2013. október 17., csütörtök

Reggeli rutin

Mielőtt még bármibe belekezdenék, a tegnapi mérési eredmények. A mérés egyébként napról, napra nehezebb, mert a törpék iszonyat erősek, nagyon fickándoznak és már minden oldalról lelógnak a mérlegről, úgyhogy lassan keríteni kell egy kosárkát amiben lehet őket mérni. Október 16-án, a 4 napos kölykök: tri kan;55 dkg, tri szuka; 54 dkg; és a blue szuka; 53 dkg. Már alig érem át őket a kezemmel. (Ja és a családomnak üzenem, hogy ez nem a kezem mérete miatt van :-)
Szóval a  reggeli rutin. A kiskutyák kitakarítása, a szoba alapos kiszellőztetése, Win reggeli sétája a kertben, miközben elkészül a reggelije. A ládából mindent kipakolok, felseprem, és kézfertőtlenítő géllel kimosom, közben az infrát folyamatosan nyomom rá, hogy az is fertőtlenítsen. Az inkontinencia lepedőket kidobom, a többit pedig jól kirázom.

Eközben a kicsik egy szőrmetakaróval bélelt lavórban alusszák az igazak álmát a meleg fürdőszobában, a kádban. Win addig kint rohangál a többi kutyával, bár néha aggodalmaskodva bekopog az ablakon, vajon hogy mi folyik bent.


Amíg az infra teszi a dolgát, és előkészítem Win reggelijét, ami a következőkből áll: Jack Pérmium kutyaszalámi (400 g, 90% friss hús, 10% zöldség, vitamin és ásványi anyag), 1-2 dl kecsketej, amibe beleteszek 1 kalcium injekciót, és egy szem natúr szőlőcukor.


Közben azért néha rá-rálesek a picikre, hogy minden rendben van e, de általában nyugodtan szundiznak. 

Szóval, Win reggelije előkészítve, a láda kifertőtlenítve, majd jöhet a láda visszarendezése. Tiszta inkontinencia lepedőket teszek a láda aljára, majd arra jön a következő réteg, a szőrmetakarók, törölközők.

 Még azokra is nyomom egy kicsit az infrát, közben pedig becsukom az ablakot, hogy kezdjen felmelegedni a szoba. Wint közbe látom az ablakból, ahogy fel-alá járkál, hogy mikor engedem már vissza. Ha a hőmérséklet már megfelelő, akkor a babákat visszateszem a ládába, és beengedem Win. A kicsik szopiznak, Win pedig szépen befalja a reggelit.


2013. október 15., kedd

Dilemmák az infráról és a szoptatásról

Felkapcsolni vagy lekapcsolni, ez itt a kérdés. Mármint az infralámpát. Elméletileg 25-30 fok között ajánlatos tartani a kicsiket. A szobahőmérő szerint azonban már infra nélkül is 26 fok van a szobában, a kicsik szétterülve fekszenek a ládában, ami azt jelenti, hogy nem fáznak, mert akkor összebújnának. Az alomláda hármas szigetelést kapott alulról, bent van nekik a vastag szőrmeszőnyeg és még az anyjuk is egész nap melegíti őket. Ezek után ha még rájuk kapcsolom az infrát úgy visítanak, hogy csak na. Jelenleg az a megoldás működik, hogy az infrát csak naponta párszor kapcsolom fel és akkor is csak a láda falára irányítom, hogy ne legyen nagyon melegük. Naponta egyszer pedig amikor takarítjuk a ládát és a kicsik a fürdőben relaxálnak, akkor nyomatom ezerrel a láda aljára, merthogy az infra nem csak a megfelelő hőmérséklet miatt fontos, hanem azért is mert fertőtlenít. Már alig várom, hogy le lehessen kapcsolni. Bár én még 2 hetes kor után is szoktam használni, de csak akkor ha a kölykök nincsenek a ládában, mert a szoba így is elég meleg. Mindig nagy para (egyik a sok közül), nehogy megsüssem őket, vagy nehogy megfázzanak.
A másik a szoptatás. Sokan mondják, hogy az se jó ha túl sokat szopiznak a babák, mert akkor hasmenésük lehet. De Win afféle erőszakos szoptató. Nála nem azt nézem, hogy eltelt e már 2-3 óra a két szoptatás között, hanem azt, hogy van e olyan pillanat amikor éppen egy baba sincs rácsatlakozva a "gazdatestre". A tejbár egész nap üzemel és ezt a kicsik ki is használják. Olyan kajak van bennük, hogy 1 másodperc alatt átérnek a láda egyik feléből a másikba ha Win "ebédre" hív. Ha nem esznek akkor nyalogatva vannak. Az anyjuk pucolgatja őket, ők meg visítva rúgkapálnak. Irtó cukik egyébként :-) Wint nem lehet elzárni a babáktól, hogy ne szoptasson már napi 20-22 órában, mert akkor őrjöng. Így most úgy vagyok vele, hogy szopiznak amennyit akarnak. Inkább többet egyenek, mint kevesebbet. Win a kicsikkel együtt eszik. Ők a cicin lógnak én meg ülök a láda mellet és adogatom a szájába a falatokat. Ilyenkor annyira királynőnek érzi magát, hogy csak azt hajlandó megenni amit falatnyi darabokra vágok neki. Nehogy már még rágnia is kelljen. :-) Elégedjen meg mindenki annyival, hogy szépen végzi a teendőket. De az igazság az, hogy nagyon szívesen megteszem ezt érte, amiért ilyen szépen gondozza a kicsiket. Meg amúgy is, mert szeretem. A rengeteg evés után, amikor egy kicsit megpihennek, úgy néznek ki mint egy fókabébi. Erről mindjárt mellékelek is egy képet. Később majd meg is mérem őket, szerintem átlépték a fél kilós határt. Hát nem lenne semmi 3 naposan. Majd utána is nézek, hogy a korábbi almok babái mikor érték el a fél kilót, de szerintem tuti nem 3 naposan.
Na túl vagyunk a mérésen. A tri szuka 49.5 dkg, a tri kan 50.5 dkg és a blue szuka kereken 50 dkg. Törpebálnák :-) És jól emlékeztem, az első alomnál 6 napos korban mértünk először 50 dkg feletti súlyt, a második alomnál az 5. napon. Mondjuk biztos az is közrejátszik, hogy csak hárman vannak, de azért nem semmi.


2013. október 14., hétfő

2 naposak

Ma két naposak a babák. Szépen esznek, Win nagyon szépen gondoskodik róluk. Tisztán tartja őket, vigyáz rájuk nagyon, egész nap csak velük foglalkozik. Csak akkor megy ki egy kicsit, ha már nagyon melege van bent, vagy ki akar menni a kertbe elvégezni a dolgát. Ez egy nap max 1 óra. A többi időt mind bent tölti a ládában. Mi meg folyamatosan visszük be neki a kecsketejet (napi 1 litert), vizet a szobában lévő nagy meleg miatt, finom falatkákat, húst, sajtot, stb. a kicsik alatt mi is kitakarítottunk, bár Win olyan rendet tart, hogy túl sok dolgunk nincs. Napi egy szellőztetés azért nem árt a szobának, a kicsik addig egy szőrmetakaróval (nem valódival persze) bélelt lavórban vannak  a meleg fürdőszobában. Folyamatosan virraszt velük valamelyikünk. Kb. 15-20 percenként rájuk néznünk, de az ajtó sosincs csukva, mert minden gyanús hangra azonnal ott vagyunk. Ha túl sokáig csönd van, akkor azért. Este pedig mérjük őket egy patikamérlegen, hogy lássuk mennyit híznak. A szülés másnapján este lemértük őket (nem telt el 24 óra sem) a tri kan 2.4 dkg-ot hízott (40.5 dkg), a blue szuka majdnem 3-at (39.5 dkg), a tri szuka is egyértelműen hízott, de pontosan nem lehetett megmérni úgy ficánkolt, kb. 2-3 dekát hízott ő is (kb. 38 dkg). Ha végre egy pillanatra elengedik az anyjuk cicijét, jöhet a következő mérés. Csináltunk pár képet is, de majd még akarok egy olyat amin jól látszik a tri kan gallérja, ami olyan mint egy kiterjesztett szárnyú madár amint körülöleli a nyakát.
Közben sikerült megmérni őket. A második nap estére, a tri kan: 45.3 dkg, a tri szuka: 44.5 dkg, a blue szuka: 45 dkg.





A nagy nap

Október 12-én a jelek fokozatosan erősödtek. Mire beesteledett már 10 percenként kaparászott, vackolt és egyre erősebben kezdett lihegni. Hagytuk, hogy azt csinálja amihez kedve van, oda menjen ahol jól érzi magát, de a kertbe már csak felügyelettel mehetett ki. Akkor láttam, hogy hatalmas vihar készülődik.
20:35-kor hatalmasat villámlott, dörgött az ég, ekkor leguggolt és egy tenyérnyi tócsa magzatvizet hagyott maga után. Azonnal hívtam a "bábaasszonyt" (akinek ezúton is nagy köszönet a segítségért) és megtettük az utolsó előkészületi lépéseket. Mindenkit felhívtam gyorsan aki érintett az ügyben, a papakutya gazdáját, az állatorvost, mindenkit akit kellett. Majd gyorsan előkészítettem a kecsketejet, a betadinos oldatot, és bekapcsoltuk az infralámpát, hogy a láda kezdjen el felmelegedni. Kezet is 10 percenként mostunk fertőtlenítővel.
Win már nagyon lihegett, be is ment a szobába és elkezdett nyomni. Az fájások még viszonylag ritkásak voltak, és szegényen látszott, hogy már erős fájdalmai vannak. Több helyre is csepegtetett a magzatvízből, de nagyobb mennyiség nem ment el. Szegénykén látszott, hogy egyre jobban szenved ezért az ölembe hajtotta a fejét és várta a segítséget. Ott ültünk mellette és felváltva simogattuk, a világítást levettük és nyugtatóan beszéltünk hozzá. Mondtuk neki, hogy ne izguljon, nem fogjuk egy percre sem magára hagyni és mindenben segíteni fogjuk. Még ha nem is értette, hogy pontosan mit mondunk neki, akkor is látszott, hogy megnyugodott, az igazság az, hogy nekem is jót tett ez a kis relax, mert már elég ideges voltam.

A bába többször is megnézte, hogy a "kijárattól" mennyire vannak még a babák. Kb. 1 ujjnyira lehetett az első orrocska. Win szépen hagyta magát vizsgálgatni. Szegénykémnek 2 órával később már olyan fájdalmai voltak, hogy kicsit sírt is. Hagytuk, hogy a saját ágyába maradjon, mert ott érzi magát a legkényelmesebben. Közben kint ömleni kezdett az eső. Egyre többet és egyre erősebben nyomott, majd 22:47-kor megjelent az első fejecske. A baba kijött, köldökzsinór elvágva, magzatburok leszedve, majd ki lett rázva, szívva a magzatvíz belőle. Utána Zoli megtörölgette és mérlegre tettük. Hatalmas baba volt, de Win néhány nyomással hamar a világra hozta. Tricolor szuka. Születésének pillanata 2013. okt. 12. 22:52. Súly: 35.5 dkg.

Először az anyjához, majd a ládába tettük melegedni, de nem nagyon akart ott lenni, így visszatettük Winhez. Win szépen megpucolgatta, megette a méhlepényt is. Közben újabb tolások következtek, tudtuk, hogy hamarosan itt a második baba. Win már szinte parancsszóra nyomott és nyomott. Közben azért a már meglévő kicsire is figyelt, aki időközben magától szopizni kezdett. 23:36-kor már a kezünkben volt a következő kis jövevény, orral előre. Tricolor kan, súlya: 38.1 dkg. Win őt is szépen megtisztogatta. Olyan jó anyuka, hogy egyszerűen nem tudok vele betelni ilyenkor. Habár minden úszott a vérben, mégis gyönyörű volt.
Éjfelet ütött az óra. Bár Win nagyon nem szereti a vihart, most mégsem foglalkozott vele. Volt egy sejtésem a harmadik baba színét, nemét illetően, de nem akartam beleélni magam. Majd egy embertelen nagyon dörgött, villámlott, akkorát, hogy az áram is elment egy percre. Majd megjelent egy picike farkacska. Bár a farfekvés nem a legjobb, de ez esetben mégis örültem, hogy az első amit megláttunk egy foltos farkacska volt. Éjfél után 4 perccel már a kezünkben volt egy csodaszép blue merle szuka. A szívem hatalmasat dobbant amikor először megláttam. Ilyet még egy kölyöknél sem éreztem. Tudtam, hogy valaki nagyon különleges jött a világra. Anyukájához tettük, hogy megtisztítsa, megnézze ő is, majd a szokásos magzatvíz és köldökzsinór eltávolítás után mérlegre tettük. A blue szuka születési súlya 36.7 dkg.

Még vártunk egy órát, hátha van még egy kicsi aki elbújt az ultrahang vizsgálat elől, de nem. Hárman lettek. Pont ahogy számítottunk rá. Bár babonából nem szoktam előre neveket kitalálni, de most volt bekészítve három nevem. Egy név egy tricolor kannak, egy név egy tricolor szukának és egy név egy blue merle szukának. Hát ez most bejött. Pakkra, pontosan. A fedeztetéstől számított 61. napon megszületett a három apróság. A szülés után kitakarítottuk őket, mindent megtisztítottunk, majd a ládába pakoltuk a családot.
Mind a hárman azonnal szopizni kezdtek. Jó nagy, erős babák lettek. Így végre mi is megpihenhettünk, lenyugodhattunk.

Az első jelek

Winnek ez a harmadik szülése és miután az első kettőnél is a kiírt időpont előtt 2 nappal szült, sejtettem, hogy nem lehet az utolsó pillanatra hagyni a dolgokat. Bár a szőr miatt szinte alig látszott, hogy vemhes már tudtuk, hogy lassan elindulnak a dolgok.
Október 11-én pénteken már láttuk a jeleket, hogy nemsokára megszületnek a babák. Win egyre többet vackolt, kaparászott, fel-alá járkált, lihegett és a testhője is leesett 37.3-ra. Az ilyen aktívan járkálós periódust több órás alvás követte. Időközben még egy kicsit nyírtam a szőréből itt-ott és észrevettük, hogy megindult az áttetsző nyákos folyás belőle. Nem is mertünk már nagyon aludni, hátha megindul, de semmi. 

Vásárlás és egyéb előkészületek

Valójában csak az alom születése előtt pár nappal kezdtünk el készülni.
Október 9-én, szerdán elmentünk megvenni mindent amire szükség lehet és nincs már belőle itthon. Vásárlási lista: inkontinencia lepedő a szüléshez, kecsketej, új égő az infralámpába, rengeteg konzerv és kutyaszalámi (80% színtiszta húsból), sajt, beszereztük a kalcium injekciót, szőrmés puha alátét a kicsiknek, asszem ennyi volt. Minden más volt itthon. A sok nedvestáp azért kell, mert Win valamiért nem hajlandó pár napig szárazat enni a szülés után. Közben Win szőrét lenyírattam a hasán, hogy a babák majd könnyebben tudjanak szopizni.
A vásárlás után a szobát ahol az alomláda van, teljesen kitakarítottuk, kifertőtlenítettük (nem domestosszal, hanem kézfertőtlenítővel a vegyszerszag miatt), mindent előkészítettünk. Minden készen állt ami csak kellhet a szüléshez.