Sok az egyben

Ezer éve próbálok leülni írni végre, de valahogy sosem volt rá időm. Pedig történt ez-az, voltunk itt-ott. Megpróbálok kronológiai sorrendben haladni.

Pár hete voltunk Dasházni Ágiéknál. Látogatásunk során több dolgot is megállapítottam. Első körben azt, hogy a kutyának nem is lehetne jobb helye, mint ahol van. Azon kívül, hogy csodaszép a környezet, olyan szeretet veszi körül azt a kislányt, annyi törődést kap... szóval nagyon jó kis otthona van. Másrészt láttam, hogy Dasha nagyon szépen fejlődik, és lassan készen áll az első kiállítására. Most éppen olyan mint egy nyurga tinilány, és vedlik is rendesen, de szépen alakul. Hogy őszinte legyek elég sok munkát kellett fektetni a kutyába, ami szinte mind Ágira hárult, de egy hajszálnyit sem aggódtam, mert biztos voltam benne, hogy meg fogja oldani. És ez így is lett. Sokan azt gondolják, hogy az ember megvesz egy kész kutyát és annyi. Ez sokszor nem egészen így van. Amit a tenyésztő nem végez el, azt a gazdának kell pótolni. Kezdve a szűrésektől, a szükséges táplálék-kiegészítőkön át, egészen a kutya megfelelő szocializációjáig, kiállítási felkészítéséig.

Dior jött elénk elsőnek, és megmutatta az ő kis birodalmát

Ági tartott egy kis pózolós gyakorlást Dashával

Dasha kis gazdájával Dorinával :-)

Dásenyka és Dior igazi családi kutyaként élik hétköznapjaikat

Szűrések tekintetében... azt hiszem erről külön fogok írni, mert az megér egy komplett bejegyzést.  Azért röviden; megkaptam Ivy HD szűrését. "B" minősítést kapott. Hát nem a legjobb, de nem is rossz. A Norberg-szög 1-2 fokkal elmaradt a kívánthoz képest, ezért ítélték B-nek. Ezen kívül leszürettük Dashát is amire még nem volt. Szemre már leszűrték Moszkvában (mentes), a veséjét Ági megnézette amikor megérkezett (JRD klinikai mentes), most pedig nézettünk neki genetikai szűréseket. MDR1 -re terhelt (-/-), DM-re hordozó (N/DM). Ez megint a nem a legjobb, de nem is  a legrosszabb eredmény. A lényeg, hogy most már ezt is tudjuk. 

Két Dasházás között egy másik látogatásra is sort kerítettünk. Az előző almom egyik kisbabája, nekünk anno Oreo, most Oliver (Agent Provocateur Jet Black Licorice), nagyon közel lakik hozzám. Most végre elmentünk őt megnézni, hogy hogy van, milyen kutya lett. Amikor beléptünk rögtön odajött megszaglászni, és közben kissé bizalmatlanul méregetett. Majd kb. 1 perccel később szagot fogott és össze-vissza döfködött a kis orrával. Akkor láttam, hogy valami bevillant neki és iszonyatos csóválásba meg puszizásba kezdett. Nagyon cuki volt. :-) A kutya pont olyan lett, mint amilyenre számítottam. Nagyon hasonlít Fleshre és nyomokban Winniet is tartalmaz, de a legjobban az apai nagyanyjára Camanna Cocoon-ra hajaz. Oliver fantasztikus környezetben él, látszik, hogy boldog kutya. Jó volt őt ott látni nagyon. Van egy kis barátja is, egy másik collie Alex, akivel nagyon szeretik egymást. Ezért szoktam mondani, hogy az, hogy két kutya mennyire jön ki egymással, nem 'nem' kérdése. Két szuka is összekaphat folyton, és két kan is imádhatja egymást. Rajtuk abszolút látszik az összhang. Oliver nagyon kedves, ugyanakkor nagyon határozott kutya lett. Bár a szülei természetéből fakadóan erre lehetett számítani. Ja, és pont ugyanúgy képes könyékig csonkolni a karomat egy falat kajáért, mint az állandóan éhenkórász szülei. :-)

Agent Provocateur Jet Black Licorice "Oliver"

Most, hogy írom, közben jövök rá mennyi látogatóba voltunk. Merthogy babaköszöntő buliba is mentünk. Mártinál (Nolynna Lux kennel) éppen kiskutyák vannak, akiket muszáj volt megnéznem. Imádok babalátogatóba menni. Imádom a kis colliekat. Főleg amikor citeráznak a kis lábukkal :-) (Ezen kívül a "kis" szót is szeretem, attól minden sokkal cukibb lesz :-) Nagyon édesek voltak a kicsik, és állati jól éreztük magunkat! (Köszönjük a vendéglátást Márti és Alex!)

A kutyákkal sosem unalmas az élet. Amint lenne egy kis szabadidő, azonnal betöltik. Maddox nemrég megörvendeztetett az idei első és remélhetőleg utolsó toklász kalanddal. Mondtam már, hogy mennyire utálom a toklászt? Egyszerűen nem tudok tőle megszabadulni. Mindenhova követ. Ha szálanként van kiszedegetve és gyomirtózva akkor is visszajön. Elképesztő helyekre tud bemenni. Most épp a bal combhajlatból szedték ki. Majd ugye volt közben Winnie és Flesh eltűnése... Hát nagyon remélem, hogy most egy darabig nyugi lesz.

Visszatérve... Dasha vizsgája tulajdonképpen az első kiállítás volt, amire Herenden került sor. Hát le voltam nyűgözve, hogy Ági milyen munkát végzett a kutyával. Dasha egyszerűen rajong Ágiért. Csak úgy csüngött rajta folyton. Dásenyka kis tündérke olyan aranyos volt ahogy száguldozott a ringben, meg kellett zabálni. Ja, egyébként Nagyon ígéretes I.-et kapott.

Ivy is nevezve volt Herendre, vele Kit. II. Res. CAC eredményt értünk el nyílt osztályban. Nagyon jól éreztem magam Vivikével. Még a Híradóba is bekerültünk :-)    (M1 Híradó - 2016.07.03. 1:25)
Annyira imádom ezt a kutyát, hogy nagyon. Minden perc öröm vele, és soha egy pillanatig se bántam meg, hogy megtartottam. (Ahogy visszaolvasom ezeket a sorokat olyan mintha valami hormonális szeretet-rohamom lenne, ami egyébként nem kizárt. :-)

Vivivel a kép bal szélén

Hát ezek nagyon kellettek. Nagyon kellett az, hogy megint lássam értelmét az egésznek, hogy megint akarjak kutyázni. Mert nagyon el tud menni a kedvem. Sosem a kutyák miatt, hanem amiatt a rengeteg ember által okozott nehézség miatt, ami ezt az egész abszurd világot folyton körüllengi. Úgy akartam végre kutyakiállításra menni, hogy nem érdekel ki lesz a bíró, nem érdekel ki-kit nevezett, vagy mekkora a nevezési létszám, nem érdekel semmi más, csak az, hogy egy nagyon kellemes napot töltsek el valahol a barátaimmal, kutyáimmal és hódolhassak kedvenc hobbimnak. Ahol nem érdekel mit nyerek, vagy nem nyerek, ahol nem foglalkozom a kutyapolitikával, sem az egyre jobban terebélyesedő nepotista kő-papír-ollóval, se más idegesítő dolgokkal. Kicsit vissza akartam menni arra a pontra, amikor még megfelelő naivitásba burkolózva tudtam élvezni ezt az egészet. 

Azt hiszem sikerült.
Nagyon jó volt látni olyan kutyákat, akiket eddig csak képekről ismertem. Jó volt szemlélni ezt a szín-arányt a ringben (23 neveztt collieból: 8 tricolor és 9 merle). Nagyon jó volt találkozni barátokkal, ismerősökkel. És nagyon jó volt végre nem görcsölni. Bár a szél lefújta a fejünket és a felvezetésből - ahogy egy kedves ismerősöm mondta - majdnem sárkányeregetés lett, összességében szuper nap volt.