B Pavilon

Nem is tudom hol kezdjem, konkrétan úgy remeg a kezem, hogy alig tudok írni. Kezdjük mondjuk az elejéről (azta logikai érzéket).

Elég sokat írtam a különböző szaporodásbiológiai kalandozásokról az utóbbi jópár hónapban vagy talán években is már.  Ennek a sok orvoshoz járásnak az oka ugye az volt, hogy egyszerűen nem sikerültek az almok. Több sikertelen fedezés is volt. Teljesen mindegy volt, hogy másnak fedeztem saját kannal, vagy magamnak szerettem volna almot, nem jött össze semmi. Egy idő után az embert már a sírógörcs kerülgeti a sok „nem sikerült” – től. Megint üres, ez is üres, megint és megint. Az utolsó, a gyomros mélyütés Dasha volt, akit szintén nemrég fedeztettem és az sem sikerült. Bár megmondom őszintén, ott az elejétől kezdve biztos voltam a nem-ben, mivel szerintem nem jókor volt fedeztetve és csak egyszer. Amikor már túl késő volt. Nem is nagyon hagyta magát, egyfolytában visszacsapott. Szóval szerintem Dash rendben lesz majd, a következőnél másképp kell csinálni.

A progeszteronról is karattyoltam már a múltkor ha jól emlékszem, de azóta csak távolabb jutottam a dologtól. Egyszerűen nem értem, hogy lehet az, hogy a „na most kell fedeztetni”-re bemért progeszteron, és a szuka testjelei teljesen más időpontra esnek. Amikor megáll mint a cövek a kanoknak, akkor nem jó, de amikor már eltelt x nap, és már elmorogja a kanokat akkor igen? Jobban meg kell bíznom a kutyák adta jelekben. Elég sok tenyésztő nem méret, mégis sikerülnek nekik az almok. Csak tudják ezek a kutyák ösztönösen, hogy ők mikor mit kívánnak vagy nem. Na mindegy, kutakodásom folyik továbbra is az ideális fedeztetési időpont belövésével kapcsolatban.

A természet hamar úgy döntött, hogy élesben tesztel, és döntésre kényszerít, persze a legjobbkor, ahogy az szokott lenni. Amikor az embernek annyi a dolga, hogy azt se tudja merre kapjon, na akkor tüzel be a szuka. És persze még ez sem lenne akkora nehezítő körülmény, úgyhogy spékeljük meg egy négynapos kiállítással, amiből 3 napra beneveztem a szukát. S ha még így sem elég necces, akkor dobjuk meg egy iszonyatos havazással. Na így már fincsike!

Szóval Ivy kedvet kapott Dashától és idejekorán betüzelt, legalábbis én akkor úgy gondoltam, hogy korán van, de ahogy jobban utánaszámoltam, mégse. Pár nappal azután vettem észre, hogy elintéztem a nevezését két Fehova CACIB-ra, meg egy klubkiállításra. Osztottam-szoroztam és úgy jött ki, hogy kb. pont azon a hétvégén lesz időben. A tüzelés kihagyása nem volt lehetséges, mivel a kutya 4 éves, kétszer volt fedezve, és egyik sem sikerült. A második fedezését Fleshivel csináltam, akit utána bevizsgáltattam és nem jó a spermája, azért nem sikerült. Fene tudja mitől, nem fiatal, az sem segít a helyzeten. (Rendeltem valami spermajavító csodaszert külföldről, hátha segít, mert nagyon szeretnék tőle egy merle almot, de a postán elvesztették, ott kering valahol. Úgyhogy I love Posta!) A másikra nem térnék ki, nem is lényeges. A lényeg, hogy szerettem volna kivizsgáltatni Ivyt, de nem volt már rá nagyon lehetőségem. Ezért elvittem a dokihoz egy kenetre, meg egy progira, hogy kb. mikor lesz időben, lője már be legyen szíves. A kiállítás péntek, szombat, vasárnap volt, mi csütörtökön mentünk progira. Kérdezte a doki mit mutat a kutya, mondtam még semmit. A 10. napon lehet max 11., de még semmi. Nem csavarja a farkát, a kanok még nem ordítanak mint a sakál, egyelőre semmi. Levették a cuccokat, mire hazaértem meg is volt az eredmény, 2,4 ng/ml volt a progi, tehát még nincs időben. Ahogy azt mutatta is. A doki azt mondta, kb. kedd, szerda, csütörtök lesz jó. Mondom neki, az vajon nem lesz túl késő, mivel az már a 15-16-17. nap. És közben nem tudok ráméretni, mert vagy dolgozom, vagy kiállításon vagyok, vagy fürdetek, vagy ezer egyéb dolog. Megbeszéltük, hogy akkor menjünk tutira, hétfőn fedeztessem be, és ő kedden még egyet rámér a progira, hogy hol tart. Ebben meg is állapodtunk, csak Ivy nem figyelt, pedig neki kellett volna kagylóznia, hogy mit mond a doki, mikor kell neki időben lennie. Hát Ivy nem úgy gondolta. Pénteken kimentem vele a kiállításra. Direkt hátrahúzódtam vele és igyekeztem kerülni a kanokat. Ha valaki mégis odajött, annak szóltam mi van, nem akartam, hogy csóri kanok teljesen kikészüljenek, oszt ne lehessen bevinni őket a ringbe, mert Ivy éppen szaglik. Volt kint azonban olyan kutya, aki nem volt nevezve, és a gazdája azt mondta őt nem zavarja, nyugodtan lehetünk mellette. És akkor jött a meglepi. Ivy meglátta a délceg daliát, egy embertelen nagy tri kant, beállt szexi pózba, és úgy tolta félre a farkát, mit a vöcsök. Vonaglott, meg pacsizott, meg úgy tolta magát, hogy csak néztem, hogy miiiiiii? Hát mi történik itt kérem szépen? A doki azt mondta még több nap, mire bármi lesz, ez meg itt riherongyoskodik nekem közszemlére? Mondjuk előfordulhat, hogy idegen kannak hamarabb megáll, mint otthoninak, de azt a kéjelgést amit ott levágott, azt nem is értettem. Főleg amikor megjött a megatronikus óriáskannak a testvére, szintén tri kan, talán még egy hajszállal nagyobb, hát ott Vivi teljesen begőzölt, úgy pakolgatta magát. Mi meg közben ott tanakodtunk, hogy még szerencse, hogy nincs időben. A nap további részében az erősen kihívó szexuális magatartás csak fokozódott. Szombaton olyan kész volt, hogy bármilyen kan ránézett, már csapta félre a farkát, beterpesztett kicsit és megállt mint a cövek. Ekkor erős tanakodás indult meg, hogy nem kéne ezzel sokat várni, mert ez a kutya eléggé úgy néz ki időben van. Szóltam a kan gazdájának, hogy lehet hamarabb lesz az áktus, mint gondoltuk, mondta semmi gond, a kutya jön a másnapi kiállításra, megoldjuk. Elég sok olyan alomról tudok ami kiállításon „készült”, úgyhogy simán leokéztuk. Ha a kan és a szuka is amúgy is ott lesz, akkor ez a legegyszerűbb. No de ott hol? Kint jéghideg + hó. Ott álltunk a bírálatok után, hogy akkor kéne lépni, mivel Ivy libidója már nem volt olyan mértékű, mint szombaton. Még mindig nagyon akarta a kanokat, de talán egy cseppel már kisebb volt a lelkesedés. Totál ráparáztam, mondom most nézem végig ahogy kimegy az időből. Alig vártam, hogy meglegyen a fedezés. Nagyon nem részletezném, de egyéb lehetőség híján a BIS ring melletti beugróba vonultunk a kutyákkal, ami csak egy tároló volt pár műanyag asztallal. Hamar megvoltunk, bár közben volt kis meglepi, mert nehogymár zavartalanul meg tudjuk oldani. Pont egy olyan ipari garázskapu féleség előtt álltunk, amit menet közben sikeresen felhúztak és megkezdődött a ki-be járkálás, emelőgéppel, gyalogosan, meg hoztak néhány nagy kartontáblát amit jól odavágtak mellénk a földre. Mindezeket tőlünk 1 méterre. Hála az égnek a kutyákat nem érdekelte. Eléggé be voltak sózva. A kan elment, mi meg ott maradtunk még a sarokban kicsit fellógatva Ivyval. Közben hálát adtam az égnek, hogy sikerült, és azon gondolkoztam, hogyha ez az alom megfogan, akkor tuti B Pavilon lesz az alom neve, mint „B Pavilon litter”. Azért közben azon is lamentáltam, hogy a doki ugye inkább kedd, szerda, csütörtököt mondott, ma meg vasárnap, azért kéne még egy, tuti ami fix. Ezért lebeszéltük a másodikat keddre. Így minden le van fedve, az is amit a doki mondott, meg az is amit Ivy. Sűrű napok voltak nagyon, a kutya is kezdett fáradni, én meg aztán végképp. Ettől függetlenül láttam, hogy állati jól érezte mindvégig magát. Voltak barátok, rengeteg kaja, nagy szexparti, gyönyörű kanok, flörting ezerrel. Totál imádta! A két óriásról kapott képet azóta is őrizgeti a párkányon. J

Ivy pihizik a Fehován, míg mi karattyolunk.

Szóval jött a hétfő, és láttam Ivy megváltozott. Maddox-szal csak egy pillanatra találkozott, de nagyon agresszíven elmorogta. Kedd reggel direkt összeengedtem vele, hogy megnézzem, hogyan viselkedik a kanokkal. Nagyon elutasító volt. Minden közeledésre azonnal vicsorgott. Nemhogy nem állt, meg, de kifejezetten védte magát. Nem tudtam mi legyen, van –e még értelme menni. A hó elkezdett szakadni ezerrel, én rettenetesen fáradt voltam már, nem tudtam, mit tegyek. Mert mi van, ha csak az itthoni kannak nem hagyja magát, idegennek meg igen. Átevickéltem végül a város másik felére, hogy megnézzük, ott azonnal megállt az idegen kannak, így megindultunk a második fedezésre. Pusztító volt az út. Bazira esett a hó, fújta a szél össze-vissza, korom sötétben, rendesen félelmetes volt. De a kutyázás ilyen. Fedeztetni sose csodás júniusi napsütésben szokás a szomszédnál, hanem minél messzebb, a lehető legrosszabb időben, lehetőleg ünnepekkor, vagy legalább hosszúhétvégén.  A lényeg, hogy megérkeztünk, de Ivynak már nem volt kedve hagyni magát, sikerült azért, de elég nyögvenyelősen, már ami Vivit illeti, mert a kan teljesítménye perfekt volt. Kis barnás váladék szivárgott Ivy-ból, és be is volt szűkülve. Ha aznap lett volna az első, tuti megvág az ideg. Ettől többnek már nem lett volna értelme, így más teendő nem volt, mint várni.

Egészen a mai napig, amikor hosszú, türelmes várakozás után úgy döntöttem, ma azonnal akarom tudni, hogy mi van már. Már csak azért is, mert Maddox egy ideje folyamatosan szaglássza Ivyt, meg meg is akarja ugrani, úgyhogy valami van. Meg a pocakján éreztem némi kotyogást, ami bármi lehet, és akkor jött a para, hogy esetleg méhgyulladás is. Bár semmi jelét nem láttam, nem ivott többet, nem pisilt többet, a kedve jó, étvágya határtalan. Ivynál megállapítani, hogy többet eszik –e, olyan mint Winnienél megállapítani, hogy többet alszik –e. Azt mondták anno, hogy onnan tudom megállapítani, hogy a szuka vemhesült –e, hogy keményebb a mellbimbója. Mondták fogdossam meg milyen. Hát én megfogdostam rendesen. Kérdezték milyen, kemény? Mondom mihez képest, mert amúgy sose fogdosom, nem tudom milyen a kutya mellbimbójának általános szilárdsági állapota. Szóval ez nem vitt közelebb, mert lehet Win csak fázott, azért karcolt a cicije. Azután megmondták a tutit, onnan tudom, hogy vemhes, hogy többet alszik. Kis infó ehhez Winről: Win egy perzsamacska aktivitásával rendelkezik. 8 hetes kora óta olyan mint egy narkolepsziás öregasszony, napi kb. 20-22 órát alszik. Mondom, minél többet alszik? Ha ez a kutya ettől többet alszik akkor már sose kel fel. Kajálni pedig pont úgy szeret mint aludni, borzalmas zabagép kutya. Ivy ugyez – alvás. Ő sokkalta aktívabb, rengeteget futkos, ugatva rohangál a kerítés mentén, meg minden, imád bárhova menni, de a kaja neki is mánia, eszméletlen zabás, így erre se tudok alapozni. Én abban hiszek amit az ultrahangon mondanak.

Totál remegett a gyomrom amikor odamentem. Még egy „nem sikerült”et nem bírok elviselni most. Már olyan nagyon sok volt, legyen már valami jó. Amikor szedte le az orvos a szőrt addigra már a konkrét ájulás környékezett, és akkor megláttam a képernyőn az első foltocskát, hogy nem sima a kép, hanem ott vannak a kis buborékok, hát rendesen bekönnyezett a szemem. Az orvos közben mondta is, hogy gratulál a kismamának, számot nem akart mondani, mert még nagyon pindurkák, de buli van a Viviben, az egyértelműen látszik. Hát nem tudom elmondani mekkora kő gördült le. Igazából nem akarok most arra gondolni, hogy persze ezzel még akármi történhet, mert legalább végre megfogant valami, és ahogy láttuk nem is egy pont-szerű minicollie volt a pocakban. Úgyhogy a hétvégén leporolom az alomládát, mert végre bejelenthetem, hogy:

Agetn Provocateur „B Pavilon” alom

várható: 2018. április végén

Jch. Prince of Sunlight Sweetest Smile x Ch. Agent Provocateur Heatherette Blue

további infók.. egyszercsak.. mára kipurcantam.

 UI: Nagyon hálás vagyok mindenkinek, minden nemű segítségért, amit azokban a napokban kaptam! 

Cikkek Vol. 2. - Fedeztetés másképp - és egy kis A,B és C

A, B és C

A fedeztetésekről már többször beszéltem, de ez a téma kimeríthetetlen, mindig van új a Nap alatt.

Pár éve írtam egy hosszabb cikket a spermalevételről, a mesterségesről, meg a spermafagyasztásról, és egyéb hasonlókról; Fedeztetés másképp címmel, s miután pont passzol ide, ebben a bejegyzésben lentebb olvasható.

Antré…

Vannak a Facebook-on olyan képmontázsok, amik különböző szakmákat, hobbikat mutatnak be több szempontból. Ahogy a család elképzeli, ahogy a környezete, vagy úgy átlagban az emberek, és egy kép az érintett szemszögéből, hogy mi a valóság. A fedeztetést úgy képzelik el az emberek, hogy egy ragyogó napfényesre photoshoppolt mezőn szalad egymás felé a lobogó hajú kan és a szuka, vetnek pár szerelmes pillantást, egy kis játék, majd úgy összefedeződnek, hogy alig lehet őket szétrobbantani. Majd egymásra hajolva szenderülnek mély álomba. (Fú ez nagyon Disney fedezés lett :-) ) Persze nem mondom, hogy kizárt, hogy valaha ilyen történik, de azért nem ez az átlag.

Egyébként szeretem a természetes fedezést. Amikor tényleg megvan a kémia, és tényleg össze tudják hozni az almot minden emberi segítség nélkül. Mikor Wint készültem fedeztetni Fleshivel, nem volt sok időm velük foglalkozni, mert Ivy is betüzelt és én elindultam vele külföldre fedeztetni (tapasztalat: több külföldi tenyésztő előre kéri a fedezési díjat, ha nem sikerül szívás, mert a díj általában egy alkalomra szól). Szóval én rohantam külföldre az egyik szukával, de közben a másik is időben volt, így arra az egy napra amíg távol voltam, felszereltem Wint és Flesh kellő mennyiségű kajával, piával, és jó szórakozást kívánva egybenyitottam nekik az egész kertet, hogy leforgathassák a 9 és fél hét című erotikus műsorukat. Másnap hazajöttem és láttam, hogy Winnienek szex-haja van, úgyhogy tudtam, hogy rakoncátlankodtak rendesen. (Szex-haj: kan-nyáltól csatakos, majd ropogósra száradt szuka test/szőr, elsősorban fej, tarkó, nyak, mar és hát környékén.) Hozzátenném: a collie szukák általában baromira szűkek, ami megnehezítheti a természetes fedezést. Win addigra már 3 szülésen túl volt, ezért ment könnyebben... gondolom. 

Flesh és Winnie romantikus enyelgésének eredményei...

Persze az első fedezéseknél az ember csak áll, azt se tudja mi van, mit kell csinálni, mivel árt, mivel használ. Meg az sem mindegy, hogy szukával vagy kannal vagyunk. A szuka tulajdonosának olyan nagyon sok teendője nincs, a szuka viszonylagosan passzív résztvevője a történetnek. Elég ha áll és kész. Mondjuk vannak olyan nagyon domináns, vagy rosszul szocializált szukák, akik hátravernek a kannak ezerrel ha az közeledik, akkor is ha időben van. Szóval a szukát állítani és fogni kell és ennyi. A kanból kipréselni a spermát, vagy tevékenységre bírni, na az a művészet, mert ha ő nem akarja, akkor nem fogja akkor se ha megbolondulunk. A kan tulajdonosán ezért mindig nagyobb a nyomás, hiszen ő az esemény aktív részese. És persze jó ha gyakorlott. De egy kezdő kutya honnan tudja megszerezni ezt a gyakorlatot? Hiszen ez olyan ördögi kör, hogy nem fedeztetünk vele mert nincs tapasztalata, nem bizonyított, de hogyan szerezhetné meg a tapasztalatot ilyen feltételekkel? Sajnos erre csak egy megoldás van: ha van egy saját szukánk akivel gond nélkül gyakorolhat a kutya. Ez olyan, mint a merle szuka esete. Általában magunknak kell, hogy megoldjuk.

Miután megint aktuálissá vált a dolog, újabb tapasztalatokkal valamint rengeteg kilométerrel gazdagodtam.  Az emberben persze a rossz tapasztalat építik ki a parát. Nem véletlen, hogy minden fedezéshez készítek most már A, B és C tervet, többször szívtam már amiatt, hogy nem volt. És, hogy miért kell több terv? Mert sose tudhatjuk mit hoz az élet, hogyan tesznek keresztbe nekünk olyan dolgok, ami felett nincs befolyásunk. Jelen esetben „A”  kutya nagyon jó mennyiségű, szép színű spermát produkált, de sajnos a minősége nem volt megfelelő. „B” tapasztalatlansága miatt megszeppent a hirtelen éles elvárásoktól. Nem tudott produkálni. (Nem olyan könnyű egy kezdő kannak teljesítenie úgy, hogy ott állnak körülötte idegen emberek és nézik, meg belenyúlkálnak a mókába.) „C”: a C mindig legyen tuti. Egy tapasztalt, rendszeresen bevizsgált kan. „C” végül megoldotta a dolgot.

X év tapasztalattal jön rá az ember, hogy sajnos muszáj a több terv. Ha van egy kanunk aki úgy megugorja a szukát mint egy isten, és sikeresen is fedez, tegyük össze a két kezünket. Mert olykor vagy a libidóval vannak gondok (az esemény érdeklődés hiányában marad el), vagy a „betalálással”, vagy a spermalevétellel, vagy a sperma minősége nem jó, vagy bármi egyébbel, amire az ember nem is számít.

Időnként például még egy valóban rutinos kan is beblokkolhat. Láttam olyat, amikor egy igencsak gyakorlott, egyébként nagyon jól fedező kan, nem volt hajlandó fedezni az odavitt szukát. Megszaglászta, fintorgott és ennyi, attól kezdve érdeklődés nuku. És ezt sose tudjuk előre, az ilyen dolgok csak akkor derülnek ki ha éles helyzet van, amikor ott áll az ember az időben lévő tüzelő szukával és van max pár órája eldönteni, hogy akkor most mi legyen. Ezért kellenek a tervek, az azonnali újratervezés lehetősége. Mert persze azt is lehet, hogy azt mondjuk, hogy ragaszkodunk ahhoz az egy kanhoz, és kitartunk bármi áron, és próbálkozunk még több fedezésnél vele. Csak hát az idő is véges, a kutyák öregszenek, sajnos ezt is be kell kalkulálni. Ha úgy vesszük, hogy egy szuka fél évente tüzel, 2 éves korától próbálkozunk, akkor 8 éves koráig kb. 12-szer fedezhető. Elviekben. Merthogy a legtöbb szuka nem 6 hónapra tüzel. Nekem pl. Win pakkra pontosan tartotta a 11 hónapot, ahogy az anyja és a lánya is. Ezen kívül regenerációs idő is kell a szukának a szülés után, nem lehet folyamatosan fedeztetni, nem gépek. Máris a 12 alkalomból lett max 6-8, és persze nem feltétlen sikerül mindig mindegyik. Vannak szukák akiknek elég ha egy kan közel jön és potyognak a babák, míg a másiknál alig jön össze valami, vagy éppen semmi.

A lényeg, hogy most várunk, megint várunk. Ez a legidegőrlőbb része az egésznek, amíg az embernek az ultrahangon kimondják az igazságot... És akkor lehet csalódni vagy örülni. A rengeteg csalódás után pedig most már tényleg örülni szeretnék. Baromira szeretném már babaképekkel megtölteni a blogot. Úgyhogy csuri!

Kis kitérő a progeszteron szint mérésről:

A progeszteron mérés sokszor vita tárgya. Kell -e vagy sem, ki szerint mi a jó érték, stb. Szinte minden orvos és tenyésztő mást mond erről, úgyhogy hamarosan belevetem magam a progeszteron rengetegbe, és addig járok utána, míg meg nem tudom a tutit. 

No de nem mindegy, hogy milyen progiról beszélünk. A tesztcsíkos, tégelyes tényleg nem sokat ér. A vérből vett laboros akkor, ha pár órán belül megjön az eredmény, amit tudunk értelmezni, és tudjuk nekünk mi a jó érték (és azt, hogy milyen mértékegységben van!). A legjobb progi az, amit szaporodásbiológus mér be vérből, és azt kenetvizsgálattal egészíti ki. De simán lehet, hogy valaki 10-20-30 év tenyésztői tapasztalattal már nem megy progira, mert egyéb jelekből is be tudja lőni a fedezés ideális időpontját. (Jelek: a váladék színe a megfelelő időpont közeledtével kitisztul, lazac színűvé, áttetszővé válik, a szuka viselkedése, a környezetében lévő kanok viselkedése megváltozik, stb.) 

Nálunk ami bejött: ha a progi érték elérte az 5-5,5 ng/ml-t, 24 órán belül megejtjük az első fedezést, és 2 nappal később a következőt. Ha a progi 10 ng/ml körül van, akkor két egymást követő nap. De semmire sem mondható, hogy szentírás. Eleve élő szervezetekről beszélünk, a biológiában pedig sosincs 100%. Az egyik kutya szervezete ilyen, a másik olyan.

Cikkek Vol. 2. - Fedeztetés másképp

Úgy döntöttem új sorozatot indítok a blogban. Ezek a cikkek korábban már megjelentek nyomtatásban újságban és könyvben is, de online csak cikkrészletek elérhetők. Ezért úgy döntöttem, hogy miután saját szellemi termékeimről van szó, ide feltöltöm őket teljes egészében.

Fedeztetés másképp

Egyes források szerint már az 1700-as évek végén alkalmaztak mesterséges megtermékenyítést kutyáknál. Bevett gyakorlattá azonban csak az 1950-es évekre vált és főleg gazdasági haszonállatok tenyésztésében volt jellemző.  Magyarországon a ’80-as évek végén kezdték használni a módszert kutyáknál, olyan esetekben ahol a kan vagy a szuka nem volt hajlandó a természetes párzásra. Sokan úgy gondolják, hogy mesterséges megtermékenyítést csak olyan kutyák esetében használnak, akik nem képesek hagyományos aktusra illetve, hogy törvényszerűen kisebb alomszámmal jár a művi fogantatás.

A mesterséges megtermékenyítésről sok tévhit és hiedelem kering a kutyás világban. Bár egyre gyakrabban alkalmazzák, az emberek nagy része mégsincs tisztában vele, hogy pontosan hogyan is zajlik, milyen előnyei, hátrányai lehetnek. Azt is le kell szögezni mindjárt az elején, hogy nem fordulhatunk bármelyik állatorvoshoz, ha emellé a módszer mellé tesszük le voksunkat. Hogy teljesebb képet kapjunk, Dr. Dzsargalszajhan Luvszandagva állatorvossal vagy ahogy a kutyás világ ismeri, Dr. Zsargallal beszélgettünk a mesterséges megtermékenyítésről. A cikk második felében, a sperma export-importtal kapcsolatban Dr. Szász Ferenc nyilatkozott.

Ha az egész folyamatot alaposan szeretnénk áttekinteni, beszélnünk kell néhány szóban magáról a tenyésztésről, és a tüzelésről is.

Az alapvető különbség a hobby kutyatartó és a tenyésztő között az, hogy míg az előbbi egy párosításról érzelmi alapon dönt, addig a tenyésztő egy adott fedeztetést jóelőre megtervez és általában több generációra előre gondolkodik. A mesterséges megtermékenyítés illetve a hűtött vagy mélyfagyasztott sperma használata is lehet része a hosszú távú tenyésztési terveknek. Mikor egy tenyésztő létrehoz egy olyan párosítást, amiből meg akar tartani egy tenyészszukát magának (kiválasztja a következő generációs anyákat), akkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a leendő anyakutya egészségügyi állapotának ellenőrzésére. Amikor a szuka növendék korba kerül, az első, második tüzelésnél jobban oda kell figyelni, nehogy valamilyen fertőzése legyen vagy olyan betegség (hüvelygyulladás, méhgyulladás vagy bármilyen petefészek probléma) alakuljon ki nála, ami később meddőséget okozhat. Ezért kontrolálni kell, hogy az első tüzelések rendben zajlanak e, nem tüzel e szuka túl hosszú vagy túl rövid ideig. Az esetlegesen fellépő problémákat időben kell észrevenni és orvosolni. Vérvizsgálatokkal, baktériumtenyésztéssel vagy ultrahangos vizsgálati módszerekkel is ellenőrizhetjük a szuka egészségi állapotát. Kiemelten figyelni kell arra is, hogy véletlenszerű, nem kívánt vemhesség ne legyen a szukánál, mert az megpecsételheti egy tenyészszuka sorsát. Bár a nem kívánt terhességet többféle módon is meg lehet szakítani, maradandó károsodással járhat. Legjobb, ha a szukát tüzeléskor teljesen különválasztjuk a kanoktól, hiszen egy nem kívánt párzás akár öt perc alatt megtörténhet. Ha a szukánkat már befedeztettük, de még tüzel akkor is figyelnünk kell rá, mert egy almon belül több kutyától is születhetnek kölykök. Ezt egyébként fajtatiszta kutyáknál is néha alkalmazzák, hogy több kannal fedeztetik be, majd az apaságot genetikai teszttel állapítják meg.

Mik azok az okok amiért valaki a mesterséges megtermékenyítést választja?

A mesterséges megtermékenyítés elterjedésének több oka van. Vannak olyan fajták, amelyekről úgy gondolják, hogy nem tudnak természetesen fedezni, mint például az angol bulldogok. Ez is egy tévhit. Ezek a kutyák is képesek párzani, csak mondjuk nagy nyári melegben veszélyesebb számukra. Az igazi oka az, hogy már az első alkalomtól mesterségesen fedeznek, így a kutya elszokik a naturális párzástól. Az első alkalmakkor még a természetes párzásnál is segíteni kell a kutyáknak. A hosszú szőrű fajták sem tudnak elsőre természetes úton könnyen párzani, mert megnehezíti a folyamatot a szőrzet. A péra a hosszú szőrzetben úgy eltűnik, hogy a kan nem fér hozzá. Ilyenkor a szuka szőrét szét kell fésülni és hajgumikkal vagy más módszerrel rögzíteni kell. Ha a szuka szőre rátekeredik a kan péniszére az maradandó károsodást okozhat. Olyan erősen rátekeredhet a szőrzet a péniszre, hogy belevágódik a péniszbe, és a kan – szélsőséges esetben – akár el is vérezhet. A legfontosabb ok azonban amiért ezt a módszert választják, a fertőző betegségek (amik akár később meddőséget is okozhatnak) terjedésének elkerülése. Így a kan és a szuka is sok rizikótól védve van. Egy természetes párzásnál az összeragadás miatt a kutyák sérüléseket is szerezhetnek a betegségeken kívül. Ezen kívül az eljárás nagyon gyors, körülbelül negyed órát vesz igénybe. A hűtött vagy mélyfagyasztott sperma használata esetén pedig szóba sem jöhet más módszer csak a mesterséges megtermékenyítés. Az angol és a francia bulldogokon kívül egyébként gyakran használnak mesterséges megtermékenyítést a törpetestű fajtáknál, mint például a yorkshire terrier vagy a csivava, de alkalmazzák masztiffoknál is. A kistestű kutyák sokszor olyannyira szocializáltak és váltak kultúrafajtákká, hogy a kan meg sem közelíti a tüzelő szukát. Valamint lehet olyan méretkülönbség kan és szuka között, hogy nem ajánlatos a természetes fedezést választani.

Hogyan készíthetünk fel egy fedezőkant?

Már az öt-hat hónapos kan kutya elkezdhet ráugrálni a szukákra. Ha ezt a kant a későbbiekben fedezőkanként szeretnénk használni, semmiképpen se szóljunk rá vagy kezdjük el lerángatni a szukáról, mert olyan gátlások épülhetnek ki a kanban a történtektől, hogy a későbbiekben nem lesz hajlandó se fedezni se spermát leadni. Ilyen esetekben a szukák is elkezdenek visszacsapni, így a kan többfelől is azt a megerősítést kapja, hogy rossz az amit csinál. Vagy zárjuk külön a kant a tüzelő szukától, vagy ha látjuk, hogy próbálkozik, finoman vegyük le a szukáról és vezessük el tőle. Egyke kanoknál szokott probléma lenni, hogy ha utcán találkozik idegen szukákkal, még a szukatulajdonos is ráordibál, hogy nem szabad, így a kan később, ha spermalevételre kerülne a sor, nem érti, hogy most miért szabad. Arra figyelnünk kell, hogyha egy kan hozzászokik a mesterséges spermalevételhez, később nem lesz képes természetes úton párzani.

Előfordulhat -e, hogy a jó felkészítés és a meghitt környezet hatására sem képes a kan spermát leadni?

Ha a kan túl félős és stresszes, akkor igen. Erőszakkal pedig nem lehet rávenni. Ez azonban a kutya korától is függhet. Ha egy fiatal kutyáról van szó, akkor betudható a tapasztalatlanságnak, de ha egy 4-5 éves kanról aki még sosem párzott semmilyen módon sem, azokat már nem nagyon lehet megtanítani. A szimpátia a kutyáknál is fontos tényező. Egy gyakorlott spermaadó kannál is előfordulhat, hogyha nem tetszik neki a szuka, nem hajlandó spermát leadni. A kan egyszerűen összehúzza magát és nem engedi, hogy hozzányúljanak.

Ha a mesterséges megtermékenyítést választjuk, hogyan zajlik az eljárás abban az esetben, ha friss sperma beültetése történik?

A legtöbb tenyésztő saját maga végzi. Bár eleinte bonyolultnak tűnhet, de ha valaki elég nagy gyakorlatot szerez benne, pár perces rutineljárás az egész. Itthon ez betanulható és gyakorolható, sok más országgal ellentétben ahol az eljárást csak állatorvos végezheti.

Az állatorvosnál a megtermékenyítést megelőzi a szuka vizsgálata. Az ovuláció alatt vérből megmérik a szuka progeszteron szintjét (nemi hormon, amely felkészíti a szervezetet a vemhességre). 8-10 ng/ml és 25-30 ng/ml között megfelelő a progeszteronszint a megtermékenyítéshez. Ha a progeszteronszint túl alacsony, a spermiumok elöregednek a megtermékenyítéshez, ha túl magas, elöregszik a petesejt, a méhszáj bezáródik, így a spermium nem tud eljutni a méhbe, vagy az elöregedett petesejt alkalmatlan a megtermékenyüléshez. Amikor a szuka fogamzóképes, el kell vinni a kutyát egy olyan állatorvoshoz aki ezzel foglalkozik. Friss sperma beültetése esetén a kan és a szuka tulajdonosa, a megbeszélt időben egyszerre keresi fel a rendelőt. Lehetőleg kerüljük el, hogy a kan és a szuka a megtermékenyítés előtt találkozzon, hosszabb időt együtt töltsön, vagy egy autóba utazzon, mert mire spermalevételre kerülne a sor, a kannak erősen csökkenhet a libidója.  

Ha mindkét kutya jelen van, megtörténik a spermalevétel. A tüzelő szuka szagától és a természetesen jövő hágó mozdulatoktól a kannak erektálódik a pénisze és elkezdi leadni a spermát. Fontos, hogy intim környezetet teremtsünk a kutyáknak. Ha nincs meg a kellő hangulat, a legtöbbször meghiúsul a folyamat. Orvosi rendelőben nehezebb ugyan, de ha figyelünk arra, hogy a kan körül ne nevetgéljenek, ne járkáljanak sokan, akkor megkönnyítjük a kutya dolgát. Egy tapasztalt kannál ez nem okozhat gondot, de egy tapasztalatlan, félősebb kant zavarhat a rendelői környezet, az idegen emberek, zajok.

A spermát egy külön spermavételi pohárba veszik le. Ez egy duplafalú, melegíthető pohár, melynek két fala közé 35-37 fokos vizet töltenek, ami állandó hőmérsékletet biztosít. A levételi pohár nem lehet se túl hideg, se túl meleg, mert a spermiumok hősokkot kaphatnak, és termékenyítésre képtelenné válnak. A pohárnak feltétlen tisztának és száraznak kell lennie, nem szabad csapvízzel kiöblíteni, vegyszerrel és papírtörlővel megtisztítani. Felhasználás előtt egy-két nappal forralt vízzel kell kimosni és gézzel szárazra törölni, így nem sérülnek a spermiumok. A spermát a levétel után biztonságos helyre félretesszük. A friss spermát legjobb ha azonnal felhasználjuk, de a spermiumok még kb. fél napig életképesek a pohárban. Az állott sperma visszamelegítése elég nehézkes. A szuka testhője azonban éppen elég ahhoz, hogy erőre kapjanak. A szuka hüvelyébe egy steril műszalmát kell bevezetni egészen a méhszájig, majd a spermát egy fecskendő segítségével töltik be a műszalmán keresztül. Miután a műszalmát kiveszik a szukából, a szuka hátsó felét meg kell emelni, a marhoz képest kb. 15-30 fokkal. A közhiedelemmel ellentétben nem kell „fellógatni” szukát. Majd a végbél és a péra körül cirógatni kell a szukát (kb. 10 percig), ezzel indukálunk egy pulzáló-pumpáló hüvelymozgást, ami elősegíti a megtermékenyülést. Ez növeli a szuka libidóját és felgyorsítja a spermiumok mozgását. Az eljárást következő napokban még egy vagy két alkalommal meg kell ismételni, egy-egy nap kihagyással. Túl sokszor semmi értelme, csak megnehezíti a vemhesség kezdetének megállapítását. Egy jó időben, precízen elvégzett mesterséges megtermékenyítés, sem a születendő kölykök fejlettségét sem az alomszámot egyáltalán nem befolyásolja.

A szukakutyák képesek az orgazmusra?

Aki már látott kutyákat párzani az tudja, hogy az összeragadás után a szuka szinte másállapotba kerül és felhőtlenül ugrál. Bizonyos testi orgazmuson átesik igen. Látszik a szuka tekintetén a boldogság. A kutyáknál ez másképp működik, mint az összes többi állatnál, mert a kutya egy kultúrfaj. Nagyon nagy az érzelmi intelligenciájuk. Ez az emberrel való évezredes együttélésnek is köszönhető. Akár arcmimikával is tudnak kommunikálni.

Hogy működik a mesterséges megtermékenyítés külföldről hozatott mélyfagyasztott sperma esetében?

Először is külön kell választanunk a hűtött és a mélyhűtött spermát. Mindkét esetre szigorú állategészségügyi előírások vonatkoznak. Európai Union belül szabadon szállítható. A hűtött sperma esetében, a levett spermát kb. 4 fokra óvatosan lehűtik majd egy külön erre a célra kialakított konténerben elszállítják a célállomásra. Tehát a kankutya tulajdonosa felkeresi az állatorvost, leveteti a spermát, az állatorvos gyorsfutárral feladja, a reptéren átveszi a szuka gazdája, majd a gazda a szukával és a konténerrel megérkezik az állatorvoshoz. Az állatorvos megvizsgálja a spermát, hogy milyen állapotba érkezett, majd felmelegíti, újfent megvizsgálja a spermium sejtek életképességét és a már korábban említett módszer szerint behelyezi a szukába. Olykor a spermát műtéti úton a hasfalon keresztül juttatják a méhbe. Lényeges, hogy 24 órán belül fel kell használni. Előfordulhat, hogy miután a sperma megérkezett a célállomásra és átésett a vizsgálaton, kiderül, hogy nem tartalmaz olyan spermiumokat amik alkalmasak a megtermékenyítésre. Ilyenkor az állatorvos ad egy igazolást, hogy a sperma nem volt használható, így a szukatulajdonost semmilyen költség nem terheli.

Európai Union kívülről hozott sperma esetében más jogszabályok vannak. Miután hosszabb utat kell a levett anyagnak megtennie, csak mélyfagyasztott sperma jöhet szóba. Mélyhűtéssel külön szakemberek foglalkoznak, hiszen a levétel és a beültetés is másképp zajlik, mint a friss vagy hűtött sperma esetében. A spermát folyékony nitrogénnel fagyasztják, ez speciális körülményeket igényel. A levett sperma – ha nem kerül azonnal szállításra – spermabankba kerül. A tárolásról és a felhasználásról szerződés szerint rendelkeznek. A tárolási díjat évente kell fizetni. A beültetése is speciális keretek között zajlik. Ma Magyarországok két vagy három orvos foglalkozik ilyennel. A mélyhűtött spermához hozzácsatolják a kan DNS ujjlenyomatát, ami később felhasználható az apaság megállapításánál. Ez feltétlen szükséges a kölykök törzskönyvezéséhez.

A fagyasztási és tárolási díj ellenében spermabankban elhelyezett anyagról a kan tulajdonosa rendelkezik, hogy eladja, vagy saját maga felhasználja. Ezek a spermabankok magántulajdonban vannak, a különböző eljárásokhoz szükséges anyagokat pedig központilag kapják meg, tulajdonképpen franchise szerűen működnek ezek a hálózatok. Így garantálják az eredményt. Ezzel az eljárással egy adott kan örökítő anyaga időt-teret áthidalhat. Egy Magyarországon 5 évvel ezelőtt levett sperma, felhasználható akár 10 év múlva Indonéziába. Ha a tulajdonos jól menedzseli a kutyát, születhet akár 100-150 alma egy kannak egy év alatt, mégsem szűkül a genetikai állomány, mert nem mindegy, hogy ezek a kölykök Budapest és környékén születnek, vagy Afrikától Amerikáig mindenhol, akár több 10000 kilométerre egymástól.

Mennyibe kerül a mesterséges megtermékenyítés friss, hűtött és mélyhűtött sperma esetében?

A friss beültetés 6000-10000 forint között mozog. Egy Európai Union belülről hozott hűtött sperma esetében a levétel, a szállítás és a beültetés 400-500 Euró körül van, míg egy harmadik országból származó mélyhűtött sperma esetében ez az ár akár meg is duplázódhat. A költségekhez persze hozzájön a sperma ára, ami fajtánként és egyedenként változó.

Hogyan hozhatunk be külföldről spermát?

Ahhoz, hogy spermát hozhassunk be külföldről, követni kell az erre vonatkozó hazai rendelkezéseket. Szükség van hozzá egy – az Internetről is letölthető - Egyedi Behozatali Kérelemre, mely tartalmazza az érintett kutyák és tulajdonosaik adatait, valamint a sperma Magyarországra való beléptetésének várható helyét és idejét. A kitöltött kérelmet e-mail-ben vagy postán, el kell juttatni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának – Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságára. A kérelem mellé csatolni kell a kérelmező személyes adatait (pl. név, lakcím, anyja neve, születési hely, idő stb.). Amennyiben a spermát nem magánszemélyként, hanem mint cég szeretnénk behozni, a kérelmező adószámát is fel kell tüntetni. Az engedélyezés átfutási ideje maximum 1 hónap. Amikor az importengedély megérkezik hozzánk, annak mellékletét („Állatorvosi Bizonyítvány kutyasperma Magyarországra történő behozatalához” című, 02/836/2007 számú kétnyelvű nyomtatvány) el kell juttatni a kan tulajdonosához. Ezt a nyomtatványt a kan tulajdonosa és annak állatorvosa tölti ki, majd a spermával együtt visszajuttatja hozzánk. Ez a papír tartalmazza a kanra vonatkozó elvárásokat (igazolja a sperma eredetét, a megkapott oltásokat, valamint azt, hogy a kutya spermája fertőzöttségektől mentes). A kannak például rendelkeznie kell egy – a spermalevétel előtt 21napon belül elvégzett - Brucella Canis teszttel. (A Brucella Canis egy baktérium által okozott fertőzés, mely a kannál mellékhere gyulladást, a szukánál vetélést okozhat és akár emberre is átterjedhet.) Ha már rendelkezünk behozatali engedéllyel és tudjuk a sperma érkezési idejét, ezt írásban jeleznünk kell az illetékes határátkelőhely (pl. reptér) állatorvosának. Mikor a sperma már nálunk van, helyezzük biztonságba. Ha a sperma hűtött, azonnal fel kell használni, ha mélyfagyasztott, nitrogénbe kell helyezni, így 5-6 napig biztonságosan tárolható a Dry Shipper konténerben.

Spermát behozni a világ bármely pontjáról lehet, amennyiben a kan tulajdonosa eleget tud tenni a követelményeknek, vagyis az egészségügyi előírások betartását egy ottani állatorvos tudja igazolni. A kutyasperma behozatalához tartozó papírok ügyintézése hazánkban jelenleg ingyenes. Az importengedélyben megjelölt országból 1 évig (vagy visszavonásig) hozhatunk be spermát.

Bár a sperma behozatala első hallásra nem tűnik túl bonyolult feladatnak, Dr. Szász Ferenc – aki sokéves tapasztalatokkal rendelkezik e téren - szerint mégsem ajánlatos, hogy magunk intézzük az importot. A behozatal során ezernyi kisebb-nagyobb buktatóval szembesülhetünk, amik végül nemhogy csökkentik a szukatulajdonos kiadásait, de meg is duplázhatják azokat. Mikor kiválasztjuk a céget, aki a sperma szállítását fogja végezni, nagyon körültekintően kell eljárnunk. Szükség van egy tapasztalt, megfelelő szállítócégre és vámkezelő szervekre, akik garantálják, hogy a sperma biztonságban, időben célba ér. Nem megfelelő szállítás esetén egy akár 1500 dollárért megvásárolt sperma tönkremehet és alkalmatlanná válik a megtermékenyítésre. Már elhullott állat esetében például az örökítő anyag pótolhatatlan. Ezeket a dolgokat figyelembe kell venni. Rosszul kitöltött vámpapírok esetén, a szuka tulajdonosa fizeti meg a szállítókonténer vámkezelését is. A vámkezeléshez csatolni kell egy számlát, mind a spermáról, mind pedig a szállítótartályról. A tartályra pedig ideiglenes behozatalt kell kérni. Ha valaki ezzel nincs tisztában, egy olyan cikkre fizet ki vámot és áfát, ami nem is lesz az övé.

Több szempontból is érdemes egy szakértő állatorvossal – aki export-importban járatos - kooperálni, hiszen a megérkezés után a spermának depóba kell kerülnie. A két állatorvos közötti szoros együttműködés pedig szükséges, a folyamat zökkenőmentes lebonyolításhoz. Meg lehet próbálni megspórolni az ügyintézés munkadíját (kb. 30 000 Ft) de nem érdemes. A tenyésztőnek is kényelmesebb és így nem fog ráfizetni. Ha rosszul vámolják le a tartályt és a spermát, akár 60 000 Ft-ot is ráfizethetünk. Problémát okozhat az is, ha a számla nem jól van kiállítva, nem a megfelelő vámtarifaszámot tartalmazza. Ha egy ebben járatos, rutinos állatorvost bízunk meg az ügyintézéssel, ő pontos utasításokkal látja el a külföldi állatorvost, hogyan kell pontosan kiállítani a számlát. Az állatorvostól tartályt is bérelhetünk (kb. 2000 Ft/nap). Léteznek egyszer használatos tartályok, melyet a tenyésztő maga is megvásárolhat, 150-200 dollárért. A behozatali árak nagyon változóak, attól függ, honnan érkezik a sperma. Ha például Ausztráliából vagy Amerikából szeretnénk importálni, annak költsége akár 1400 Euró is lehet. Az Európán belüli (pl. Skandinávia) szállítás ára, ennek töredéke (80-100 000 Ft). Érdemes tehát megkímélni magunkat sok bosszúságtól, mint például attól, hogy a Németországból megrendelt sperma végül Kínába vagy Afganisztánba kerüljön, amire már volt precedens. Hosszú és fárasztó kitaposni az utat, hogy minden olajozottan működjön és az általunk rendelt sperma biztonságban célba érjen.

Ha külföldről hozott hűtött vagy mélyfagyasztott spermát szeretnénk használni szukánk megtermékenyítéséhez, a végső összeg akár 400 000-500 000 Ft is lehet. Az árban benne van: a szuka előzetes vizsgálata (kb. 20 000-40 000 Ft), a sperma behozatala (kb. 80 000 forinttól akár 300 000 Ft), és a beültetés (kb. 25 000-30 000 Ft). A költségekhez – amik a szuka tulajdonosát terheli - persze hozzájön a sperma ára, ami fajtánként és egyedenként változó.

Hogy történik a mesterséges megtermékenyítés külföldről hozatott mélyfagyasztott sperma esetében?

Először is külön kell választanunk a hűtött és a mélyhűtött spermát. Mindkét esetre szigorú állategészségügyi előírások vonatkoznak. Európai Union belül szabadon szállítható. A hűtött sperma esetében, a levett spermát kb. 4 fokra óvatosan lehűtik majd egy külön erre a célra kialakított Dry Shipper konténerben elszállítják a célállomásra. Tehát a kankutya tulajdonosa, kitölti a tőlünk kapott nyomtatványt, elvégezteti a megkövetelt vizsgálatokat, majd leveteti a spermát. Az állatorvos gyorsfutárral feladja, - a kitöltött nyomtatvány és a számla kíséretében - a reptéren pedig (vámkezelés után) átveszi a szuka gazdája. Majd a gazda a szukával és a konténerrel megérkezik az állatorvoshoz. Az állatorvos megvizsgálja a spermát, hogy milyen állapotba érkezett, felmelegíti, újfent megvizsgálja a spermium sejtek életképességét és behelyezi a szukába. Lényeges, hogy 24 órán belül fel kell használni. Előfordulhat, hogy miután a sperma megérkezett a célállomásra és átesett a vizsgálaton, kiderül, hogy nem tartalmaz olyan spermiumokat, amik alkalmasak a megtermékenyítésre. Ilyenkor az állatorvos ad egy igazolást, hogy a sperma nem volt használható, így a szukatulajdonost semmilyen költség nem terheli.

Európai Union kívülről hozott sperma esetében más jogszabályok vannak. Miután hosszabb utat kell a levett anyagnak megtennie, csak mélyfagyasztott sperma jöhet szóba. Mélyhűtéssel külön szakemberek foglalkoznak, hiszen a levétel és a beültetés is másképp zajlik, mint a friss vagy hűtött sperma esetében. A felengedett spermát (a felengedés után a spermiumok 12 órán át maradnak életképesek) általában műtéti úton juttatják a szuka méhébe. A tüzelő szuka előzetes kivizsgálása (pl. progeszteron szint mérése) ebben az esetben kiemelten fontos.

Ennél az eljárásnál a spermát folyékony nitrogénnel 196°C-on fagyasztják, ez speciális körülményeket igényel. A levett sperma – ha nem kerül azonnal szállításra – spermabankba kerül. A tárolásról és a felhasználásról szerződés szerint rendelkeznek. A tárolási díjat évente kell fizetni. Ma Magyarországok két vagy három állatorvos foglalkozik ilyennel. A mélyhűtött spermához hozzácsatolják a kan DNS ujjlenyomatát, ami később felhasználható az apaság megállapításánál. Ez feltétlen szükséges a kölykök törzskönyvezéséhez.

A fagyasztási és tárolási díj ellenében spermabankban elhelyezett anyagról a kan tulajdonosa rendelkezik, hogy eladja, vagy saját maga felhasználja. Ezek a spermabankok magántulajdonban vannak, a különböző eljárásokhoz szükséges anyagokat pedig központilag kapják meg, tulajdonképpen franchise szerűen működnek ezek a hálózatok. Így garantálják az eredményt. Ezzel az eljárással egy adott kan örökítő anyaga időt-teret áthidalhat. Egy Magyarországon 5 évvel ezelőtt levett sperma, felhasználható akár 10 év múlva Indonéziába. Ha a tulajdonos jól menedzseli a kutyát, születhet akár 100-150 alma egy kannak egy év alatt, mégsem szűkül a genetikai állomány, mert nem mindegy, hogy ezek a kölykök Budapest és környékén születnek, vagy Afrikától Amerikáig mindenhol, akár több 10000 kilométerre egymástól.

A hűtött vagy fagyaszott sperma behozatala, hogyan hathat egy fajta hazai állományára?

Van egy olyan jelenség amikor a tenyésztők egy híres kan után kezdenek járni, szinte minden szukatulajdonos azzal a kannal szeretne fedeztetni, ennek eredménye viszont az lesz, hogy egy fajta genetikai állomány olyan szinten beszűkül, hogy egyre több betegség üti fel a fejét a kutyák között. Ilyenkor, vagy idegen fajtát kevernek az állományba, hogy egészségesebb kölykök szülessenek (mint például bizonyos amerikai dalmata vérvonalakba pointert vittek bele a húgykövesség visszaszorítása érdekében, genetikai teszt vizsgálatokkal alátámasztva) vagy egy korábbi egészséges példány vérvonalát építik be újra az állományba. Tehát ha van egy olyan kanunk aki egészséges, jó adottságokkal rendelkezik, érdemes tőle spermát eltenni, későbbi vérvonalfrissítés céljára. A tudomány fejlődésével ezek a lefagyasztott spermák egyre tovább felhasználhatók. Jelenleg körülbelül 10-20 év távlatában gondolkodhatunk velük.

A cikk megjelent 2 részletben: Kutya Szövetség magazin XIV. évfolyam 5. szám / 2011. május, és XIV. évfolyam 6. szám / 2011. június szerző: Varga Adrienn

Cikkek Vol. 1. - Drága kis átverések (Luxury teacup kutyák)

Úgy döntöttem új sorozatot indítok a blogban. Ezek a cikkek korábban már megjelentek nyomtatásban újságban és könyvben is, de online csak cikkrészletek elérhetők. Ezért úgy döntöttem, hogy miután saját szellemi termékeimről van szó, ide feltöltöm őket teljes egészében. 

Drága kis átverések

Az utóbbi években hihetetlenül megnőtt a kistestű kutyák iránti kereslet. A legkelendőbb fajták a chihuahua, a yorkshire terrier és a pomerániai törpespicc. Minél kisebb annál jobb! Olyan apróra próbálják meg zsugorítani az ebeket, amennyire csak lehetséges. Az emberi fantáziának csak a biológia szabhat határt. Vagy mégsem?

A luxury teacup nem egy hibrid vagy egy új fajta, mint azt sokan gondolják. Teacup vagyis teáscsészényi az a kutya, minek felnőttkori súlya nem haladja meg a két kilót.  A luxury (luxus) szó ezen esetben pedig – bár elméletileg - a kutya minőségét jelzi, gyakorlatilag inkább az elképesztően magas árakat takarja.

Elismert tenyésztők kifejezetten teacup-ok tenyésztéssel nem foglalkoznak. Akkor vajon kik árulják őket? A kereskedők felvásárolják a kutyákat olyan országokból, ahol – világviszonylathoz képest – alacsony áron jutnak hozzájuk, majd egy másik országban nagy hasznot remélve értékesítik őket. A kufárok egy része napjainkban egészen profi szinten műveli ezt. Ők a kutya-brókerek. Hivatalos cégeket alapítanak, kijelölt székhelyekkel, és minden marketing praktikát bevetnek, hogy piacvezetők legyenek. Dizájnos logót terveztetnek, minőségi weblapot készíttetnek, professzionális fotósokkal, kozmetikusokkal dolgoztatnak, s nem sajnálják a pénzt a reklámra sem. A brókercégek Koreából vásárolják fel a miniatűr kutyákat, majd kanadai vagy más észak-amerikai székhelyükre szállíttatják azokat. Ott szépen karbantartott, igényesen berendezett központban tartják az ebeket, ahol az „ügyfél” előzetes egyeztetés után meg is nézheti őket (már amennyiben oda tud utazni).

Pillantsunk bele a brókerek kínálatába:

Amit a vevő először lát; tündéri kis kölykök. Mintha nem is eleven kutyák lennének. Inkább egy plüssállatra, rajzfilmfigurára vagy pufi bébifókára hasonlítanak. Apró ruhácskákban, hajukban masnival, hatalmas szemükben „vigyél haza” tekintettel bámulnak ránk a fotókról.

Ami a valóság; egy csökött kölyökkutya és némi photoshop. Sok apróságnak már első ránézésre sem egészséges, inkább torz a kinézete. Ezek a kölykök általában koraszülöttek, és igen sok betegséggel terheltek. Emellett legtöbbjük súlyos idegrendszeri problémával küzd. Élettartamuk viszonylag rövid, ezért megpróbálnak minél hamarabb túladni rajtuk. Mindennek tetejébe felmerülhet egy-egy eb fajtatisztaságának kérdése.

A brókercégek vevőcsalogató fogásai:

Kutya eladásnál döntő fontosságúak a képek. A brókerek tökéletesen megkomponált fényképein azonnal látszik az abszolút profizmus. A felvételek sokszor egy babaszoba, vagy egy amerikai tini-lány, cuki-rózsaszín-szőrmés sütibirodalomának hangulatát idézik. A színházi díszlet szerű háttérben elhelyezett, megfelelő szögből fotózott, fazonra nyírással kellő formába öntött ebek úgy hatnak, mint egy életre kelt Disney rajzfilm. Fokozásként a kutyus mellé (vagy rá) tesznek egy olyan tárgyat, ami érzékelteti a méretét, ugyanakkor növeli a mesés hatást (pl. játékfigurák). Megjelenésükön – mely nagyon erősen követi a mai trendeket - egyértelműen látszik, hogy az elsődleges vásárlói célcsoport: a nők. A nézelődő lányok, asszonyok úgy érezhetik magukat, mint egy igazi hercegnő, akinek már csak egy ilyen tökéletes kisállatra van szüksége a teljes boldogsághoz. A weblap és a logó szintén hasonló stílust mutat. A kutyuskákról rövid videót is készítenek, amin mindenki megcsodálhatja a csetlő-botló, majd babapózban pillogó apróságokat teljes mivoltukban, miközben egy hozzájuk képes gigantikusnak tűnő „kéz” játszik velük. A filmek elemi tartozéka a csilingelő, „übercuki” aláfestő zene. Ezeket a hatásvadász elemeket látva az ember lányán olyan vásárolni, birtokolni akarás lesz úrrá, hogy szinte mellékesnek tűnik a több hónapos várakozási idő illetve a több ezer dolláros vételár. Az érdeklődőket nagyon vonzó, be nem tartható ígéretekkel halmozzák el. Pl.: garantáltan felülmúlhatatlan minőség (állítólag ez a hosszú várakozási idő oka), az adott fajtának tökéletesen megfelelő standard küllem, maximum 1,8 kg-os felnőttkori súly, normál élettartam, FCI vagy KKC törzskönyv, 1 éves írásos egészségi garancia, 62 órán belüli visszavásárlás vagy csere, amennyiben egy állatorvos igazolta a kutya nem megfelelő állapotát.

A vásárlás:

Már a kutya kiválasztása sem a hagyományos módon történik. Mert, hogy is működik ez normális esetben? Egy tenyésztő meghirdeti a megszületett almot, bemutatja a kölyköket s szüleiket, azok kiállítási, szűrési eredményeit, mellékelve a származási lapot. A brókerek esetében ez másképp zajlik. Elárasztják az Internetet az éppen aktuális eladó kutyák képeivel, videóival. Információként pedig mindössze ennyi van feltüntetve pl.: Babakrém Puffancs, 3 hónapos pomerániai kislány, 40 dkg, gyönyörű habos, bolyhos bundácskájához ennivalóan édes arcocska párosul, csupa báj, puszizós kis bébi, egy megvalósult álom, ára 4000 dollár (hogy némi realitást is becsempésszenek tündérországba). Ha valaki ennél több információt szeretne, annak fel kell venni a kapcsolatot az adott brókerrel.

Így tettem én is. Próbavásárlásba kezdtem. A kapcsolatfelvételhez szükségeltetik egy adatlap kitöltése. Miután megadtam elérhetőségeimet, nyilatkoznom kellett milyen kutya érdekel. A választási lehetőségek: pomerániai, máltai, chihuahua, yorki, vagy: mindegy csak ici-pici és cuki legyen. Ezután végre feltehettem kérdéseimet. Levelemben érdeklődtem a kutya pontos eredetéről, törzskönyvéről, szüleiről (képek, eredmények), és a szállítási feltételekről. Válaszul a következőket kaptam: „Koreában tenyésztik őket. Mindegyik kutyánk KDF pedigrével rendelkezik. (A garanciáknál még FCI vagy KKC regisztrációt emlegettek, mellékesen a koreai kennel klub neve: Korea Kennel Federation azaz KKF.) A törzskönyvet abban a pillanatban megkapod, mihelyt a kutya ivartalanítva lett. Fotót a szülőkről néhány kölyök esetében tudunk küldeni, de általában nem. Természetesen megoldjuk a szállítást Magyarországra. A cég képviselője maga viszi el a reptérre, ahol elrendezhetjük az anyagiakat. A szállítás díja 1000 dollár, plusz papírmunka.”  

Ezek után lássuk azt, ami minden kutya-bróker weblapjáról lemaradt, a vásárlói tapasztalatok:

„Két máltai kölyköt vásároltam a cégtől 6000 dollárért. Nem sokkal később egyiküknél az állatorvos egy ritka szembetegséget állapított meg, melynek következtében a kutya pár hónapig vak volt, azután visszatér a látása, majd megint vak lett. Kiderült, hogy a betegség agyi eredetű, így nemsokára el kell őt altatni. Még nincs egy éves. A másik kölyök immunrendszere olyan gyenge, hogy állandóan beteg, a teste csupa seb, folyamatosan vakaródzik. Fecskendővel tudom csak etetni. Az állatorvosi számlám jelenleg 15000 dollár. Írtam nekik, telefonáltam is, de semmi válasz.”

„4000 dollárért vásároltam egy chihuahua kutyát tőlük. Teljes körű kivizsgálást, és genetikai tesztet kértem az állatorvostól, mert nagyon sokat betegeskedett. A kutyának 3 súlyos öröklődő betegsége van, emellett a genetikai vizsgálat kimutatta, hogy 25%-ban mopsz vér csörgedezik benne.”

a kép forrása

 A cikk megjelent: Kutya Szövetség magazin XV. évfolyam 1. szám / 2012. január, szerző: Varga Adrienn

Költői kérdés

A fejemben most több ezer kérdőjel tombol. És most minden kérdést fel is teszek, akkor is ha ezekre senki sem fog válaszolni. Mert egyszerűen egyik döbbenetből a másikba esek.

A „sosem lehetsz elég óvatos” kifejezést kutyások esetében úgy néz ki erősen újra kéne értelmezni. Főleg nemzetközi szinten. Mert elképzelésem sincs arról, hogy néhány tenyésztő, hogy mer bizonyos dolgokat megtenni? Hogy van pofája? Hogy képes rá? És legfőképpen MIÉRT? Mi előnye, érdeke származik belőle, ha valakit, pláne egy másik tenyésztőt átver? És így, ilyen gusztustalan, alattomos módon.…

A múltkor valaki egy FB csoportban érdeklődött külföldi kutyavásárlással kapcsolatban. Én határozottan nem javasoltam, de nem részleteztem ennek okait. Az illető elég sokat értetlenkedett ezen, nekem pedig nem volt kedvem hosszan magyarázni. Aki olvassa a blogot, az már találkozhatott olyan bejegyzéssel ami a külföldi fedeztetés, kutyavásárlás téma és problémakörét boncolgatta. (Pl. Prepozíció - 2016. november 15., Légy a falon – kiemelt bejegyzés 2016. november 6.) És akkor, amikor az ember már azt hiszi, hogy óóó… hát én már olyan óvatos vagyok, hogy csak na, mivel az esélyt nem akarom megadni arra, hogy átverjenek, meg tanultam én más hibáiból is… akkor jön az, ami előtt teljes értetlenséggel állok. Megmondom őszintén, hogy forr a vérem a dühtől. Mert ez már mindennek az alja. Vagy még ez se?? Hát hova van még lejjebb?

Na szóval… az első felindulás után lássuk a tényeket. Egy újabb tanulságos esetet. Nem saját, de természetesen az érintett engedélyével írom. Valahol közben kicsit mégis a sajátomnak érzem a történetet, mivel aktívan részt vettem a folyamatban, és az átvert magyar tenyésztő nagyon közel áll hozzám.

Előzmény röviden:

Kiskutya képe megjelenik a FB-on. Mindenki elolvad. Hát ilyen gyönyörű ebet. A kutya több szempontból is valódi főnyereménynek tűnik, és akkor azt gondolja az ember, hogy bárcsak itt lenne az országban. Ej de jó lenne egy ilyen fedezőkan. Ha már nekem nincs lehetőségem megvenni, legalább más hozza ide. Hát idehozta. Én is bíztattam, jó ötletnek tűnt. Hosszas levelezés, és rettentően alapos, szinte mindenre kiterjedő ellenőrző kérdéssor után megszületett a megállapodás, a kutya Magyarországra jön. Azt gondoltuk, hogy a lehető legkisebbre csökkentettük az átverés lehetőségét, ha ilyen alaposak vagyunk. Azt gondoltuk, hogy minden olyanra rákérdeztünk, amiből probléma adódhat.  DE NEM! Mert ki a büdös franc kérdezi meg, hogy Te; nem rakattál be mostanában, vagy vetettél ki valamit a kutyából, vagy nem végeztettél el rajta olyan beavatkozást, amitől majd leesik a hajam ha rájövök??? Hát basszus mit kéne még tenni? Egy teljes teströntgent és állatorvosi szakvéleményt kell kérni minden kutyavásárlás előtt? Mert esküszöm ez lesz.

Szóval a kutya megérkezett. Kicsi lett. Nem kicsit kicsi, hanem nagyon kicsi, már ami a tenyésztési, kiállítási szempontokat illeti, mert természetesen ettől még lehet bárki legjobb barátja. Gyönyörű kutya, de ránézésre sokkal inkább tűnik szukának, mint kannak, merthogy kan a lelkem. És esküszöm miközben ezt írom, majd megszakad a szívem, mert csak arra tudok gondolni, hogy szegényke ő ezekről mit se tehet, legyen neki nagyon boldog élete. Pont ezért kapott új gazdit. Legyen meg az esélye egy hétköznapi kutyaéletre, a szó legjobb értelmében. Az új családba való kerülésnek egyik legfontosabb feltétele az ivartalanítás volt, hogy ez a kan soha ne kerülhessen tenyésztésbe, még véletlenül se. Az ivartalanítás meg is történt, egész pontosan ma.

És akkor jött a meglepi, amitől a pofám leszakad. El volt kötve a kutya basszus! El volt kötve az ondóvezetéke! Még a rohadt cérna is benne volt, a varratokat se szedték ki rendesen. A kedves külföldi tenyésztő „sporttárs” egy olyan kan kölyökkutyát adott el kiállítási és tenyésztési célra egy másik ország tenyésztőjének, amin ő előtte VAZEKTÓMIÁT végeztetett!? Ez komoly? Hát milyen ember csinál ilyet? És legfőképpen: milyen okból?

Néha őszintén okádok ettől az egésztől. Sosem a kutyáktól, sosem velük van a baj, hanem az emberrel, de azzal nagyon. Tényleg elég sok mindennel találkoztam már az elmúlt években. De miért van olyan érzésem folyton, hogy még így is csak a felszínt kapargatom? Mi a fenét csinálhatnak még? Mennyire tud valaki lealjasodni? Pusztán a pénzért, vagy miért? Neki ez mire volt jó? Komolyan azt hitte, hogy ez nem derül ki?

Magyar collie tenyésztők azért ilyeneket biztos nem mernének megcsinálni, legalábbis nem tudok róla, és csak reménykedni merek benne, hogy kicsiny országunk tenyésztői erre erkölcsi okokból se lennének képesek. Túl kicsi ország, túl sok pletyka, túl hamar lebukna, túl nagy botrány, túl nagy kockázat és túl nagy erkölcsi veszteség lenne.

Pár országban viszont sajnos rengeteg mindent meg mernek tenni, mert egyszerűen nincs központosítás, nincs kontroll, nincs következménye semminek. Mert mit csinálhat a vevő ilyen esetben? Nincs semmi a kezünkben, semmi olyan hatásos ’szer’, amivel meg lehetne védeni magunkat.

Vagy csak én értem félre, és van egy olyan szint, ami alá egy nagyobb, nevesebb tenyésztő nem megy? Szimplán nem veszi komolyan a nálánál kisebbeket? Ha nem hoztál le ezer almot és nincs legalább 50 Interchampion kutyád, akkor respekt sincsen? Mit kell ahhoz elérni, hogy ne verjék át az embert, de komolyan mit? Hol szól ez már a kutyákról? Hol szól ez egy hobbiról? És hol az emberi tisztességről, a „sporttársiasságról”? Már ettől a szótól is a víz ver. Mert ez se nem sport, se nem társ.

Amikor pedig a nyálunkat csorgatjuk egy-egy ígéretesnek tűnő külföldi alom után, akkor azért jusson eszünkbe, hogy esetenként mi lehet a háttérben. Mert csuda dolgok esnek meg. És nem hiszem el, hogy csak mi szívunk. Hát mik történhetnek még, amikről fogalmunk sincs? Meddig lehet elmenni a kutyatenyésztésben? És vajon ezek az esetek miért nem kerülnek soha napvilágra?

Tapasztalatok és figyelmeztetések a jövőbeni önmagamnak: bizonyos országokat innentől kezdve kerülök mint a tüzet, onnan többet egy tollat sem vennék, nemhogy kutyát. Kerülendők továbbá minden ország nagyüzemű tenyészetei, ahol tízesével jönnek le az almok. Kell szerválni egy nagyon súlyos többnyelvű szerződést, külön kitérve arra, hogy mi a teendő szerződésszegés, peres eljárás esetén. Az EU-n kívül többet soha nem üzletelni senkivel, mert ott azután tényleg totál védtelenek vagyunk. Ja, és lekáderezni az eladót ahonnan csak lehet, mielőtt egyetlen fillért is adnék neki.

Az ivartalanításról és az elkötött ondóvezetékről fotó-dokumentáció készült. Mert ez most tuti nem marad annyiban…

FULL STORY IN ENGLISH

UPDATE - 2018.01.14.

Mivel a történet elég sokakat érdekel, így gondoltam megosztom a fejleményeket.

Expozíció az esetet felfedő ivartalanításról:

Mikor kiderült, hogy a kutya valószínűleg sosem fogja elérni a standard méretet (lassan másfél évesen is alig éri el az 52, kis jóindulattal az 53 centit), a magyar tenyésztő úgy döntött, ilyen feltételekkel nem tudja őt megtartani. Ezért keresett egy új családot a kutyának. A kutya tenyésztőjével pedig megállapodtak abban, hogyha új gazdához kerül a kutya hobbi célra, akkor ő megfizeti a kártérítésként kért összeget, viszont a magyar tenyésztőnek garantálnia kell, hogy ezek után a kutya sosem kerül kiállításra vagy tenyésztésbe. Ezt pedig ugye csak ivartalanítással lehet garantálni, ezért kérte a magyar tenyésztő az új tulajdonosoktól a kutya ivartalanítását. Bár a kutya tenyésztője később úgy nyilatkozott a kérésével kapcsolatban, hogy neki elég lett volna egy ígéret arra, hogy a kutya nem fog szaporodni, ez elég nehezen lett volna teljesíthető, tekintve, hogy a kutya egy lakásban él egy ivaros collie szukával.

Mivel a magyar tenyésztő, a méret-probléma miatt – nagyon korrekt módon - már kapott kártérítést, a mostani eset miatt nem kért további anyagi juttatást semmilyen formában. Egyszerűen csak az igazat szerette volna tudni, hogy mi történt pontosan a kutyával, milyen okból kellett őt korábban megműteni.

Az ivartalanításkor kapott kórlapról:

"A műtéti terület előkészítése során, mindkét oldali lágyékcsatorna felett korábbi műtéti hegek nyoma látszik. Ezekről fényképet is készítettünk, a tulajdonost tájékoztattuk, a felvételeket átadtuk. A műtét során a jobb oldali ondózsinór felett egy lekötésből származó felszívódó sebészeti varróanyag maradványát találtuk. Ezt szintén lefényképeztük."

A rákérdezés utána a kutya tenyésztője elismerte, hogy ő műttette meg korábban a kutyát. Elmondása szerint azért volt rá szükség, mert a kiskutya átugrott a drótkerítésen, ami súlyosan megsebesítette – többek közt - a lágyékát, és az állatorvos csak a sebeket varrta össze. A fotókat és a kórlapot több állatorvos is áttanulmányozta. Abban mindegyikük egyetértett, hogy a hegeket nem sérülés okozta. Ha kerítés sebesíti meg a kutyát az szakít. Akkor a hegek egyeletlenek, és inkább háromszög alakúak lennének. Ezek a hegek egyértelműen szikétől származnak. Túl egyenesek, túl szimmetrikusak. Abban is egyetértettek, hogy a műtéti nyomok arra utalnak, hogy a kutya szaporítószervére vonatkozóan történt a beavatkozás, mivel semmilyen más okból nem vágnak meg kutyát ott, ahol ez esetben a hegek találhatók (a lágyékcsatorna felett).

A kutya ondóvezetékénél talált varratról azonban már megoszlottak a vélemények. Bár több állatorvos is úgy nyilatkozott, hogy nem zárná ki a vazektómiát, nagy valószínűség szerint nem ezen esett át a kutya. Másik eshetőségnek a here-korrekciós műtét merült fel, miszerint a kutya heréi nem voltak a helyükön, így azokat művi úton lehozatták. A kutyában található cérna pedig nem arra szolgált, hogy az ondóvezetéket kösse el, hanem arra, hogy a helyükön tartsa a heréket. És így már értelmet nyert az egész. A vazektómiának logikailag nézve valóban nem volt sok értelme. Ennek viszont van. A here lehozatala még érthető is lenne, és nem is lenne az eljárással semmi gond, ha ezt a kutyát hobbi célra adják el, és nem tenyészkannak. A művi úton lehozott here ugyanis ugyanúgy tud funkcionálni, a kutya simán működhet tenyészkanként. Ámde... míg a vazektómizált kutyákra semmilyen szabályzás, tiltás nem vonatkozik, a here hibás kutyák tenyésztésbe vonását minden létező szabályzat és előírás tiltja. Nem véletlen. Nem sok ok van, amiért egy kutyát kizárnak a tenyésztésből (talán 3 vagy 4), ez pont az egyik. Teljesen mindegy, hogy rejtett here, félhere, vagy sorvadt here, mind kizáró ok. Ez esetben valószínű, hogy mindkét herét érintő rejtett heréről van szó, mivel a kutyán két szimmetrikus vágás volt.  Ezen kívül további etikai kérdést vet fel az is, hogy bármilyen korábbi beavatkozásról értesíteni kell a vevőt, ami ugye ez esetben nem történt meg.

Ha a kutya ivartalanítása nem történik meg valószínűleg sosem derül fény a titokra. Merthogy ki az aki lenyírja a kutyát deréktól lefelé, vagy felnyittatja pont ott bármilyen egyéb okból. A kérdés már csak az, hogy mennyire beszélhetünk itt egyedi, elszigetelt esetről. Nem gondolom, hogy az lenne. Azt sem gondolom, hogy ez a tenyésztő lenne az első és egyetlen, aki ehhez az eljáráshoz folyamodott… 

FULL STORY IN ENGLISH

Alapozás sebbel-lobbal

A mai bejegyzésem a President CACIB kutyakiállítás ihlette. Újfent rá kellett jönnöm ugyanis, hogy mi - akik már kapiskáljuk a kutyázást – sokszor természetesnek vesszük, hogy tudunk bizonyos dolgokat. Tudjuk, hogy hogyan zajlik egy kiállítás, hogyan kell felkészülni vagy megérkezni, minden olyan infót ami közel sem evidens annak aki frissen belekerül ebbe az egészbe. Az ember első alkalommal csak forgatja a fejét, hogy ez mit jelent, az merre van, ezt meg hogy kell, most mit kell csinálni, most mennyi időm van még, stb. stb. stb. Persze ezekbe a dolgokba hamar beletanul mindenki, és el is felejti, hogy az elején mennyi infót kellett összeszedni és feldolgozni.

Én első körben kutya nélkül jártam. Amint értesültem róla, hogy ilyen rendezvény létezik – kb. 10-11 éves voltam – azonnal nógatni kezdtem Anyámat, hogy engem oda vigyen el. A család eleinte szívesen jött velem, bár nekik ez fele annyira sem volt szórakoztató mint nekem. Mivel az esemény számomra abból állt, hogy kimentem, vettem egy katalógust, leültem a collie ring szélére, elővettem a színes filceimet, és jelöltem, jegyzeteltem a katalógusba. Meg persze fotóztam és próbáltam beszédbe elegyedni a tenyésztőkkel.  Majd a kijegyzetelt katalógust hazavittem és otthon még vagy ezerszer átnéztem. Azt jelölgettem melyik kutya tetszik, és miért, meg írtam hozzá egyéb megjegyzést, pl. hogy beszélgettem e a tenyésztővel, tulajdonossal és az azzal kapcsolatos benyomásaim, stb. Ezt hosszú évekig csináltam. Ettől függetlenül engem ugyanúgy sokként ért az első kiállítás, amin aktív résztvevőként voltam. Állatira izgultam, és fogalmam sem volt, hogy mikor mi van, mert teljesen más ezt nézőként bámulni, és más nevezni. 

A mai kiállításon több olyan emberrel is beszélgettem akiknek ez volt az első. Kérdéseikkel pedig erősen rávilágítottak arra, hogy mennyire hiányzik az alapozó kommunikáció kezdő és nem kezdő kutyások közt. Nem mondunk el minden apróságot, hogy mit kell hozni egy kiállításra, mert nekünk már természetes, nem mondjuk el percről percre, hogy éppen mi történik a ringben, mert nekünk természetes. De ez nem mindenkinek az. Ezen nem kicsit hosszúra sikeredett bevezető után szeretnék egy kis segítséget nyújtani azoknak akik mostanság kezdik a kiállításozást.

Ja.. és semmi sem szentírás...

A legfontosabb: arra törekedjünk, hogy jól érezzük magunkat, mi is és a kutya is. Első alkalmakkor csak szokni kell a dolgokat, felfedezni, infót gyűjteni. Persze ha nyerünk az is jó, de ne ez legyen az elsődleges cél.

Ahhoz, hogy a kutya a kiállításon jól érezze magát az kell, hogy a gazda is komfortosan legyen. Egy kiállítás jó hosszú rendezvény, nem is szólva a dupla, dupla éjszakai, vagy nagyobb kaliberű kiállítások sok órán át tartó bírálatáról. Kezdésnek ilyen kiállításokat ne válasszunk. Inkább kisebb CAC-ot, nem túl nagy kaliberű CACIB-ot, esetleg speciált vagy klubot. Az, hogy melyik rövidítés pontosan milyen rendezvényt takar, az több helyen is részletezve van (minden kiállítási tudnivaló hivatalosan összefoglalva a Kiállítási szabályzatban), így erre nem térnék ki. A bírálatok általában délelőtt 10-kor kezdődnek. Érdemes legalább 1.5 de inkább 2 órával a kezdés előtt megérkezni. Ne centizzük ki, mert a kapkodás a legrosszabb. Számoljunk több időt az odajutásra, plusz a beengedésre, parkolásra, kipakolásra, ami fél óra biztosan lesz. Megérkezés után érdemes a ringünkhöz lepakolni (a bejáratnál ki van írva melyik fajtát hol bírálják), majd egy jó nagy karikát menni a területen, hogy felfedezzük mi hol van, és megjárassuk a kutyát az utazás után (kakizacsi legyen nálunk!). Egy kezdő kutyát ringbe menetel vagy kozmetika előtt legalább 1 órát járassuk, vigyük ide-oda. Menjünk el a katalógusért, vegyük fel a ringben a startszámot (visszaigazolás ellenében adják ki), menjünk el a kutyának vízért, mosdóba, meg ami kell.

Tehát megérkezünk kb. reggel 8-kor, és számíthatunk arra, hogy a nap nagy részét ott fogjuk tölteni. Nagyon fontos, hogy miután legtöbb esetben szabadtéri rendezvényről van szó, nagyon öltözzünk fel. Nem ugyanolyan a hidegben, esőben, szélben kiszaladni egy percre valamiért, mint órákig kint ülni, állni. Csak, hogy legyen viszonyítási alap, volt olyan kiállítás ahova reggel 7-kor érkeztünk - mivel dupla kiállítás volt, így a bírálat is valamivel korábban kezdődött, mint szokott – és kb. este fél 10-kor végeztünk. Délelőtt egy CACIB, délután egy klubkiállítás. És még oda-vissza kb. 4 óra vezetés. Amikor nagy lelkesedésünkbe kezdőként betervezünk egy több napos kiállítást, azért jusson eszünkbe, hogy ez elég kemény fizikai próbatétel lehet 3-4 napon keresztül, még ha nem is nyúlik ennyire hosszúra a nap.

Fontos! Előre nézzünk utána az időjárásnak, és inkább több ruha legyen nálunk mint kell, de legyen amit váltani, vagy felvenni tudunk ha szükséges, a kocsiban elfér. Érdemes egy sátrat is vinni a biztonság kedvéért, mert ha nagyon esik, tűz a nap, vagy orkánerejű szél tombol a kiállításon, igen jól tud jönni a sátor. A kiállítók legtöbbször ugyanazt a sátortípust veszik, valamiért ez vált be a legjobban (Quechua Base sátor, Decathlonban kapható asszem kb. 30 ropi). 

Arra viszont nagyon ügyeljünk, hogy hova állítjuk fel a sátrat, inkább kérdezzük meg az elején hogy hova lehet. Minden kiállításra nem is kell. Ha jó az idő, vagy csarnokos, fedett kiállítás, vagy eleve van nagy sátortető, akkor felesleges. Egy kiállítás miatt ne vegyünk sátrat, de ha rendszeresre tervezzük akkor érdemes.

Mindenképpen vigyünk széket. Ahányan megyünk annyit. Bármilyen egyszerű kempingszék, összecsukható horgászszék megfelel, de legyen kényelmes, az fontos. Sok-sok órát leszünk kint, és a kiállítási helyszíneken nem nagyon van más ülési lehetőség, az egészet pedig elég fárasztó végigállni.

Éhesek, szomjasak leszünk, így vigyünk valamit enni-inni, de vehetünk étkeket kint a kiállítás helyszínén is, sokszor igen jó a koszt. Főleg ha bográcsozós klubrendezvény van, vagy Komárom CACIB ropogós krumplival és vasalt lángossal. J A kiállításon evés-ivás egyfajta közösségi élmény is a bírálatok után persze. Addig az ember gyomra úgyis mogyoróméretű az izgalomtól.

A ruhánk, cipőnk persze ne csak időjárás-biztos, hanem kényelmes is legyen. A ruhánkon pedig legyen zseb. Zseb nélkül is lehet csak nehezebb. Mindig valamit el kell rakni, beakasztani és nem lehet minden a kezünkben. Nagyon törekedni kell a praktikumra, a kényelemre, és közben arra is, hogy a kiállítás „nagyságának” megfelelően öltözzünk. Nem illik tréningben felvezetni a kutyát.

A lényeg, hogy a nagy kutyázásban ne feledkezzünk meg a saját igényeinkről sem! Legyen nálunk minden olyan dolog ami otthontól távol biztonság, komfortérzetet adhat.

Na és akkor az ebnek…

• a kutya oltási könyve, kiállítási visszaigazolása (ezeket a bejáratnál már kérik), katalógusjegy, díjbefizetés banki igazolása!!!!
• érvényes veszettségi oltás nélkül nem engednek be a kiállítás területére (bejáratnál állatorvosi ellenőrzés)
• kullancs elleni kezelés a kiállítás előtt pár nappal, nagyon sok rendezvény-terület kullancsos

(ezek a cuccok javarészt minden kiállításon is kaphatók)

• Ketrec, vagy boksz, hogy a kutya kényelmesen le tudjon pihenni (én mondjuk sose viszek, kiviszek egy kutyát és ő végig velem van, de azért jó ha van)
• kozmetikai asztal – a legfontosabb egy colliesnál, tartósan nem lehet nélküle létezni, iszonyat nehéz és macerás a földön térdelve fésülni
• felvezető póráz
• itatótál
• kozmetikai cuccok (minimum: kefe, fésű, olló, hintőpor – lehetőleg kutyás, ne emberi)
• kutyás törülköző! – a ringbe a kutya nem mehet vizesen, sárosan, persze ha bírálat közben szakad az eső akkor tárgytalan, de akkor is legyen nálunk, nagyon gyakran kellhet!
• startszám-tartó (gyakran öntapadós, így rá lehet matricázni a ruhánkra, ha nem, kell legalább egy ziherejsztű, vagy inkább startszám-csipesz vagy karra húzható tartó)
• tekercs papírtörlő (tapasztalat: a kutyák gyakran f..ssák le a bokájukat, szó szerint… leggyakrabban pedig kiállításon szeretik tenni mindezt, egy kis izgalom, sok inger és már dobják is a barnát, gyakran a szépen befésült szőrükre…. akkor papírtörlő ezerrel, hintőport rá, kikefélni, és mehet is a ringbe… hidd el nem elég egy tízes csomag zsepi)
• jutifalat (nem száraztáp, nem szokásos juti, inkább valami extra csemege, puha állagú kaja, apró darabokban legalább 10 dkg, olyan ami nem buggyan meg a zsebünkben X óra alatt, leggyakoribb a virsli, én szoktam még: sült vagy füstölt hús, sült máj, sajt)
• kakizacsi (a kiállítások területén kiemelten fontos a kaksiszedés!!) 

Ez nagyjából a minimál csomag.

Szóval…

• parkolunk (általában fizetős, a belépő pedig: egy nevezett kutya = egy ingyen belépő, ha többen megyünk egy kutyával belépőt kell fizetni)
• megkeressük a ringet (sokszor már a visszaigazoláson is rajta van a ringbeosztás, de a kiállítás weboldalán biztosan, a rendezvény ringtérképével együtt)
• lepakolunk
• elmegyünk körbenézni, sétálni
• kikérjük a katalógust (külön sátorban)
• kikérjük a startszámot (a ringben felállított asztalnál)
• lazulunk, felvesszük a hangulatot, sétálunk, intézzük a szükségleteinket
• a játék, a séta, a szeretgetés, a pozitív élmények megélése szintén fontos része a kiállításnak
• kicsit gyakoroljunk a ringben a kutyával, engedjük bent szaglászni
• majd jöhet a kutya felkészítése kozmetikailag (a kiállítási kutya patent és patika legyen, tiszta, szálára szárított, gyönyörű, fényes, rendezett, ahogy kell… ha előző nap fürdetve volt, egy kis átfésülés és igazítás után rendben is van… mindaddig nem látjuk, hogy mekkora a különbség egy totál frissen kifürdetett és egy átlagosan rendezett állapotú szőrzet között, míg be nem állnak egymás mellé a ringben… bazira látszik a különbség)
• pár perccel a bemenetel előtt már készüljünk fel a ring bejáratánál (startszám legyen rajtunk, jutifalat nálunk), vegyük fel a kutyával a szoros kontaktot, kezdjük kicsit felpörgetni (ha túlpörgött nyugtatni), ráhangolni a dologra, adjunk neki pár kecsegtető falatot, figyeltessük
• utána mehetünk a ringbe

A ringről:

• körülkerített terület benne a ringasztal
• asztalnál bírálatok előtt már ott az írnok, és a ringtitkár (ők adják a startszámot)
• a bíró csak közvetlen a bírálatok előtt érkezik
• a kiállítást hivatalosan a Himnusz nyitja meg, utána már kezdődnek a bírálatok
• egy ringben több fajtát bírálnak
• a fajták bírálati sorrendje a ring bejáratánál ki van téve
• az is, hogy egy fajtából hány nevezett kutya van, így be tudjuk lőni, hogy kb. mikor kerülünk sorra
• nézzük meg az első egy-két kutya bírálatát, hogy mennyi ideig tart, és ahhoz képest hányan vannak előttünk (a bíró a kiállítás előrehaladtál gyakran gyorsít, pörget!!)
• ha már a mi fajtánk megy, maradjunk a ring mellett
• először a kanok, utána a szukák mennek korosztályok szerint (minden infó a katalógusban, ezért legyen mindig a kezünk ügyében!!)

A ringben:

• nagy levegő, teljes ellazulás
• akkor vigyük be a kutyát ha az előző osztály kiment
• ahova a bíró az előző osztályt kezdéskor állította, oda/úgy álljunk be mi is
• állítsuk meg a kutyát
• ettől a pillanattól kezdve pedig követni kell a ringtitkár, és a bíró utasításait
• a kutya a legfontosabb, sose veszítsük el vele a kontaktot, nagyon figyeljünk rá
• soha de soha ne álljunk a bíró és a kutya közé, a kutya sose legyen takarásban, részben sem!
• amikor látjuk, hogy a bíró meg fogja érinteni a kutyát, tereljük el a figyelmét egy kis kajával, hogy lehetőleg hátra se forduljon
• általános menet: beállás a ringbe sorszám/startszám szerint, a bíró végignézi a mezőnyt, egy közös kör futás, megállás, egyesével behívás a bíró elé sorszám szerint, egyéni bírálat, ’teljes átvizsgálás’, futás háromszögben, és/vagy körben, futás oda-vissza, beállás a sor végére, összes kutya egyéni bírálata, majd összevetése állásban és mozgásban, címkiadás, besorolás
• és, hogy mit néz meg a bíró… mindent... a fülétől a farkáig szó szerint, teljes test-tapi, kanoknak a here is játszik, fogak, anatómia, mozgás, aktuális állapot, karakter, habitus, szóval tényleg mindent, mindezt a fajtával szembeni standard elvárásokkal összevetve
• ha túl vagyunk az egyéni bírálaton, visszaálltunk a sor végére, és a bíró a többi kutyát vizsgálja hagyjuk a kutyát pihenni, ne állítsuk folyton, de közben figyeljük a bírót, hogyha odanéz, a kutya ne éppen a hátán fekve vakarózzon
• a bíróval kommunikálni kell, annyit minimum meg fog kérdezni, hogy mennyi idős a kutya, ha nem értjük, mert nem beszéljük a nyelvet a ringtitkár tud segíteni
• a bírálatok végén (amikor lement a fajta) kérjük el a bírálati lapot meg a kártyát, és biztos helyre tegyük is el!

Azt, hogy egy fajtát, hogyan kell állítani, felvezetni, a ringben milyen formákat kell lefutni, lehetőleg ne a helyszínen kezdjük feltérképezni. Vagy ha 0 infónk van, akkor menjünk ki jó korán és kérjünk segítséget, gyakoroljunk ezerrel. Az sem árt, ha első alkalommal megnézzük végig legalább egy előttünk lévő fajta bírálatát, vagy legalább egy részét, hogy lássuk ki mit hogyan csinál. Vagy pár ilyen videót.

A kiállítás nem ’sportverseny’, nincs pontozás. A bírálat leíró, egy része szubjektív. Az objektív része a központilag kibocsájtott fajtastandard, mint viszonyítási alap. A bíró döntése ellen óvni nem lehet, kár is reklamálni. Hibátlan kutya nincs. Ha látjuk, ismerjük a saját kutyánk hibáit, akkor nem fog ordasul pofán vágni, amikor a bíró ezt a lapra is felíratja. Egy bírónak nem kötelessége címet kiadni akkor sem, ha egyetlen kutya van a ringben, ez sem reklamáció tárgya. Az, hogy egy kutya nem nyer egy, vagy öt kiállításon nem azt jelenti, hogy sose fog. Mint ahogy mindig csak nyerő kutya sem létezik. Mert ahány bíró annyi vélemény. Az eleje egyébként is egy tanulási szakasz, mind a kutyának, mind a gazdának. 

Ahhoz, hogy megértsük egy kiállítás pontos menetét, az összes minősítést, címet, visszahívásokat, minden ilyesmit, elég sok időbe telik. Ezért se féljünk kiállításon kérdezni ha nem tudjuk hol tartunk, mi történik, meg persze figyeljünk ezerrel a ringtitkárra, ha ordít, hogy nem a mi startszámunkat kiabálja –e, mert elmulasztottunk visszamenni.

Ha kiskutyával kezdünk... A felkészülést nem lehet elég korán kezdeni. Egy kiállítási kutyának helyt kell állni egy olyan közegben amit nem lehet mesterségesen előállítani, erre nem lehet egyedül otthon felkészülni. A valódi gyakorlatot csak az éles helyzetek adják meg. Ahhoz, hogy mind a kutya, mind a gazda gyakorlott legyen, legalább egy teljes évadot le kell nyomni, azalatt legalább 10-12 kiállítással. Egy kisbabakutyától senki sem vár el tökéletes teljesítményt, perfekt ringdresszúrát, de egy felnőttől már igen. Ezért is érdemes jó korán elkezdeni, már három hónapos kortól, hogy legyen egy jó hosszú szoktatási, gyakorlási időszak. Egy kiállítási kutya karrierje már a kiválasztásnál megkezdődik. Hiszen a jövője eldöntetett. És ez az egész pedig tulajdonképpen azzal jár, hogy - szép mai kifejezéssel élve - "ki kell maxolnunk" a kutyát, vagyis genetikai adottságaihoz mérten a maximumot kell belőle kihozni, küllemben, viselkedésben, minden téren egyaránt. Ez pedig jó sok időbe, energiába és pénzbe kerül. És lehet, hogy első blikkre egyszerűnek tűnik, de nem az. Viszont ha valaki szereti csinálni, akkor nem kérdés. Megéri.

      Maddox 3 hónaposan az első kiállításán a ringben.      3 évvel később két bírálat között.

             Egész nap pattogva azt az ananászt kergette. 

Hát most hirtelen ennyi, ha még valami eszembe jut, vagy valakinek még lesz kérdése, akkor frissítem a bejegyzést, esetleg folyt. köv. 

További információk ezzel és minden mással kapcsolatban a skótjuhászos weboldalon!