbázisom! Na gyerek, kinek mi a kedvenc adatbázisa?
Szóval éppen családfát kutattam, amikor kidobott az Arcanum egy képet felirattal, egy felmenőm kutyájáról:
„A multheti kutya-versenyen a színész-kutyákat Zöldhelyi Anna Haitang Tomy Bijou nevű kutyája képviselte. Kitűnően! Nemzetközi champion és örökös győztes lett”
Hát nézzük is mit árul el nekünk az Arcanum a magyar collie tenyésztés korai éveiről a monarchia korából....
Első alkalommal egy apróhirdetésben találkozhatunk a fajtával (Köztelek, 1899.06.24. / 51. szám)
A tenyésztő Raska Ferencz, uradalmi tiszttartó - Pruszkán, Trencsén megye (ma Poroszka, Szlovákia):
Hogy Raska úr kutyái honnan származtak, arra választ ad a következő hirdetése.
(Köztelek, 1901.03.23. / 24. szám)
Raska Ferenc nem akkoriban kezdte a tenyésztést, az ebből az 1901-es hirdetésből is jól látszik, hiszen 30 colliet bocsát áruba "apasztás folytán"....
(Köztelek 1901-07-06 / 52. szám)
Nem Raska Ferenc volt az első és egyetlen collie tenyésztő hazánkban a 19. század végén, az egészen bizonyos. Hiszen az 1899-es Zoológiai lap, már itthon kedvelt fajtaként ír róla.
(Zoologiai Lapok,1899-10-10 / 15. szám)
Az 1900-as Zoológiai lap pedig már azokat a tenyésztőket is megemlíti, akik a fajta tenyésztésével foglalkoznak Magyarországon éppen akkor.
(Zoologiai Lapok, 1900-12-30 / 12. szám)
Wagner József budakalászi tenyésztő kutyái (1900)
(Zoologia lapok, 1901-08-15 / 16. szám)
(Zoologiai lapok, 1901-08-01 / 15. szám)
Szóval a korabeli lapok szerint 5 ember egészen biztosan foglalkozott collie tenyésztéssel Magyarországon, már az 1800-as évek végén.
Raska Ferenc uradalmi tiszttartó - Pruszkán, Trencsén megye
gróf Pejacsevich Albin – Alag (Dunakeszi), lovakkal foglalkozott, híres lovas család, lósport érdekeltségek Angliával, foxit is tenyésztett
Wagner József – Budakalász
Grünhut Dezső – cocker spánielt is tenyésztett
Bakits Ferenc – Székesfehérvár (rendszeresen jelennek meg apróhirdetései)
(Budapesti Hírlap, 1901. szeptember 1.)
Ekkor már jelent meg elveszett kutyát kereső hirdetés is, amihez hasonlót a későbbi években, évtizedekben is sokat lehet találni.
(Budapesti Hírlap, 1901. július 14. / 191. szám)
Sőt ebben az időben már kutyakiállításon is megmérettetett a magyar collie állomány. Fogalmam sincs mikor rendezhették itthon az első kiállítást bármilyen formában. Az Arcanumban 1874-től látok magyar eb-kiállításokat említeni. Ahogy látom eleinte főleg kísérői voltak más rendezvényeknek. Főleg lóversenyek mellett tartották a kutyakiállításokat, aminek eredményeiről beszámoltak a lapok. Az eredményekből pedig az derül ki, hogy nem csak a fent említett 5 ember foglalkozott a fajtával. És, hogy a nemesi Pejacsevich család több tagja is elkötelezett kutyás volt. A kiállításoknak olyan respektje volt, hogy a beszámolók szerint a király és a nemesség is rendszeresen ellátogatott a rendezvényekre.
"A Király Ő felsége tegnap délután nézte meg a nemzetközi eb kiállítást... Ő felsége először gróf Nádasdy falkáját nézte meg, majd végigment az egész kiállításon, többször adva kifejezést tetszésének..."
A lapok a külföldön rendezett nagyobb kiállításokról is beszámoltak, és mindig kiemelték milyen az ottani collie állományt. A kutyás turizmus ugyanúgy megvolt mint ma. Mentek külföldre kutyáért, és a külföldiek is jöttek ide kiállítani, meg árulni is. Német kereskedők is hirdetnek a lapokban eladó colliekat, aminek a szállítását Magyarországra ők maguk garantálják. Ezek gyakran grófságok, vagy egyéb nagybirtokok hirdetései voltak, ahol egyszerre vehettünk nemes fajtájú kacsát, házi mézet, csemegeszőlőt, ja meg colliet.
(Zoologiai lapok, 1900.05.30. / 5. szám, bevezető és eredmények felsorolása részlet)
Hogy pontosan mikor kerülhetett az első collie Magyarországra, illetve ki kezdett el itthon elsőként tenyészteni, egyelőre nem sikerült kiderítenem. De az teljesen egyértelmű, hogy a dualizmus korában virágzott a kutyatenyésztés, és számos angol collie került hazánkba tenyésztési céllal. A hirdetésekből, cikkekből kiderül, hogy nem volt olyan, hogy valaki csak colliet tenyészt. Legtöbb esetben a lovasok, vadászok, de más állattenyésztők is foglalkoztak a fajtával. Sokszor hirdetésekben is egyszerre ajánlottak tyúkokat, galambokat, nyulakat, és colliet. Lovak, galambok, nyulak, szárnyasok, mindenből lehetett nemes fajtájú állatokat kapni.
(Köztelek, 1902-03-01 / 18. szám)
A kiállítási "katalógusokból" jól látható, hogy főleg a nemesség képviseltette magát, hiszen nekik volt pénzük egy ilyen úri sportra, akárcsak a világ más tájain, hiszen az angoloknál is a nemesek kezdték el azt a fajta tenyésztést, amiről ma beszélünk.
Más cikkekből az derül ki, hogy Pejacsevich gróf ló ügyben utazhatott Angliába amikor találkozott a collieval, és hozott is magának párat. Ez persze nem volt példa nélküli. Elolvastam egy 1912-es külföldi úti beszámolót, ahol Komlóssy Miklós galambtenyésztő azon lelkendezik, milyen jó kis csere-üzleteket szokott kötni külföldi galamb adás-vétel túrái során:
"Kaptam én galambjaimért cserébe: baromfit, papagályt, kanárit ,skót juhászkutyát..."
Miután Viktória királynő maga is rajongója, illetve tartója, tenyésztője volt a fajtának, hatalmasat ugrott a colliek népszerűsége a szigetországban, ami utána villám sebességgel terjedt a világon. Már amennyire a kor lehetőségei engedték. A magyar lapok is számos cikket, ismertetőt közöltek a fajtáról, méltatták, hogy milyen fenséges kutyafajta, és egyik ámulatból estek a másikba, amikor valahol leközölték, hogy egy-egy példány mennyiért kelt el. A magyar lapok folyamatosan méltatták a fajta szépségét, eleganciáját:
"De szarvasnál, őznél jellemzetesebb állata ennek a felföldnek a collie: a skót juhászkutya. Amint ezt a nevet kimondja az ember, olyan ellágyult, simogatni kívánó kedve támad. Mert ez is a fajta kutya, akiről lélektani munkát lehetne írni.... "
Fajtatiszta skót juhászkutyát tartani presztízs volt, ez egyértelmű. És már akkor is hüledeztek az árukon, népszerűségük mégis töretlen volt. Előkelő dolognak számított colliet tartani. Először csak az elit jutott hozzá, majd persze egyre elérhetőbbé vált a hétköznapibb polgároknak is. A korabeli lapok gyakran emlegetik divat, luxus, vagy dísz kutyaként. Bár többször szó van a kutyák használhatóságáról, ajánlották őket terelni, meg harci kutyának (nem verekedni, hadászati célokban segíteni, pl. üzenetek eljuttatása), de ettől a magyar gazdák eléggé elzárkóztak. Kinek kellett a habos,babos angol fajkutya, amikor ott van terelni a puli meg a többi magyar eb.
(Pesti Hírlap, 1907. július 3. / 157. szám)
A megjelenő hirdetések gyarapodó számából látszik, hogy a collie tenyésztés, tartás nagyon hamar elterjedt. Olyan újdonságok kezdtek beépülni akkoriban az emberek életében, mint az autómobil. És hát nem mindegyik kutya alkalmas az autómobilban utazásra, erről külön cikk jelent meg. A legalkalmasabb kutyafajták egyikének a colliet tartották.
(Pesti Hírlap, 1906. május 24. / 142. szám)
Néha egész bizarr hirdetések formájában is felmerül a fajta neve:
(Ellenzék, 1908.08.12. / 184. szám)
A collie népszerűsége pedig csak fokozódik, amikor a fajtát az angol kutyatenyésztés diadalának nevezik Tolnai Világlapjában 1913-ban.
Vajon jól értem, hogy a kutya ára azért van ott magyar Koronában, mert ezek a kutyák végül Magyarországra kerültek? Vagy egy ideig itt tartózkodtak? És ezek lehettek azok a tenyészetek, akikkel a magyarok kapcsolatban álltak? Mégis milyen angol kutyák kerülhettek akkor Magyarországra?
A képen: Mr. William E. Mason - Southport kennel (Anglia)
Olyan helyeken lehetett colliet kapni, hogy megőrülsz!
(Vadászlap 34. évfolyam, 1913.05.15. / 14. szám)
A collie - pár más külföldi fajtával együtt - egy idő után már olyan népszerű lett, hogy a magyar fajtát tenyésztők úgy érezték kiszorulnak, és kutyáikat nem becsülik annyira, mint az elegáns külföldi fajkutyákat. Úgy érezték lenézik őket. Ezzel kapcsolatban dr. Fényes Dezső aggodalmát kifejező levelet írt:
Nyílt levél a Szerkesztőhöz.
Javaslat a magyar juhászkutyák érdekében. Mottó: Jobb későn, mint soha - címmel.
(Vadászlap 38. évfolyam, 1917.07.05. / 20. szám, részlet)
Büszkék is voltak, amikor pár évvel később a bécsi kutyakiállításon a magyar fajták győzedelmeskedtek, nem pedig a drága angol collie.
(Pesti Hírlap 1927.09.18.)
A kutyák számának növekedését, az egyre gyarapodó hirdetések bizonyítják.
Voltak meghirdetve költözködés ill. "hurculkodás" miatt eladóvá vált colliek:
"K ÉT skót pásztorkutya (Collie) 2 és 1 és fél éves, hurcolkodás miatt olcsón eladó."
Illetve vállalták párosítások közvetítését a fajtatiszta kutyák közt:
"COLLIE skót juhászkutyák, szép példányok eladók. Kutyafürdö, Gresham-palota, Párosításokat közvetítünk."
(Pesti Hírlap 1927-01-28 / 22. szám)
Az 1920-as évekre a collie már jól láthatóan egészen elterjedt fajtának számított. Annyira, hogy megvolt a kiállítások sztár-példánya itthon is, ez esetben Roland a blue merle kan.
Attól függetlenül, hogy a fajtát itthon eredetileg "dísz-kutyának" szánták, azért igyekeztek kihasználni a képességeit, és a rendőrkutyák soraiba is került pár. Rendőrkutya versenyeken is részt vettek. Ekkora már mindenhonnan ömlik a collie. Elveszett kutyákat keresnek, Angliából hozott törzskönyves colliekat kínálnak eladásra, illetve beszámolnak arról, amikor egy híres primadonna collieját agyonlőtték. De beszámoltak a lapok a fajkutyák tömeges lopásáról, majd külföldre csempészéséről is, aminek leismertebb áldozata egy kiemelkedő pedigrével rendelkező fekete skót juhászkutya volt. De feltűntek a kutyák mindenféle rendezvényen is.
(Az Est, 1932. szeptember 10. / 202. szám)
(Magyarság, 1935. december 17.)
A '30-as években a lapok arról számolnak be, hogy az évtizedekkel korábban induló nagy collie láz kezd alább hagyni, és már más kutyák kezdenek divattá válni.
(Keleti Újság, 1934. július 23. / 164. szám)
(Színházi Élet - 1938/39. szám)
A collienak végül nem volt ideje arra, hogy kimenjen a divatból, mivel közbejött a II. Világháború. A sajtóanyagokból is eltűnnek úgy 1942 tájékán. Akárcsak a világ többi részén, a háború itthon is bizonyosan alaposan megtizedelte az állományt. Viszont szinte biztos, hogy a háborút túlélte pár kutya. Egyéb beszámolókból az derül ki, hogy akiknek menekülni kellett, azok rábízták a kutyáikat ismerősökre, szomszédokra. Még az is lehet, hogy a kertek alatt szaladgál itthon ma is pár, ezeknek a kutyának a leszármazottaiból, ha nem is telivér formában.
Elkezdtem átfutni a háború utáni magyar colliezást, és találtam ott is érdekességeket, de ezt majd talán legközelebb...
Addig is ájulok itt ezerrel, hogy milyen kincsekre sikerült bukkanni, és ezzel alaposan átírni azt, amit eddig a hazai collie tenyésztésről gondoltunk. Majd futok még pár kört az Arcanumban ezzel kapcsolatban, hátha van még ott ez-az, ínyenc collie csemege.
Meg hát utána is kell néznem még ennek annak. Baromi jó lenne ha lenne egy anyag valahol a MEOE teljes történetéről, a magyar törzskönyvezés és kutyatenyésztés teljes történetéről, és a magyar kutyakiállítások teljes történetéről. Mondjuk vannak emlékeim pár cikkről amik taglalták a magyar törzskönyvezést, meg volt pár sor erről-arról, de.... Van valahol vajon teljes anyag ami fellelhető erről? Csak mert háttéranyagnak igencsak elkélne. Basszus azt se tudom mióta vannak kutyás lapok itthon, pedig ej de beleolvasnék pár jóval korábbiba... Jaaaj ez a kutakodás olyan végtelen. Az ember azt hiszi talált infót, de ezek mindig csak további kérdéseket vetnek fel.
Jaj Istenem miért nem adsz nekem egy időgépet egyszer! Nem akarnék semmin változtatni, megszólalni sem, csak hadd nézzek meg egy kutyakiállítást 1900-ban, hadd lássam merle Rolandot rohanni a ringben 1926 májusában, és hadd beszéljek ezekkel az emberekkel pár szót!
Na folyt köv ha úgy alakul....
UI. Mivel az Arcanum, más adatbázisokhoz hasonlóan folyamatosan bővül, a jövőben újra és újra le fogom futtatni a kereséseket. Hátha....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése