2013. október 28., hétfő

Szőnyegvásárlás és állófogadás

Tegnap Zolival elmentünk szőnyeget venni. A babákok ugyanis elkezdtek felállni, jönni-menni és lassan már kicsi lesz nekik az alomláda. Bár a láda elég nagy, már simán ki tudnak jönni belőle (már ha nyitva van). Nemsokára majd nyitva hagyom nekik a ládaajtót, hogy kijöhessenek ha kedvük van és mászkálhassanak a szobában. A szoba azonban parkettázott, így azon nehezen megy nekik a felállás. Ezért, mikor már láttuk, hogy lassan eljön az idő, elmentünk az IKEA-ba és beszereztünk nekik egy jó nagy szőnyeget, amit kedvükre marcangolhatnak, futkoshatnak rajta. Ez a szőnyeg nagyon jó, mert nagy méretű, meg tudnak benne kapaszkodni, ugyanakkor nagyon olcsó és könnyen tisztítható. A biztonság kedvéért kettőt vettünk, hogy amikor az egyiket már nagyon lestrapálták, legyen egy pót darab.
A kicsik nagyon gyorsan nőnek, mérni ugyan már nem mérjük őket, de a fejlődés elég látványos. Már néznek ki a kis fejükből, van amikor órákig ülnek, vagy állnak és csak pillognak csodálkozva. A járás ugyan még nem megy zökkenőmentesen, de azért már elég sokszor felállnak, mászkáznak, sőt néha szinte futnak. Win sem fekszik már le teljesen a szoptatáshoz, néha ha ül, néha fel is áll, hogy inspirálja a babákat az állásra.


A hangjukat is megtalálták, egyre többet ugatnak. Mindenre sokkal intenzívebben reagálnak. A szőrzetük sem olyan vizslaszerű, elég sűrű vaskos kis bundakezdemény fedi a kis testüket. Arra is rájöttek, hogy a szájukat sem csak evésre lehet használni, többször láttam, hogy csócsálják az anyjukat, egymást, magukat, esetenként minket. Zoli este kivette a tri kislányt, gondolta békésen szunyókál vele egy jót, erre a pici odamászott a füléhez és elkezdte cibálni.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése