2013. október 19., szombat

Hétfordulós aggodalmak

Az elmúlt néhány óra nem telt teljesen gondtalanul. Win elég furcsán viselkedett, látszik, hogy nagyon nyúzott, kimerült. A kölykökkel is elég türelmetlen volt, de az ösztönei mégis bent tartották a ládában. A kicsik lehet, hogy emiatt vagy más miatt elég sokat sírtak. Nagy nehezen a mágikus kezek lenyugtatták őket. Win enni is alig akart. Azután egy nagyon kedves barátnőmmel diskuráltunk a dolgokról, aki azt tanácsolta, hogy adjak Winnek magnéziumot, mert előfordulhat, hogy magnéziumhiányos állapotban van a kutya azért ilyen fura. Utánanéztem, konzultáltam egy gyógyszerésszel és az állatorvossal és ők is megerősítették a dolgot. Eszerint a magnéziumhiány - ami szoptatás során elég gyakori - okozhat ilyen tüneteket. Az Interneten is találtam erről egy csomó cikket, így a patikusnál vettem neki magnéziumot B6 vitaminnal. A patikus azt ajánlotta, hogy szedjük mi is a Zolival, mert elég nyúzottak vagyunk.
Este megmérjük a babákat. Ma 1 hetesek. Kíváncsi vagyok mekkorát nőttek ez idő alatt, és csak reménykedni tudok benne, hogy Win jobban lesz (állítólag erős magnéziumhiányos állapot esetén ez több napig is tarthat). Az előbb már megivott pár deci kecsketejet, evett egy rúd Jack szalámit, kapott magnéziumot, kalciumot és szőlőcukrot is. Azért csináltam pár képet amikor a fürdőszobában relaxáltak a babák, miközben varázslatos módon kitakarítódott a szobájuk.



2013. október 18., péntek

Azok a mágikus kezek

Zoli a mágikus kezű kutyaszitter. Ha a kicsik nagyon sírnak, ő csak felveszi őket pár pillanatra, és már csönd is van. (Nem is tudom mihez kezdenék nélküle.) Akárcsak a kisbabáknál nem lehet tudni, hogy miért sírnak, fáj a hasuk, nyűgösek, vagy megint olyan helyre tévedtek ahol nem találják a kijáratot. Az ember füle egy idő után már el tudja különíteni, hogy melyik sírás kb. mit jelent, de  néha úgy megcifrázzák, hogy a frász jön rám. Ami a leggyakoribb, az a "Segítség hol vagyok, nem tudom, hol vagyok!" című dallamos visítás.(Miközben ezt írom, hallom, hogy Zoli altatódalt énekel a kicsiknek - ez egyébként engem is szórakoztat -, mert valamiért órák óta megy a hiszti :-)
Egyébként az óriásbébik lábának körfogata 1 nap alatt megduplázódott.  Már majdnem felállnak apró elefántlábaikra, sőt néha esküdni mernék, hogy nyílik a szemük. Tudom, hogy még nem lehet, mégis olyan. Főleg a blue szukánál, aki úgy van "kisminkelve", mintha nyitogatná a szemecskéjét.


Kisbaba-kutya relaxációs tréning Zoli módra :-)

2013. október 17., csütörtök

Súly-rekordok

A kiskutyák eszméletlen gyorsan nőnek, olyan ütemben, hogy valami elképesztő. Még szerencse, hogy a korábbi almok adatai is nagyjából megvannak, így van összehasonlítási alap. Kisbálna méretű babáink mai mérési eredménye a következő: tri kan; 67 dkg, tri szuka; 63 dkg, blue szuka; 61.7 dkg. Az előző két alomnál a 11.-12. napon mértünk először 60 dkg feletti babát. Ma 5 naposak. Születési súlyukhoz képest: tri kan; +28.9 dkg, tri szuka; +27.5 dkg, blue szuka; +25 dkg.

Reggeli rutin

Mielőtt még bármibe belekezdenék, a tegnapi mérési eredmények. A mérés egyébként napról, napra nehezebb, mert a törpék iszonyat erősek, nagyon fickándoznak és már minden oldalról lelógnak a mérlegről, úgyhogy lassan keríteni kell egy kosárkát amiben lehet őket mérni. Október 16-án, a 4 napos kölykök: tri kan;55 dkg, tri szuka; 54 dkg; és a blue szuka; 53 dkg. Már alig érem át őket a kezemmel. (Ja és a családomnak üzenem, hogy ez nem a kezem mérete miatt van :-)
Szóval a  reggeli rutin. A kiskutyák kitakarítása, a szoba alapos kiszellőztetése, Win reggeli sétája a kertben, miközben elkészül a reggelije. A ládából mindent kipakolok, felseprem, és kézfertőtlenítő géllel kimosom, közben az infrát folyamatosan nyomom rá, hogy az is fertőtlenítsen. Az inkontinencia lepedőket kidobom, a többit pedig jól kirázom.

Eközben a kicsik egy szőrmetakaróval bélelt lavórban alusszák az igazak álmát a meleg fürdőszobában, a kádban. Win addig kint rohangál a többi kutyával, bár néha aggodalmaskodva bekopog az ablakon, vajon hogy mi folyik bent.


Amíg az infra teszi a dolgát, és előkészítem Win reggelijét, ami a következőkből áll: Jack Pérmium kutyaszalámi (400 g, 90% friss hús, 10% zöldség, vitamin és ásványi anyag), 1-2 dl kecsketej, amibe beleteszek 1 kalcium injekciót, és egy szem natúr szőlőcukor.


Közben azért néha rá-rálesek a picikre, hogy minden rendben van e, de általában nyugodtan szundiznak. 

Szóval, Win reggelije előkészítve, a láda kifertőtlenítve, majd jöhet a láda visszarendezése. Tiszta inkontinencia lepedőket teszek a láda aljára, majd arra jön a következő réteg, a szőrmetakarók, törölközők.

 Még azokra is nyomom egy kicsit az infrát, közben pedig becsukom az ablakot, hogy kezdjen felmelegedni a szoba. Wint közbe látom az ablakból, ahogy fel-alá járkál, hogy mikor engedem már vissza. Ha a hőmérséklet már megfelelő, akkor a babákat visszateszem a ládába, és beengedem Win. A kicsik szopiznak, Win pedig szépen befalja a reggelit.


2013. október 15., kedd

Dilemmák az infráról és a szoptatásról

Felkapcsolni vagy lekapcsolni, ez itt a kérdés. Mármint az infralámpát. Elméletileg 25-30 fok között ajánlatos tartani a kicsiket. A szobahőmérő szerint azonban már infra nélkül is 26 fok van a szobában, a kicsik szétterülve fekszenek a ládában, ami azt jelenti, hogy nem fáznak, mert akkor összebújnának. Az alomláda hármas szigetelést kapott alulról, bent van nekik a vastag szőrmeszőnyeg és még az anyjuk is egész nap melegíti őket. Ezek után ha még rájuk kapcsolom az infrát úgy visítanak, hogy csak na. Jelenleg az a megoldás működik, hogy az infrát csak naponta párszor kapcsolom fel és akkor is csak a láda falára irányítom, hogy ne legyen nagyon melegük. Naponta egyszer pedig amikor takarítjuk a ládát és a kicsik a fürdőben relaxálnak, akkor nyomatom ezerrel a láda aljára, merthogy az infra nem csak a megfelelő hőmérséklet miatt fontos, hanem azért is mert fertőtlenít. Már alig várom, hogy le lehessen kapcsolni. Bár én még 2 hetes kor után is szoktam használni, de csak akkor ha a kölykök nincsenek a ládában, mert a szoba így is elég meleg. Mindig nagy para (egyik a sok közül), nehogy megsüssem őket, vagy nehogy megfázzanak.
A másik a szoptatás. Sokan mondják, hogy az se jó ha túl sokat szopiznak a babák, mert akkor hasmenésük lehet. De Win afféle erőszakos szoptató. Nála nem azt nézem, hogy eltelt e már 2-3 óra a két szoptatás között, hanem azt, hogy van e olyan pillanat amikor éppen egy baba sincs rácsatlakozva a "gazdatestre". A tejbár egész nap üzemel és ezt a kicsik ki is használják. Olyan kajak van bennük, hogy 1 másodperc alatt átérnek a láda egyik feléből a másikba ha Win "ebédre" hív. Ha nem esznek akkor nyalogatva vannak. Az anyjuk pucolgatja őket, ők meg visítva rúgkapálnak. Irtó cukik egyébként :-) Wint nem lehet elzárni a babáktól, hogy ne szoptasson már napi 20-22 órában, mert akkor őrjöng. Így most úgy vagyok vele, hogy szopiznak amennyit akarnak. Inkább többet egyenek, mint kevesebbet. Win a kicsikkel együtt eszik. Ők a cicin lógnak én meg ülök a láda mellet és adogatom a szájába a falatokat. Ilyenkor annyira királynőnek érzi magát, hogy csak azt hajlandó megenni amit falatnyi darabokra vágok neki. Nehogy már még rágnia is kelljen. :-) Elégedjen meg mindenki annyival, hogy szépen végzi a teendőket. De az igazság az, hogy nagyon szívesen megteszem ezt érte, amiért ilyen szépen gondozza a kicsiket. Meg amúgy is, mert szeretem. A rengeteg evés után, amikor egy kicsit megpihennek, úgy néznek ki mint egy fókabébi. Erről mindjárt mellékelek is egy képet. Később majd meg is mérem őket, szerintem átlépték a fél kilós határt. Hát nem lenne semmi 3 naposan. Majd utána is nézek, hogy a korábbi almok babái mikor érték el a fél kilót, de szerintem tuti nem 3 naposan.
Na túl vagyunk a mérésen. A tri szuka 49.5 dkg, a tri kan 50.5 dkg és a blue szuka kereken 50 dkg. Törpebálnák :-) És jól emlékeztem, az első alomnál 6 napos korban mértünk először 50 dkg feletti súlyt, a második alomnál az 5. napon. Mondjuk biztos az is közrejátszik, hogy csak hárman vannak, de azért nem semmi.


2013. október 14., hétfő

2 naposak

Ma két naposak a babák. Szépen esznek, Win nagyon szépen gondoskodik róluk. Tisztán tartja őket, vigyáz rájuk nagyon, egész nap csak velük foglalkozik. Csak akkor megy ki egy kicsit, ha már nagyon melege van bent, vagy ki akar menni a kertbe elvégezni a dolgát. Ez egy nap max 1 óra. A többi időt mind bent tölti a ládában. Mi meg folyamatosan visszük be neki a kecsketejet (napi 1 litert), vizet a szobában lévő nagy meleg miatt, finom falatkákat, húst, sajtot, stb. a kicsik alatt mi is kitakarítottunk, bár Win olyan rendet tart, hogy túl sok dolgunk nincs. Napi egy szellőztetés azért nem árt a szobának, a kicsik addig egy szőrmetakaróval (nem valódival persze) bélelt lavórban vannak  a meleg fürdőszobában. Folyamatosan virraszt velük valamelyikünk. Kb. 15-20 percenként rájuk néznünk, de az ajtó sosincs csukva, mert minden gyanús hangra azonnal ott vagyunk. Ha túl sokáig csönd van, akkor azért. Este pedig mérjük őket egy patikamérlegen, hogy lássuk mennyit híznak. A szülés másnapján este lemértük őket (nem telt el 24 óra sem) a tri kan 2.4 dkg-ot hízott (40.5 dkg), a blue szuka majdnem 3-at (39.5 dkg), a tri szuka is egyértelműen hízott, de pontosan nem lehetett megmérni úgy ficánkolt, kb. 2-3 dekát hízott ő is (kb. 38 dkg). Ha végre egy pillanatra elengedik az anyjuk cicijét, jöhet a következő mérés. Csináltunk pár képet is, de majd még akarok egy olyat amin jól látszik a tri kan gallérja, ami olyan mint egy kiterjesztett szárnyú madár amint körülöleli a nyakát.
Közben sikerült megmérni őket. A második nap estére, a tri kan: 45.3 dkg, a tri szuka: 44.5 dkg, a blue szuka: 45 dkg.