Kisbabák

Hát ez a nap is eljött...... persze nem előzmények nélkül. 

Már nem emlékszem hol hagytam abba a testhő jegyzését, de a lényeg, hogy június 13-án szombaton este Winnie-nél 37.4 fokot mértem. Utána ahányszor mértem ugyanennyi volt. Sose tudom eldönteni mikor jó a testhő, de a szakszervezet (Collie Kismamákat Védő Szakszervezet vagyis Anyu) szerint megvolt az egy fokos esés, mivel Winnie testhője általában 38.5 vagy kicsivel afölött. A szakszervezet véleménye azért is nagyon fontos,  mert ott is van kisbaba-kutyás tapasztalat. Így tudni, hogy nem a levegőbe beszél. 

Szóval Win testhője leesett, és hamarosan el is kezdett erősen vackolgatni meg nyögdécselni. Vasárnap délutánra már olyan erősen voltak a jelek, hogy bár sejtettem még nem jönnek a babák, azért jobbnak láttam ha nem vagyok egyedül. Zoli itt is volt hamar. Csórit kirángattam egy szülinapi buliról. Bocsi! Ilyen az élet! :-)

Szóval vártunk, de nem jött senki elő a mamakváriumból. Vasárnap délutántól éjjel 2-ig vártunk mire le mertünk feküdni. Addig figyeltük Win minden mozdulatát, kapott inni, meg kereste a kedvenc ikeás kiságyát, amibe szülni szokott, így azt is megkapta. Enni már akkor egy napja semmit sem evett. Éjjel kettőkor elaludtunk. Win is lenyugodott, pihent egy nagyot mellettem. 3.5 órával később, azaz 2015 június 15-én hétfőn hajnali 5:30-kor Win felkeltett, hogy ki akar menni. Kiment, pisilt, utána visszajött és nagyon vackolt. Nem akartam senkit ilyen hajnalban felkelteni, de 7 óra előtt valamivel elment egy kis magzatvíz. Megrepedt a burok. Felkeltettem Zolit, hogy idő van. Minden és mindenki nagyon nyugodt volt. Win óceán hangos meditációt hallgatott szülés közben, meg persze mi is. :-) Esküszöm mindegyikünknek jót tett.

Az első baba 7:20-kor érkezett. Tricolor kan, kis T alakú gallérral (Mr. T) a nyak közepén. 29.7 dkg. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vemhességi ultrahangon cisztákat találtak Win méhében, ezért mondta az orvos, hogy bár szerinte nem lesz emiatt probléma a szülésnél, viszont a babák kicsik lesznek, mert nincs olyan nagy helyük nőni. Ráadásul mindenki egy oldalon volt, egy kupacban a méhben. Hát ehhez képest egy majdnem 30 dekás baba nem rossz. Farfekvéses volt a drága, de elég könnyen kijött. A legdurvább az, hogy Winnie már megtanult parancsszóra nyomni, így amikor megfogtam a babát és kértem, hogy nyomjon egy nagyon, ő meg is tette, így a bébi szépen kicsusszant. Köldökzsinór elvág, Win meg megreggelizte a fincsi placentát. Hmmm, nyámi :-) 

Ezután kis pihi jött. Odatettük a kisbabát Winhez, aki szép fényesre nyalta. Win egyébként is orálisan fixált. Ilyenkor meg pláne. A kezemet is halálra nyalogatja, hogy odateszem neki és úgy csinálok mint aki fagyit tart. :-) Az első baba után majd egy órával érkezett a következő. Míg Zoli az egyik kezével az első kicsit ciciztette, addig a másikkal már a következő fejét tapogatta. A második baba fejjel előre jött ki. Kicsit nehezebben mint az első, mert bazira nagy feje van. Alig tudtam megfogni, úgy csúszott és csak egy nagy fej jött ki, meg egy végtelenített nyak. Azt hittem sose lesz vége a nyaknak, de végre megláttam a vállait. Win nyomott egy nagyot és godzilla is kicsusszant. Vastag félgalléros tri kan, 34.2 dkg, született 8:20-kor. Még szerencse, hogy kis méretű babákat jósoltak. Mi lett volna ha nagyok. :-) 

Win ivott egy kis vizet és folytatta. A nagy godzilla baba után a többiek simán kicsúszdáztak. Komolyan mondom Win ilyenkor olyan mint egy gép. Egészen elképesztő. A harmadik és negyedik baba nagyon gyorsan, szinte segítség nélkül megszületett. Egy újabb tricolor kan 8:35 kor (súlya: 29.9 dkg) és egy negyedik kan 8:55-kor (súlya: 30.9 dkg). 

A látszat csal, Win nem egy füstös lokálban szült, csak a telefonom nem szereti a benti fényeket.

Win a második baba születése közben.

4 babát láttak az ultrahangon. Mindenki megérkezett...

Legalábbis mi azt hittük. Kicsit sajnáltam, hogy egy kislány sem lett, de ilyenkor ezen nem tudok keseregni. Az a legfontosabb, hogy mindenki egészséges legyen, egyen és Win is jól viselje. A kicsiket mamástúl átpakoltuk a babaszobába. Megkezdődtek a telefonos értesítések, hogy túl vagyunk a dolgon. Az állatorvos után éppen Eszter barátnőmnek ecseteltem az részleteket, amikor láttam, hogy Win felállt és egy nagy véres tócsa lett alatt, amit nagyon nyalogatott. A tócsa közepén egy addig ismeretlen baba. Ilyen már fordult elő, hogy azt hittük vége, de nem. Meglepi vendég jött. Egy ötötödik baba, akire nem számítottunk. És KISLÁNY! Juhhé! Hát mégsem hagyott cserben az én drágám és dobott egy spontán kislányt. :-) 9:20-kor született, súlya 27.5 dkg. 

Ezután mindenki cicire került. Win megpihent. 

Babakutyák várják a nappali-babaszoba transzportot.

Zoli kezében a nagy tri kan.

Szoptatós szelfi :-)

Win végül megpihent, majd megivott majd egy liter kecsketejet. Egyszerűen nem bírt leállni. Nagyon imádja a kecsketejet. Tettem bele neki kalcium injekciót és egy szőlőcukrot is. Ez a mennyiség a felzabált méhlepénnyel már egy kicsit sok lehetett neki, mert vissza is hányt egy kicsit. Asszem a leggusztább dolog amit életemben láttam, az a placentával dúsított kecsketejes hányás. Nyámi :-) Persze Win nem hagyta, hogy az értékes tápanyag veszendőbe menjen, ezért felzabálta megint. Ú de guszti :-)

Win a szülés óta kétszer volt kint wécézni, amúgy megnyitotta az évek óta nagy sikerrel üzemelő szezonális tejbárt. A kicsik azóta esznek és bújnak. Olyan édesek, hogy az nem is igaz. Most jöhet, az "ó csak minden rendben legyen a babákkal" izgulás...

Wint a ciszták miatt ivartalaníttatni kell ha vége a szoptatásnak, de ezt amúgy is megtettük volna, mivel ez volt a 4. alom tőle. Utána élvezheti boldog nyugdíjas napjait. Bőven teljesítette amit vártam tőle. Nagyon szeretlek Win, és nagyon köszönöm ezeket a csodaszép kisbabákat. Meg persze Zolinak is az emberfeletti teljesítményt :-)

Fleshnek is gratuláltunk, hogy apuka lett. Kapott egy szivar alakú jutifalatot is ez alkalomból. :-) Most éppen tejfakasztó partyt tart a kertben.