Szülős blogbejegyzés Kővári Esztinek dedikálva

Egy alom születése előtt az utolsó pár nap a legidegőrlőbb, amikor már csak napok, órák vannak hátra, és majd megbolondulok az izgalomtól, hogy minden rendben menjen. Még Win negyedik szülésénél is izgultam, pedig akkor már tudtam mit várhatok tőle, hiszen már volt tapasztalata bőven. Hát Ivy úgy döntött, hogy nem hagy túl sokat idegeskedni, és belecsapott a lecsóba.

2018. április 17. – kedd

A vehem 58. napja. Mértem reggel Ivynak egy testhőt mielőtt dolgozni mentem. 36,9 volt. Evett, ivott, kedve jó volt. A lakásban hagytam, amit már teljesen berendeztem minden eshetőségre. Bár az alomláda nyitva volt, betettem a nappaliba egy nagy műanyag kutyaágyat kibélelve.
Egész nap tiszta ideg voltam, nagyon nem akartam már egyedül hagyni a kutyát. Ráadásul még le sem volt nyírva a pocakja, mert a környéken egy kozmetikus sem vállalta be, nekem meg nincs nyírógépem. Azután az utolsó pillanatban sikerült Ancsa barátnőmmel egyeztetni, hogy akkor ő átjön és megnyírja. 4-re értem haza, Anna pár perccel utánam érkezett. Megnyírta Ivyt, majd beszélgetni kezdtünk. Felajánlotta, hogy szívesen jön ha szül a kutya segíteni. Közben rájöttem, hogy egyetlen dolgot mulasztottam el, bekészíteni a szülős meditációs zenét, úgyhogy gyorsan kerestem valamit. A zene egyébként nekem jobban kell mint a kutyának, mert ha én nyugodt vagyok, ő is az. Szóval elindítottam pár szülős zenét, hogy kiválasszam melyik legyen az.

 Kb. fél órával később látjuk, hogy Ivy nagyon fészkelődik, be is állt kaksi pózba. Kiengedtem, de mentünk vele. Pisilt, kakilt visszarohant, majd egy perccel később megint beállt kaksipózba, és megjelent pár csepp valami. Közben megláttam, hogy a nappali szőnyege teljesen fel van kaparva, valószínű egész nap azon vackolt. Akkor felhívtam Bencét, hogy van itt valami történés. Valószínű megrepedt a burok. Tudtuk, hogy közeleg az idő, de ami azután jött arra nem számítottunk. Anna alánézett a kutyának, és látta, hogy félig kilóg egy kölyök. Kb. 3 perccel később már kint is volt. Ivy azonnal kiszabadította a burokból, megette a placentát, elrágta a köldökzsinórt, és alapos tisztogatás után cicire tette a picit, közben meg már nyomta ki a következőt. A következő 2 óra nagyon sűrű lett. Ivy csak tolta ki a babákat kb. 15 perces különbségekkel, de volt, hogy csak 5-6 perc telt el két baba között. Az 5. kiskutya után tartott egy kis szünetet, kb. fél órát. Sok teendő nem volt vele, elég hamar kapcsolt, és azonnal intézett mindent. Kisbab kicsusszant, Ivy bontotta, köldökzsinórt elvágta, lepucolta, cicire tette, majd nyomott tovább. Hát az anyja sem volt semmi, de amit Ivy csinált az elképesztő profi volt. Az is látszott rajta, hogy megnyugtatta, hogy mi teljes nyugalomban teszünk-veszünk körülötte és senki sem ideges. Az alommal kapcsolatban semmilyen megérzésem nem volt, hogy hány kölyök, vagy milyen színűek, neműek. Egy dolgot éreztem biztosra, merle kan nem lesz benne. Ennek megfelelően az eredmény:

1. kiskutya: blue merle kan – 28 dkg – született: 18:45

2. kiskutya: tricolor kan – 24 dkg – született: 19:00

3. kiskutya: blue merle kan – 32 dkg – született: 19:20

4. kiskutya: blue merle kan – 22,5 dkg – született: 19:40

5. kiskutya: blue merle kan – 23,5 dkg – született: 19:50

6. kiskutya: tricolor szuka – 24,8 dkg – született: 20:18

7. kiskutya: blue merle szuka – 25,2 dkg – született 20:24

Hát a tutit a végére tartogatta, addig háromszor levert a víz, hogy mind kan. Bár ott és  akkor csak az volt a legfontosabb, hogy mindenki egészségben túlélje az estét. Ezért is voltam Bencével non-stop vonalban.  

Fél 9-re be is fejezte és nem látszott rajta, hogy hű de kifáradt volna, inkább boldogan és izgatottan tisztítgatta, pakolgatta, és kezdte szoptatni a kölyköket. A szülés előtt egy kicsit aggódtam, mivel nem jött belőle tej, de mire az utolsó is kibújt, addigra beindult. Szülés közben nem volt hajlandó semmit elfogadni, vizet sem, csak egy kalciumot ivott, amit Márti befecskendezett a szájába. Próbáltam kecsketejjel itatni, de nem értette mi az, csak bizalmatlanul szaglászta. majd egyet belekortyolt és nem volt megállás, kecsketejfüggő lett, mint az anyja. Amint végzett a babákkal, rögtön enni, inni akart, pedig benyomta az összes guszti placentát. Azóta nagyon el se mozdul a kölykök mellől. Éjjel fél egyik még vártunk, hátha van még valami, de utána mindenki ment haza, én meg a kis családdal megpihentem.

Sajnos az egyik kis merle kannal valami nem stimmel, ő elég nehezen sírt fel, pedig mindent kiráztunk, kiszívtunk belőle, de elég gyengécske volt. Szopizni is alig akar, hiába nyomom le a cicit a torkán. Az ő sorsa még kétséges.

2018. április 18. - szerda

Az éjszaka elég nyugisan telt, Ivy folyamatos műszakban volt. Ma Bence átjött megnézni Ivyt és a babákat. Ivy kapott egy adag oxitocint, és jó alaposan meg lett vizsgálva. Vele minden rendben úgy néz ki. Olyan fitt, mintha nem is szült volna tegnap. A kölyköket is megnézte nincs e farkastorok vagy valami, és mindegyik jól van, azt az egyet kivéve. A kis merle kannak a tüdeje nem működik még teljes kapacitással. Ezért naponta többször meg kell ríkatnom, hogy sírjon és táguljon a tüdeje. Ivy mondjuk tiszta ideg, hogy mit bizergálom szegényt, de hát muszáj.

Szóval itt tartunk most. A babák olyan hirtelen és gyorsan megszülettek, hogy igazából csak ma reggel fogtam fel mi történt. Álltam a láda fölött és néztem a babokat, hát meg kell őket zabálni olyan kis cukrok. Mindig elfelejtem, hogy egy újszülött kis collie milyen picurka. Emlékszem amikor először tartottam a kezemben, alig mertem megfogni, nehogy összetörjem. Az első alomnál annyi para volt bennem, hogy a 2. hét végére teljesen kimerültem a sok idegeskedéstől. Nem bíztam a szukában, magamban meg végképp.

Jött a:

-          Mi ez a hang? Mi ez? Sír a kiskutya? Mi a baja?

-          Mi ez a csend, miért hallgat mindegyik, mi a baj?

-          Miért csuklik?

-          Nem főzőm –e meg őket az infrával?

-          Nem fognak megfázni?

-          Eleget fertőtlenítek?

-          Túl sokat fertőtlenítek? stb. stb. stb. 

Non-stop ment a para, és állandóan telefonáltam, meg persze folyton pattogtam, hogy megnézzem hogy vannak. Na ez az ami már ilyen mértékben nincs, de ezt csak és kizárólag a gyakorlat hozhatja meg. Azért még így is van mindig egy kis aggodalom, de össze sem hasonlítható az első alkalommal. Most csak a kis merle kan baba miatt parázok, próbálom ciciztetni, macerálni, hogy sírjon, de elég nehezen megy. Egy ilyen kiskutyám volt eddig, a második alomban, szintén kis merle kan, de ő összekapta magát pár nap után és minden rendben volt, remélem most is így lesz. Érdekes, hogy elég sok a párhuzam Win második almával. Ott is 7 kölyök volt, ott is 4 merle kan, 2 tricolor baba és egy merle szuka, annyi különbséggel, hogy ott mindkét tri szuka volt. Szóval így állunk most, 24 órával a szülés után. Az első hét elég necces, úgyhogy most megy a drukk. Este mérem őket.

Frissítés
2018. április 19.

A merle kisfiú sajnos reggelre meghalt. Valószínű még túl éretlen állapotban született, a tüdeje nem volt kész. Legalábbis amikor Bence megvizsgálta erre a következtetése jutott. Látszott is rajta, hogy nagyon furán veszi a levegőt, a mellkasa össze-vissza hullámzott, szopizni egyáltalán nem volt hajlandó, pedig rengetegszer próbáltam. Kapott vitaminpasztát, és próbáltam ríkatni, kevés sikerrel, alig reagált valamire. Sokszor láttam azt is, hogy tátog, de hangja nincs, kicsit kékült is. Már a születésekor is látszott, hogy valami nem stimmel, nagyon sokáig tátogott. Tegnap éjjel már nagyon gyenge volt, reggelre már nem élt. Ivy nem érzékelte mi történt, lekötötte a többi kölyök. Azért írom le mindezt, mert nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy mindig minden stimmel. Van, hogy nem. Sajnos aki kutyákkal foglalkozik ezt is megtapasztalja. Megszokni nem lehet, ez megviseli az embert.

Sírtam kicsit a fürdőben, hogy Ivy ne lássa, de utána össze kellett szednem magam, mert ott a többi, és remélhetőleg ők rendben lesznek. Hát igen, az első két hét nagyjából erről szól, hogy valahogy életben kell őket tartani, de ehhez az kell, hogy a kiskutya alkalmas legyen az életre, a szuka is közreműködjön, legyen teje, és foglalkozzon velük sokat. Én meg főleg a szukával, hogy neki minden jó legyen. 

Ivy egyelőre nem olyan tejcsárda mint Winnie volt, azért van teje, de folyamatosan tolom neki a kaját, a kecsketejet, a kalciumot, a magnéziumot, az energiát adó szőlőcukrot, és időnként pihenőre küldöm. Menjen, futkosson, legyen levegőn kicsit ő is. 

És most jöttem rá, hogy az az egy kiskutya annyira lekötötte a figyelmemet, hogy a többit még meg sem tudtam nézni rendesen, úgyhogy tartottunk egy kis ismerkedést, amikor is lemértem őket, megnéztem egyesével, hogyan csatlakoznak a gazdatestre. Hát van egy igen jó szívóerővel megáldott merle kan, aki úgy felcummantja magát, hogy onnan senki le nem szedi, de a többi is szépen szopizott. Most is azt teszik, Ivy már kb. 2 órája bent van és azóta non-stop szopiznak, hogy egyszerre, hol felváltva. De muszáj is, az első pár nap sorsdöntő. Ki kell, hogy szívják a fröccstejet, és meg kell, hogy dolgozzák a ciciket, hogy rendesen beinduljon a tej. Miután ellenőriztem őket, kicsit megvizslattam őket egyesével alaposan közelről. Még nem tudom megkülönböztetni őket teljesen, még ismerkedünk, de nagyon tündéri kis brigád.
Nevet tudatosan soha nem adok nekik ilyen korban, se törzskönyvit, se hívót. A hívót úgyis megváltoztatja a gazdi majd. Most még csak A tricolor szuka, A tricolor kan, A merle szuka, és van óriás kék, fejcsíkos kék,  és nyakfoltos foltos kék kan baba.

Jaj csak legyünk túl az első két héten...

GYÁ

Fú hát ilyen nehezen szerintem még egy bejegyzést sem szültem meg. Már vagy ötször nekiálltam, de egyszerűen nem ment. Elsősorban azért, mert borzasztóan hullámzó időszakon vagyunk túl, volt nagyon mély, és nagyon magas pontja, majd megint nagyon mély, tele aggodalommal.

Egyértelműen a legmélyebb pont:

Múlt hétfő reggeli viszonylagos jókedvemben ért Lara (Agent Provocateur Puppet Marionnette) letaglózó halálhíre. Erről szerettem volna mindenképpen részletesebben írni, egy kis megemlékezést Laráról, de ez biztos nem most lesz. Egyszerűen képtelen vagyok. Amint elkezdem írni, annyira rámjön a sírás, hogy egyelőre nem megy.

Többször akartam már Brandy és Sophie haláláról is írni részletesebben, meg úgy általában a kutyák elvesztéséről, hiszen sajnos ez is része az életünknek, de eddig nem sikerült. Majd alkalomadtán leszedálom magam egy marék nyugtatóval, talán úgy. És ezt a témát most be is fejezem, mert már megint folyik a könnyem. Majd… egyszer…

Na, kezdjük inkább az öregasszonnyal, aki kiérdemelte új becenevét, a Winnie the Killer-t Ő a környék madárpopulációjának réme, nem kérdés. Valamelyik nap arra értem haza, hogy Win elégedetten hempereg és közben nagyon hangosan dünnyög, mint aki nagyon de nagyon jól végezte dolgát. Mondom megnézem már mire ilyen büszke az öreglány, és ahogy megyek felé látom, hogy tollak mindenhol, Win meg abban hempereg. Két kérdésem volt csak: mi történt itt? és ki nem kap vacsorát? Winnek ugyanis lecsökkentettem a tápját az ivartalanítás után, amit ő intenzív felháborodással, majd gyanús közönnyel fogadott. Hát persze, mert ő közben kitalálta, hogy majd hozzátáplál magának a kertből. Önmaga úgy döntött, hogy a BARF módszer mellé teszi le a voksát, és ha én nem megyek el a vágóhídra, akkor ő majd elintézi. Így is tett. Másnap viszont a frász kerülgetett, amikor valamit magyaráztam neki, ő meg felemelte a fejét és láttam, hogy tiszta vér az orra. Nem az orrlyukakból jött, hanem tiszta seb volt. Megmutattam az állatorvosnak, aki rögtön meglátta az összefüggést a tollkupac és Win gyanús sérülései között. Winnek ugyanis már nem elég a kertbe beesett madár, hanem úgy döntött vadászni megy, és sikerrel is járt. Az orrán lévő sebek – amik azóta már szépen gyógyulnak – csőr és madárkarom okozta sérülések, ami arra utal, hogy Win áldozata még élt, és nagyon küzdött. Csóri nem tudta, hogy Fácános Vicuska ellen nincs esélye egy madárnak sem, kivéve ha felnőtt rigó, azokat sosem bántja fogalmam sincs miért. Szóval az a tervem, hogy egyszer veszek egy törpefürjet, mert nagyon cuki, azonnal szertefoszlott. Szegény fürj viktimológiai szempontból pont passzolna, így ezt a vágyamat elengedtem.

A tetthely közepén egy futónövényből leszakított 'zsinór' esetleg 'fojtózsinór' látható, ami a tettes egyedi kézjegye. Eszközhasználata előre megfontolt szándékra, alaposan kitervelt cselekményre utal.

Két madárgyilkosság között az elmúlt napok főleg azzal teltek, hogy a ’Dolgok amik szüléshez kellenek’ listámról beszerezzem azokat amik nem voltak itthon. „Felszereltem” az infrát is, és azért a „”, mert tényleg egy totális barkács-analfabéta vagyok, de megcsináltam. Ööö hogyan fogalmazzak finoman… nem lett szép… de megvan és az a lényeg. Muszáj volt, mert Ivy most már tényleg nagyon vemhes.

Ivy…

Tegnap lefeküdt nekem háttal és úgy tévéztünk. Közben meg azt néztem, hogy hátulról úgy néz ki, mint egy bazinagy szőrös padlizsán. Hát kikerekedett rendesen.

Igen Te! :-) 

A múlt héten megláttam, hogy cseppen belőle valami cucc, amit minden fényben próbáltam megvizsgálni, és egy picit zöldesnek láttam, úgyhogy felhívtam Bencét (dr. Balázs Bence az állatorvosunk). Bár meg volt beszélve, hogy másnap amúgy is jön, de Ivy miatt azt mondta azonnal ott van. Jött és megvizsgálta Vivit, majd kiderült, hogy benéztem, mert a cucc nem zöld volt, hanem áttetsző, csak ráragadt valami dzsuva, mert már a pocakjától nem tudja pucolni magát, ezért láttam zöldesnek. Bence vett belőle kis mintát, meg is mutatta nem volt se színe, se szaga, egy kis folyás pedig normális, az Winnek is mindig volt. Ettől függetlenül levett tőle vért és be is vitte a laborba bevizsgáltatni. Teljes nagy vérképet, és progeszteront nézetett neki. Fizikálisan is nagyon alaposan meg lett vizsgálva, a hasát csak óvatosan. Semmi kóros elváltozást nem mutatott, mondtam, hogy étvágya kedve jó, aktivitása változatlan. Kapott Strongholdot is, én azt mindig teszek rájuk szülés előtt 10 nappal. Ezután a többi kutya is átesett egy alapos átvizsgáláson, meg mindenki megkapta ami éppen kellett neki, oltások, féreghajtások, Bravectózás, Win madárlátta orrának ellenőrzése, stb.

Ilyenkor mindig rájövök, hogy mekkora de mekkora áldás egy ilyen állatorvos, akiben szakmailag és emberileg is nagyon megbízok, ráadásul ismeri a fajtát, mivel neki is collieja van, Bibi személyében (Flesh és Win tri kan kölyke). Egyébként tökre látom Bencén, hogy ugyan mindig minden állattal borzasztóan kedves és figyelmes, Wint és Flesh másképp kezeli kicsit, amint meglátja őket azonnal mosolyog, mert az ő kutyájának a szülei, akik különlegesen jó elbánást érdemelnek (nem mintha a többi mást kapna). 

A vizsgálatok, szurik, miegyebek után nagy megbeszélést tartottunk Ivy szülésével kapcsolatban. Ilyenkor kiszámoljuk a várható szülési időt, majd megbeszéljük a rendet. Bence ilyenkor 0-24-es készültségben áll. Szólok neki ha leesett a testhő, szólok ha elment a magzatvíz, és ha rendben lezajlik minden akkor is. Bármikor is történjenek ezek, ha vasárnap éjjel kettőkor, akkor akkor. Meg persze a legnehezebb kérdést is áttárgyaltuk, mivel sokszor erre ott és akkor már nincs idő. Hogy mi legyen ha….? A legfőbb: mi legyen ha választani kell a szuka és a kölykök élete között? Hát ez nekem sose kérdés, persze, hogy a szukát mentsük. Úristen már a gondolattól is rosszul vagyok mi lenne ha Ivyval történne valami, de erre nem is akarok gondolni. Szóval a szuka, persze, hogy a szuka, ő a legfontosabb. Miután minden kutya meg lett vizsgálva, és mindent megbeszéltünk, már csak a megnyugtató véreredményre vártam. 

Másnap a legnagyobb nyugalomban dolgozok, amikor Bence hív, hogy Ivynak túl alacsony a progija, és azonnal kell egy ultrahang. Na akkor beállt a para, hívtam az ultrahangos dokit, rögtön rohantam Vivivel, aki megörült, hogy sétálni megyünk, majd elkenődött amikor rájött, hogy csak orvoshoz. Mindent megnéztek rajta, alaposan meg lett vizsgálva, kölyköknek szívhang, pulzus, minden, azt mondta semmi kórosat nem lát, csak 5 jól fejlett, korának megfelelő formájú, méretű magzatot, akik már egész kiskutya formájúak, láttam is az egyiket ahogy a burok falát pacsizza, majd a fejét rázza. Szóval ő 5 kölyköt lát, akikkel szerinte minden ok, és a szukán se lát semmi extrát, szerinte minden rendben. Azután kijöttem, és hívtam Bencét, hogy az uh-án minen ok, mire ő mondta, hogy az jó, mert most hívták a laborból, hogy valamit elcsesztek a vérvizsgálattal, és azonnal megismétlik. 1 óra múlva jött az eredmény, hogy jó volt a progija, 20,8, nem pedig 11, ahogy elsőre mérték. Szóval volt egy kis fals para, de inkább ez legyen, mint valódi baj. Legalább meg lett ultrahangozva, és én is megnyugodtam, hogy nem 10 baba van benne, mert attól kicsit féltem. Bár ez az 5… hát abban én nem vagyok biztos, de legyen neki igaza. Én eddig úgy vettem észre, hogy Win a szülés előtt pár nappal annyiszor fél kilóval volt több, ahány baba volt benne (kisbab + placenta + magzatvíz). Tehát mondjuk 20 kg volt a versenysúlya, és amikor szülés előtt 22,5 kg volt, akkor 5 bab volt benne. Ivyt pont a fedeztetés előtt mértem, akkor 24 kg volt, – általában 24-26 szokott lenni – majd kb. az 50. napon már 28,5 kg. Azóta már eltelt majdnem egy hét, mostanra kb. 30 kg lehet. Nem is nagyon emelgetem már. A lényeg, hogy jelenleg jól van, aktív, futkos, ugrál a nagy pocakjával, néha rosszul is vagyok amikor nézem ahogy pattog. De az anyja is ugyanilyen volt, ezért nem aggódok. Enni pár napja szárazat már egyáltalán nem hajlandó. Konzervet, húst és minden olyat megkap amit megkíván és ami nem káros. Tegnap gyrost kívánt, csípős, hagyma nélkül, megkapta, betolta. A szárazra rá se néz, hiába van kint, nem eszi. Lihegni elég sokat liheg amióta megnőtt a hasa, de Bence azt mondta ez normális. Most már nagyon bent vagyunk a finishben, így ha itthon kell hagynom, a lakásban marad, minden előkészítve neki, ha bármi történne. A testhőjét most már folyamatosan mérem, egyelőre nem ment 37 alá.

Bencével lediktáltattam magamnak, mert mindig elfelejtem:

kutya normál testhője: 38,2-39,2

vemhes kutya testhője: 37,2-37,5

ha leesik, kb. 36,2-36,5, akkor 24 órán belül szülni fog

Persze ettől lehetnek egyedenként kis eltérések. Ivy pl. esténként csak 37.

Miután most már tényleg csak napok vannak hátra, lassan kezdődik a masszív gyomorideg. Csak legyünk túl rajta, csak menjen minden rendben. Azért közben elkezdtem agyalni, hogy vajon mi lehet benne? Mert ez az első olyan szülés, hogy lövésem sincs. Akihez szoktam járni ultrahangoztatni (Dr. Vrabély Tamás), pakkra meg szokta mondani hány kölyök van benne + / - 1, de legtöbbször pakkra megmondta. Most viszont nem nála voltam, így csak egy „kb. ennyit látok, de lehet, hogy még van benne” egyismeretlenes egyenletet kaptam, és fogalmam sincs mennyi az X. Annyit tudok X nagyobb vagy egyenlő mint 5. Szín és nem arányt még tippelni se merek. Hamarosan kiderül…

Na meg közben nagy kutakodásban vagyok, mert egy ideje dolgozok a skocis weboldal egy teljesen új menüpontján, a Magyar Collie Történelmi Tárlat-on, aminek biztos, hogy ki fogok találni valami más nevet, mert így baromi hosszú. Két lehetőségem volt, vagy összecsapom és megvagyok pikk-pakk, vagy rendesen úgy utánajárok mindennek ahogy én azt szeretem, és akkor tényleg megtettem mindent. Az utóbbi mellett döntöttem, így kb. 1 évre saccolom mire elkészülök vele. Interjúkat akarok csinálni, meg egy alapos kutatást, addig amíg a zsákutcába nem érek. A ’90-es évektől nem gáz, onnantól már vágok mindent, sőt igazából a ’80-as évek második felétől. ’90-ben már a ring szélén ültem és jegyzeteltem, az azt megelőző néhány évet pedig nem volt olyan nehéz feltérképezni akkor, így onnantól megvagyok. De a ’60-as, ’70-es évek merő homály. Persze olvastam róla ezt-azt, vannak támpontok, de ahhoz, hogy ezzel az időszakkal tisztába kerüljek muszáj lesz olyan emberhez / emberekhez fordulnom, aki részese volt. De addig is megpróbálok magamtól annyi mindent kideríteni, amennyit csak lehet. Közben meg folyamatosan melléolvasom a magyar kutyázás, a magyar törzskönyvezés teljes korai szakaszát, meg a hozzá passzoló történelmi eseményeket, mert onnan is szivárognak be érdekes összefüggések. Valamelyik nap az ágyon hasalva, kb. fél méter magasan könyvekkel, évkönyvekkel, angolpásztoros híradókkal körülvéve, Szalcziger Józsi szakdolgozatába (amit ezúton is köszönöm!) belemerülve azon gondolkodtam, hogy vajon sikerül –e összeállítanom egy igazán érdekes anyagot. Olyat ami mindenkinek sok újdonságot mondhat, és ami tényleg átfogó képet ad a magyar colliezás történetéről. Reménykedek benne, hogy esetleg pár eddig nem látott fotó is előkerül. Valójában nagyon kíváncsi lennék arra, hogy a korai időszakban milyen volt a hazai colliezás, milyen érdekes történések voltak, vagy hogy teltek a tenyésztői hétköznapok. Meg minden másra. Olyan izgi ez az egész, imádok ilyen dolgokat kutatni, és ez a téma különösen érdekel. Nem is értem, hogy eddig miért nem lett ez rendesen összeszedve. Mondjuk bazinagy meló annyi szent.

Szóval jelenleg kutatok, a következő fázisban pedig interjúkat szeretnék készíteni azokkal a tenyésztőkkel akik 1990 előtt kezdték a collie tenyésztést. Őket meg fogom keresni, és nagyon remélem, hogy partnerek lesznek abban, hogy dokumentáljam az eddigi életművüket.  

A menüpont 3 aloldalt fog magába foglalni. Az első a kezdetekről fog szólni 1990-ig. A második oldal a ’90-es éveket boncolgatja majd, a harmadik pedig a 2000-utáni jelentősebb eseményeket, változásokat, kutyákat mutatja majd be. De ennek elkészülte még biztosan több hónap.

Hát itt tartunk most. Win jóllakott, Ivy már visszaszámlál, nekem meg egyik kezem itt a másik… és tele a fejem ezer gondolattal. 

B Pavilon

Nem is tudom hol kezdjem, konkrétan úgy remeg a kezem, hogy alig tudok írni. Kezdjük mondjuk az elejéről (azta logikai érzéket).

Elég sokat írtam a különböző szaporodásbiológiai kalandozásokról az utóbbi jópár hónapban vagy talán években is már.  Ennek a sok orvoshoz járásnak az oka ugye az volt, hogy egyszerűen nem sikerültek az almok. Több sikertelen fedezés is volt. Teljesen mindegy volt, hogy másnak fedeztem saját kannal, vagy magamnak szerettem volna almot, nem jött össze semmi. Egy idő után az embert már a sírógörcs kerülgeti a sok „nem sikerült” – től. Megint üres, ez is üres, megint és megint. Az utolsó, a gyomros mélyütés Dasha volt, akit szintén nemrég fedeztettem és az sem sikerült. Bár megmondom őszintén, ott az elejétől kezdve biztos voltam a nem-ben, mivel szerintem nem jókor volt fedeztetve és csak egyszer. Amikor már túl késő volt. Nem is nagyon hagyta magát, egyfolytában visszacsapott. Szóval szerintem Dash rendben lesz majd, a következőnél másképp kell csinálni.

A progeszteronról is karattyoltam már a múltkor ha jól emlékszem, de azóta csak távolabb jutottam a dologtól. Egyszerűen nem értem, hogy lehet az, hogy a „na most kell fedeztetni”-re bemért progeszteron, és a szuka testjelei teljesen más időpontra esnek. Amikor megáll mint a cövek a kanoknak, akkor nem jó, de amikor már eltelt x nap, és már elmorogja a kanokat akkor igen? Jobban meg kell bíznom a kutyák adta jelekben. Elég sok tenyésztő nem méret, mégis sikerülnek nekik az almok. Csak tudják ezek a kutyák ösztönösen, hogy ők mikor mit kívánnak vagy nem. Na mindegy, kutakodásom folyik továbbra is az ideális fedeztetési időpont belövésével kapcsolatban.

A természet hamar úgy döntött, hogy élesben tesztel, és döntésre kényszerít, persze a legjobbkor, ahogy az szokott lenni. Amikor az embernek annyi a dolga, hogy azt se tudja merre kapjon, na akkor tüzel be a szuka. És persze még ez sem lenne akkora nehezítő körülmény, úgyhogy spékeljük meg egy négynapos kiállítással, amiből 3 napra beneveztem a szukát. S ha még így sem elég necces, akkor dobjuk meg egy iszonyatos havazással. Na így már fincsike!

Szóval Ivy kedvet kapott Dashától és idejekorán betüzelt, legalábbis én akkor úgy gondoltam, hogy korán van, de ahogy jobban utánaszámoltam, mégse. Pár nappal azután vettem észre, hogy elintéztem a nevezését két Fehova CACIB-ra, meg egy klubkiállításra. Osztottam-szoroztam és úgy jött ki, hogy kb. pont azon a hétvégén lesz időben. A tüzelés kihagyása nem volt lehetséges, mivel a kutya 4 éves, kétszer volt fedezve, és egyik sem sikerült. A második fedezését Fleshivel csináltam, akit utána bevizsgáltattam és nem jó a spermája, azért nem sikerült. Fene tudja mitől, nem fiatal, az sem segít a helyzeten. (Rendeltem valami spermajavító csodaszert külföldről, hátha segít, mert nagyon szeretnék tőle egy merle almot, de a postán elvesztették, ott kering valahol. Úgyhogy I love Posta!) A másikra nem térnék ki, nem is lényeges. A lényeg, hogy szerettem volna kivizsgáltatni Ivyt, de nem volt már rá nagyon lehetőségem. Ezért elvittem a dokihoz egy kenetre, meg egy progira, hogy kb. mikor lesz időben, lője már be legyen szíves. A kiállítás péntek, szombat, vasárnap volt, mi csütörtökön mentünk progira. Kérdezte a doki mit mutat a kutya, mondtam még semmit. A 10. napon lehet max 11., de még semmi. Nem csavarja a farkát, a kanok még nem ordítanak mint a sakál, egyelőre semmi. Levették a cuccokat, mire hazaértem meg is volt az eredmény, 2,4 ng/ml volt a progi, tehát még nincs időben. Ahogy azt mutatta is. A doki azt mondta, kb. kedd, szerda, csütörtök lesz jó. Mondom neki, az vajon nem lesz túl késő, mivel az már a 15-16-17. nap. És közben nem tudok ráméretni, mert vagy dolgozom, vagy kiállításon vagyok, vagy fürdetek, vagy ezer egyéb dolog. Megbeszéltük, hogy akkor menjünk tutira, hétfőn fedeztessem be, és ő kedden még egyet rámér a progira, hogy hol tart. Ebben meg is állapodtunk, csak Ivy nem figyelt, pedig neki kellett volna kagylóznia, hogy mit mond a doki, mikor kell neki időben lennie. Hát Ivy nem úgy gondolta. Pénteken kimentem vele a kiállításra. Direkt hátrahúzódtam vele és igyekeztem kerülni a kanokat. Ha valaki mégis odajött, annak szóltam mi van, nem akartam, hogy csóri kanok teljesen kikészüljenek, oszt ne lehessen bevinni őket a ringbe, mert Ivy éppen szaglik. Volt kint azonban olyan kutya, aki nem volt nevezve, és a gazdája azt mondta őt nem zavarja, nyugodtan lehetünk mellette. És akkor jött a meglepi. Ivy meglátta a délceg daliát, egy embertelen nagy tri kant, beállt szexi pózba, és úgy tolta félre a farkát, mit a vöcsök. Vonaglott, meg pacsizott, meg úgy tolta magát, hogy csak néztem, hogy miiiiiii? Hát mi történik itt kérem szépen? A doki azt mondta még több nap, mire bármi lesz, ez meg itt riherongyoskodik nekem közszemlére? Mondjuk előfordulhat, hogy idegen kannak hamarabb megáll, mint otthoninak, de azt a kéjelgést amit ott levágott, azt nem is értettem. Főleg amikor megjött a megatronikus óriáskannak a testvére, szintén tri kan, talán még egy hajszállal nagyobb, hát ott Vivi teljesen begőzölt, úgy pakolgatta magát. Mi meg közben ott tanakodtunk, hogy még szerencse, hogy nincs időben. A nap további részében az erősen kihívó szexuális magatartás csak fokozódott. Szombaton olyan kész volt, hogy bármilyen kan ránézett, már csapta félre a farkát, beterpesztett kicsit és megállt mint a cövek. Ekkor erős tanakodás indult meg, hogy nem kéne ezzel sokat várni, mert ez a kutya eléggé úgy néz ki időben van. Szóltam a kan gazdájának, hogy lehet hamarabb lesz az áktus, mint gondoltuk, mondta semmi gond, a kutya jön a másnapi kiállításra, megoldjuk. Elég sok olyan alomról tudok ami kiállításon „készült”, úgyhogy simán leokéztuk. Ha a kan és a szuka is amúgy is ott lesz, akkor ez a legegyszerűbb. No de ott hol? Kint jéghideg + hó. Ott álltunk a bírálatok után, hogy akkor kéne lépni, mivel Ivy libidója már nem volt olyan mértékű, mint szombaton. Még mindig nagyon akarta a kanokat, de talán egy cseppel már kisebb volt a lelkesedés. Totál ráparáztam, mondom most nézem végig ahogy kimegy az időből. Alig vártam, hogy meglegyen a fedezés. Nagyon nem részletezném, de egyéb lehetőség híján a BIS ring melletti beugróba vonultunk a kutyákkal, ami csak egy tároló volt pár műanyag asztallal. Hamar megvoltunk, bár közben volt kis meglepi, mert nehogymár zavartalanul meg tudjuk oldani. Pont egy olyan ipari garázskapu féleség előtt álltunk, amit menet közben sikeresen felhúztak és megkezdődött a ki-be járkálás, emelőgéppel, gyalogosan, meg hoztak néhány nagy kartontáblát amit jól odavágtak mellénk a földre. Mindezeket tőlünk 1 méterre. Hála az égnek a kutyákat nem érdekelte. Eléggé be voltak sózva. A kan elment, mi meg ott maradtunk még a sarokban kicsit fellógatva Ivyval. Közben hálát adtam az égnek, hogy sikerült, és azon gondolkoztam, hogyha ez az alom megfogan, akkor tuti B Pavilon lesz az alom neve, mint „B Pavilon litter”. Azért közben azon is lamentáltam, hogy a doki ugye inkább kedd, szerda, csütörtököt mondott, ma meg vasárnap, azért kéne még egy, tuti ami fix. Ezért lebeszéltük a másodikat keddre. Így minden le van fedve, az is amit a doki mondott, meg az is amit Ivy. Sűrű napok voltak nagyon, a kutya is kezdett fáradni, én meg aztán végképp. Ettől függetlenül láttam, hogy állati jól érezte mindvégig magát. Voltak barátok, rengeteg kaja, nagy szexparti, gyönyörű kanok, flörting ezerrel. Totál imádta! A két óriásról kapott képet azóta is őrizgeti a párkányon. J

Ivy pihizik a Fehován, míg mi karattyolunk.

Szóval jött a hétfő, és láttam Ivy megváltozott. Maddox-szal csak egy pillanatra találkozott, de nagyon agresszíven elmorogta. Kedd reggel direkt összeengedtem vele, hogy megnézzem, hogyan viselkedik a kanokkal. Nagyon elutasító volt. Minden közeledésre azonnal vicsorgott. Nemhogy nem állt, meg, de kifejezetten védte magát. Nem tudtam mi legyen, van –e még értelme menni. A hó elkezdett szakadni ezerrel, én rettenetesen fáradt voltam már, nem tudtam, mit tegyek. Mert mi van, ha csak az itthoni kannak nem hagyja magát, idegennek meg igen. Átevickéltem végül a város másik felére, hogy megnézzük, ott azonnal megállt az idegen kannak, így megindultunk a második fedezésre. Pusztító volt az út. Bazira esett a hó, fújta a szél össze-vissza, korom sötétben, rendesen félelmetes volt. De a kutyázás ilyen. Fedeztetni sose csodás júniusi napsütésben szokás a szomszédnál, hanem minél messzebb, a lehető legrosszabb időben, lehetőleg ünnepekkor, vagy legalább hosszúhétvégén.  A lényeg, hogy megérkeztünk, de Ivynak már nem volt kedve hagyni magát, sikerült azért, de elég nyögvenyelősen, már ami Vivit illeti, mert a kan teljesítménye perfekt volt. Kis barnás váladék szivárgott Ivy-ból, és be is volt szűkülve. Ha aznap lett volna az első, tuti megvág az ideg. Ettől többnek már nem lett volna értelme, így más teendő nem volt, mint várni.

Egészen a mai napig, amikor hosszú, türelmes várakozás után úgy döntöttem, ma azonnal akarom tudni, hogy mi van már. Már csak azért is, mert Maddox egy ideje folyamatosan szaglássza Ivyt, meg meg is akarja ugrani, úgyhogy valami van. Meg a pocakján éreztem némi kotyogást, ami bármi lehet, és akkor jött a para, hogy esetleg méhgyulladás is. Bár semmi jelét nem láttam, nem ivott többet, nem pisilt többet, a kedve jó, étvágya határtalan. Ivynál megállapítani, hogy többet eszik –e, olyan mint Winnienél megállapítani, hogy többet alszik –e. Azt mondták anno, hogy onnan tudom megállapítani, hogy a szuka vemhesült –e, hogy keményebb a mellbimbója. Mondták fogdossam meg milyen. Hát én megfogdostam rendesen. Kérdezték milyen, kemény? Mondom mihez képest, mert amúgy sose fogdosom, nem tudom milyen a kutya mellbimbójának általános szilárdsági állapota. Szóval ez nem vitt közelebb, mert lehet Win csak fázott, azért karcolt a cicije. Azután megmondták a tutit, onnan tudom, hogy vemhes, hogy többet alszik. Kis infó ehhez Winről: Win egy perzsamacska aktivitásával rendelkezik. 8 hetes kora óta olyan mint egy narkolepsziás öregasszony, napi kb. 20-22 órát alszik. Mondom, minél többet alszik? Ha ez a kutya ettől többet alszik akkor már sose kel fel. Kajálni pedig pont úgy szeret mint aludni, borzalmas zabagép kutya. Ivy ugyez – alvás. Ő sokkalta aktívabb, rengeteget futkos, ugatva rohangál a kerítés mentén, meg minden, imád bárhova menni, de a kaja neki is mánia, eszméletlen zabás, így erre se tudok alapozni. Én abban hiszek amit az ultrahangon mondanak.

Totál remegett a gyomrom amikor odamentem. Még egy „nem sikerült”et nem bírok elviselni most. Már olyan nagyon sok volt, legyen már valami jó. Amikor szedte le az orvos a szőrt addigra már a konkrét ájulás környékezett, és akkor megláttam a képernyőn az első foltocskát, hogy nem sima a kép, hanem ott vannak a kis buborékok, hát rendesen bekönnyezett a szemem. Az orvos közben mondta is, hogy gratulál a kismamának, számot nem akart mondani, mert még nagyon pindurkák, de buli van a Viviben, az egyértelműen látszik. Hát nem tudom elmondani mekkora kő gördült le. Igazából nem akarok most arra gondolni, hogy persze ezzel még akármi történhet, mert legalább végre megfogant valami, és ahogy láttuk nem is egy pont-szerű minicollie volt a pocakban. Úgyhogy a hétvégén leporolom az alomládát, mert végre bejelenthetem, hogy:

Agetn Provocateur „B Pavilon” alom

várható: 2018. április végén

Jch. Prince of Sunlight Sweetest Smile x Ch. Agent Provocateur Heatherette Blue

további infók.. egyszercsak.. mára kipurcantam.

 UI: Nagyon hálás vagyok mindenkinek, minden nemű segítségért, amit azokban a napokban kaptam! 

Cikkek Vol. 2. - Fedeztetés másképp - és egy kis A,B és C

A, B és C

A fedeztetésekről már többször beszéltem, de ez a téma kimeríthetetlen, mindig van új a Nap alatt.

Pár éve írtam egy hosszabb cikket a spermalevételről, a mesterségesről, meg a spermafagyasztásról, és egyéb hasonlókról; Fedeztetés másképp címmel, s miután pont passzol ide, ebben a bejegyzésben lentebb olvasható.

Antré…

Vannak a Facebook-on olyan képmontázsok, amik különböző szakmákat, hobbikat mutatnak be több szempontból. Ahogy a család elképzeli, ahogy a környezete, vagy úgy átlagban az emberek, és egy kép az érintett szemszögéből, hogy mi a valóság. A fedeztetést úgy képzelik el az emberek, hogy egy ragyogó napfényesre photoshoppolt mezőn szalad egymás felé a lobogó hajú kan és a szuka, vetnek pár szerelmes pillantást, egy kis játék, majd úgy összefedeződnek, hogy alig lehet őket szétrobbantani. Majd egymásra hajolva szenderülnek mély álomba. (Fú ez nagyon Disney fedezés lett :-) ) Persze nem mondom, hogy kizárt, hogy valaha ilyen történik, de azért nem ez az átlag.

Egyébként szeretem a természetes fedezést. Amikor tényleg megvan a kémia, és tényleg össze tudják hozni az almot minden emberi segítség nélkül. Mikor Wint készültem fedeztetni Fleshivel, nem volt sok időm velük foglalkozni, mert Ivy is betüzelt és én elindultam vele külföldre fedeztetni (tapasztalat: több külföldi tenyésztő előre kéri a fedezési díjat, ha nem sikerül szívás, mert a díj általában egy alkalomra szól). Szóval én rohantam külföldre az egyik szukával, de közben a másik is időben volt, így arra az egy napra amíg távol voltam, felszereltem Wint és Flesh kellő mennyiségű kajával, piával, és jó szórakozást kívánva egybenyitottam nekik az egész kertet, hogy leforgathassák a 9 és fél hét című erotikus műsorukat. Másnap hazajöttem és láttam, hogy Winnienek szex-haja van, úgyhogy tudtam, hogy rakoncátlankodtak rendesen. (Szex-haj: kan-nyáltól csatakos, majd ropogósra száradt szuka test/szőr, elsősorban fej, tarkó, nyak, mar és hát környékén.) Hozzátenném: a collie szukák általában baromira szűkek, ami megnehezítheti a természetes fedezést. Win addigra már 3 szülésen túl volt, ezért ment könnyebben... gondolom. 

Flesh és Winnie romantikus enyelgésének eredményei...

Persze az első fedezéseknél az ember csak áll, azt se tudja mi van, mit kell csinálni, mivel árt, mivel használ. Meg az sem mindegy, hogy szukával vagy kannal vagyunk. A szuka tulajdonosának olyan nagyon sok teendője nincs, a szuka viszonylagosan passzív résztvevője a történetnek. Elég ha áll és kész. Mondjuk vannak olyan nagyon domináns, vagy rosszul szocializált szukák, akik hátravernek a kannak ezerrel ha az közeledik, akkor is ha időben van. Szóval a szukát állítani és fogni kell és ennyi. A kanból kipréselni a spermát, vagy tevékenységre bírni, na az a művészet, mert ha ő nem akarja, akkor nem fogja akkor se ha megbolondulunk. A kan tulajdonosán ezért mindig nagyobb a nyomás, hiszen ő az esemény aktív részese. És persze jó ha gyakorlott. De egy kezdő kutya honnan tudja megszerezni ezt a gyakorlatot? Hiszen ez olyan ördögi kör, hogy nem fedeztetünk vele mert nincs tapasztalata, nem bizonyított, de hogyan szerezhetné meg a tapasztalatot ilyen feltételekkel? Sajnos erre csak egy megoldás van: ha van egy saját szukánk akivel gond nélkül gyakorolhat a kutya. Ez olyan, mint a merle szuka esete. Általában magunknak kell, hogy megoldjuk.

Miután megint aktuálissá vált a dolog, újabb tapasztalatokkal valamint rengeteg kilométerrel gazdagodtam.  Az emberben persze a rossz tapasztalat építik ki a parát. Nem véletlen, hogy minden fedezéshez készítek most már A, B és C tervet, többször szívtam már amiatt, hogy nem volt. És, hogy miért kell több terv? Mert sose tudhatjuk mit hoz az élet, hogyan tesznek keresztbe nekünk olyan dolgok, ami felett nincs befolyásunk. Jelen esetben „A”  kutya nagyon jó mennyiségű, szép színű spermát produkált, de sajnos a minősége nem volt megfelelő. „B” tapasztalatlansága miatt megszeppent a hirtelen éles elvárásoktól. Nem tudott produkálni. (Nem olyan könnyű egy kezdő kannak teljesítenie úgy, hogy ott állnak körülötte idegen emberek és nézik, meg belenyúlkálnak a mókába.) „C”: a C mindig legyen tuti. Egy tapasztalt, rendszeresen bevizsgált kan. „C” végül megoldotta a dolgot.

X év tapasztalattal jön rá az ember, hogy sajnos muszáj a több terv. Ha van egy kanunk aki úgy megugorja a szukát mint egy isten, és sikeresen is fedez, tegyük össze a két kezünket. Mert olykor vagy a libidóval vannak gondok (az esemény érdeklődés hiányában marad el), vagy a „betalálással”, vagy a spermalevétellel, vagy a sperma minősége nem jó, vagy bármi egyébbel, amire az ember nem is számít.

Időnként például még egy valóban rutinos kan is beblokkolhat. Láttam olyat, amikor egy igencsak gyakorlott, egyébként nagyon jól fedező kan, nem volt hajlandó fedezni az odavitt szukát. Megszaglászta, fintorgott és ennyi, attól kezdve érdeklődés nuku. És ezt sose tudjuk előre, az ilyen dolgok csak akkor derülnek ki ha éles helyzet van, amikor ott áll az ember az időben lévő tüzelő szukával és van max pár órája eldönteni, hogy akkor most mi legyen. Ezért kellenek a tervek, az azonnali újratervezés lehetősége. Mert persze azt is lehet, hogy azt mondjuk, hogy ragaszkodunk ahhoz az egy kanhoz, és kitartunk bármi áron, és próbálkozunk még több fedezésnél vele. Csak hát az idő is véges, a kutyák öregszenek, sajnos ezt is be kell kalkulálni. Ha úgy vesszük, hogy egy szuka fél évente tüzel, 2 éves korától próbálkozunk, akkor 8 éves koráig kb. 12-szer fedezhető. Elviekben. Merthogy a legtöbb szuka nem 6 hónapra tüzel. Nekem pl. Win pakkra pontosan tartotta a 11 hónapot, ahogy az anyja és a lánya is. Ezen kívül regenerációs idő is kell a szukának a szülés után, nem lehet folyamatosan fedeztetni, nem gépek. Máris a 12 alkalomból lett max 6-8, és persze nem feltétlen sikerül mindig mindegyik. Vannak szukák akiknek elég ha egy kan közel jön és potyognak a babák, míg a másiknál alig jön össze valami, vagy éppen semmi.

A lényeg, hogy most várunk, megint várunk. Ez a legidegőrlőbb része az egésznek, amíg az embernek az ultrahangon kimondják az igazságot... És akkor lehet csalódni vagy örülni. A rengeteg csalódás után pedig most már tényleg örülni szeretnék. Baromira szeretném már babaképekkel megtölteni a blogot. Úgyhogy csuri!

Kis kitérő a progeszteron szint mérésről:

A progeszteron mérés sokszor vita tárgya. Kell -e vagy sem, ki szerint mi a jó érték, stb. Szinte minden orvos és tenyésztő mást mond erről, úgyhogy hamarosan belevetem magam a progeszteron rengetegbe, és addig járok utána, míg meg nem tudom a tutit. 

No de nem mindegy, hogy milyen progiról beszélünk. A tesztcsíkos, tégelyes tényleg nem sokat ér. A vérből vett laboros akkor, ha pár órán belül megjön az eredmény, amit tudunk értelmezni, és tudjuk nekünk mi a jó érték (és azt, hogy milyen mértékegységben van!). A legjobb progi az, amit szaporodásbiológus mér be vérből, és azt kenetvizsgálattal egészíti ki. De simán lehet, hogy valaki 10-20-30 év tenyésztői tapasztalattal már nem megy progira, mert egyéb jelekből is be tudja lőni a fedezés ideális időpontját. (Jelek: a váladék színe a megfelelő időpont közeledtével kitisztul, lazac színűvé, áttetszővé válik, a szuka viselkedése, a környezetében lévő kanok viselkedése megváltozik, stb.) 

Nálunk ami bejött: ha a progi érték elérte az 5-5,5 ng/ml-t, 24 órán belül megejtjük az első fedezést, és 2 nappal később a következőt. Ha a progi 10 ng/ml körül van, akkor két egymást követő nap. De semmire sem mondható, hogy szentírás. Eleve élő szervezetekről beszélünk, a biológiában pedig sosincs 100%. Az egyik kutya szervezete ilyen, a másik olyan.

Cikkek Vol. 2. - Fedeztetés másképp

Úgy döntöttem új sorozatot indítok a blogban. Ezek a cikkek korábban már megjelentek nyomtatásban újságban és könyvben is, de online csak cikkrészletek elérhetők. Ezért úgy döntöttem, hogy miután saját szellemi termékeimről van szó, ide feltöltöm őket teljes egészében.

Fedeztetés másképp

Egyes források szerint már az 1700-as évek végén alkalmaztak mesterséges megtermékenyítést kutyáknál. Bevett gyakorlattá azonban csak az 1950-es évekre vált és főleg gazdasági haszonállatok tenyésztésében volt jellemző.  Magyarországon a ’80-as évek végén kezdték használni a módszert kutyáknál, olyan esetekben ahol a kan vagy a szuka nem volt hajlandó a természetes párzásra. Sokan úgy gondolják, hogy mesterséges megtermékenyítést csak olyan kutyák esetében használnak, akik nem képesek hagyományos aktusra illetve, hogy törvényszerűen kisebb alomszámmal jár a művi fogantatás.

A mesterséges megtermékenyítésről sok tévhit és hiedelem kering a kutyás világban. Bár egyre gyakrabban alkalmazzák, az emberek nagy része mégsincs tisztában vele, hogy pontosan hogyan is zajlik, milyen előnyei, hátrányai lehetnek. Azt is le kell szögezni mindjárt az elején, hogy nem fordulhatunk bármelyik állatorvoshoz, ha emellé a módszer mellé tesszük le voksunkat. Hogy teljesebb képet kapjunk, Dr. Dzsargalszajhan Luvszandagva állatorvossal vagy ahogy a kutyás világ ismeri, Dr. Zsargallal beszélgettünk a mesterséges megtermékenyítésről. A cikk második felében, a sperma export-importtal kapcsolatban Dr. Szász Ferenc nyilatkozott.

Ha az egész folyamatot alaposan szeretnénk áttekinteni, beszélnünk kell néhány szóban magáról a tenyésztésről, és a tüzelésről is.

Az alapvető különbség a hobby kutyatartó és a tenyésztő között az, hogy míg az előbbi egy párosításról érzelmi alapon dönt, addig a tenyésztő egy adott fedeztetést jóelőre megtervez és általában több generációra előre gondolkodik. A mesterséges megtermékenyítés illetve a hűtött vagy mélyfagyasztott sperma használata is lehet része a hosszú távú tenyésztési terveknek. Mikor egy tenyésztő létrehoz egy olyan párosítást, amiből meg akar tartani egy tenyészszukát magának (kiválasztja a következő generációs anyákat), akkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a leendő anyakutya egészségügyi állapotának ellenőrzésére. Amikor a szuka növendék korba kerül, az első, második tüzelésnél jobban oda kell figyelni, nehogy valamilyen fertőzése legyen vagy olyan betegség (hüvelygyulladás, méhgyulladás vagy bármilyen petefészek probléma) alakuljon ki nála, ami később meddőséget okozhat. Ezért kontrolálni kell, hogy az első tüzelések rendben zajlanak e, nem tüzel e szuka túl hosszú vagy túl rövid ideig. Az esetlegesen fellépő problémákat időben kell észrevenni és orvosolni. Vérvizsgálatokkal, baktériumtenyésztéssel vagy ultrahangos vizsgálati módszerekkel is ellenőrizhetjük a szuka egészségi állapotát. Kiemelten figyelni kell arra is, hogy véletlenszerű, nem kívánt vemhesség ne legyen a szukánál, mert az megpecsételheti egy tenyészszuka sorsát. Bár a nem kívánt terhességet többféle módon is meg lehet szakítani, maradandó károsodással járhat. Legjobb, ha a szukát tüzeléskor teljesen különválasztjuk a kanoktól, hiszen egy nem kívánt párzás akár öt perc alatt megtörténhet. Ha a szukánkat már befedeztettük, de még tüzel akkor is figyelnünk kell rá, mert egy almon belül több kutyától is születhetnek kölykök. Ezt egyébként fajtatiszta kutyáknál is néha alkalmazzák, hogy több kannal fedeztetik be, majd az apaságot genetikai teszttel állapítják meg.

Mik azok az okok amiért valaki a mesterséges megtermékenyítést választja?

A mesterséges megtermékenyítés elterjedésének több oka van. Vannak olyan fajták, amelyekről úgy gondolják, hogy nem tudnak természetesen fedezni, mint például az angol bulldogok. Ez is egy tévhit. Ezek a kutyák is képesek párzani, csak mondjuk nagy nyári melegben veszélyesebb számukra. Az igazi oka az, hogy már az első alkalomtól mesterségesen fedeznek, így a kutya elszokik a naturális párzástól. Az első alkalmakkor még a természetes párzásnál is segíteni kell a kutyáknak. A hosszú szőrű fajták sem tudnak elsőre természetes úton könnyen párzani, mert megnehezíti a folyamatot a szőrzet. A péra a hosszú szőrzetben úgy eltűnik, hogy a kan nem fér hozzá. Ilyenkor a szuka szőrét szét kell fésülni és hajgumikkal vagy más módszerrel rögzíteni kell. Ha a szuka szőre rátekeredik a kan péniszére az maradandó károsodást okozhat. Olyan erősen rátekeredhet a szőrzet a péniszre, hogy belevágódik a péniszbe, és a kan – szélsőséges esetben – akár el is vérezhet. A legfontosabb ok azonban amiért ezt a módszert választják, a fertőző betegségek (amik akár később meddőséget is okozhatnak) terjedésének elkerülése. Így a kan és a szuka is sok rizikótól védve van. Egy természetes párzásnál az összeragadás miatt a kutyák sérüléseket is szerezhetnek a betegségeken kívül. Ezen kívül az eljárás nagyon gyors, körülbelül negyed órát vesz igénybe. A hűtött vagy mélyfagyasztott sperma használata esetén pedig szóba sem jöhet más módszer csak a mesterséges megtermékenyítés. Az angol és a francia bulldogokon kívül egyébként gyakran használnak mesterséges megtermékenyítést a törpetestű fajtáknál, mint például a yorkshire terrier vagy a csivava, de alkalmazzák masztiffoknál is. A kistestű kutyák sokszor olyannyira szocializáltak és váltak kultúrafajtákká, hogy a kan meg sem közelíti a tüzelő szukát. Valamint lehet olyan méretkülönbség kan és szuka között, hogy nem ajánlatos a természetes fedezést választani.

Hogyan készíthetünk fel egy fedezőkant?

Már az öt-hat hónapos kan kutya elkezdhet ráugrálni a szukákra. Ha ezt a kant a későbbiekben fedezőkanként szeretnénk használni, semmiképpen se szóljunk rá vagy kezdjük el lerángatni a szukáról, mert olyan gátlások épülhetnek ki a kanban a történtektől, hogy a későbbiekben nem lesz hajlandó se fedezni se spermát leadni. Ilyen esetekben a szukák is elkezdenek visszacsapni, így a kan többfelől is azt a megerősítést kapja, hogy rossz az amit csinál. Vagy zárjuk külön a kant a tüzelő szukától, vagy ha látjuk, hogy próbálkozik, finoman vegyük le a szukáról és vezessük el tőle. Egyke kanoknál szokott probléma lenni, hogy ha utcán találkozik idegen szukákkal, még a szukatulajdonos is ráordibál, hogy nem szabad, így a kan később, ha spermalevételre kerülne a sor, nem érti, hogy most miért szabad. Arra figyelnünk kell, hogyha egy kan hozzászokik a mesterséges spermalevételhez, később nem lesz képes természetes úton párzani.

Előfordulhat -e, hogy a jó felkészítés és a meghitt környezet hatására sem képes a kan spermát leadni?

Ha a kan túl félős és stresszes, akkor igen. Erőszakkal pedig nem lehet rávenni. Ez azonban a kutya korától is függhet. Ha egy fiatal kutyáról van szó, akkor betudható a tapasztalatlanságnak, de ha egy 4-5 éves kanról aki még sosem párzott semmilyen módon sem, azokat már nem nagyon lehet megtanítani. A szimpátia a kutyáknál is fontos tényező. Egy gyakorlott spermaadó kannál is előfordulhat, hogyha nem tetszik neki a szuka, nem hajlandó spermát leadni. A kan egyszerűen összehúzza magát és nem engedi, hogy hozzányúljanak.

Ha a mesterséges megtermékenyítést választjuk, hogyan zajlik az eljárás abban az esetben, ha friss sperma beültetése történik?

A legtöbb tenyésztő saját maga végzi. Bár eleinte bonyolultnak tűnhet, de ha valaki elég nagy gyakorlatot szerez benne, pár perces rutineljárás az egész. Itthon ez betanulható és gyakorolható, sok más országgal ellentétben ahol az eljárást csak állatorvos végezheti.

Az állatorvosnál a megtermékenyítést megelőzi a szuka vizsgálata. Az ovuláció alatt vérből megmérik a szuka progeszteron szintjét (nemi hormon, amely felkészíti a szervezetet a vemhességre). 8-10 ng/ml és 25-30 ng/ml között megfelelő a progeszteronszint a megtermékenyítéshez. Ha a progeszteronszint túl alacsony, a spermiumok elöregednek a megtermékenyítéshez, ha túl magas, elöregszik a petesejt, a méhszáj bezáródik, így a spermium nem tud eljutni a méhbe, vagy az elöregedett petesejt alkalmatlan a megtermékenyüléshez. Amikor a szuka fogamzóképes, el kell vinni a kutyát egy olyan állatorvoshoz aki ezzel foglalkozik. Friss sperma beültetése esetén a kan és a szuka tulajdonosa, a megbeszélt időben egyszerre keresi fel a rendelőt. Lehetőleg kerüljük el, hogy a kan és a szuka a megtermékenyítés előtt találkozzon, hosszabb időt együtt töltsön, vagy egy autóba utazzon, mert mire spermalevételre kerülne a sor, a kannak erősen csökkenhet a libidója.  

Ha mindkét kutya jelen van, megtörténik a spermalevétel. A tüzelő szuka szagától és a természetesen jövő hágó mozdulatoktól a kannak erektálódik a pénisze és elkezdi leadni a spermát. Fontos, hogy intim környezetet teremtsünk a kutyáknak. Ha nincs meg a kellő hangulat, a legtöbbször meghiúsul a folyamat. Orvosi rendelőben nehezebb ugyan, de ha figyelünk arra, hogy a kan körül ne nevetgéljenek, ne járkáljanak sokan, akkor megkönnyítjük a kutya dolgát. Egy tapasztalt kannál ez nem okozhat gondot, de egy tapasztalatlan, félősebb kant zavarhat a rendelői környezet, az idegen emberek, zajok.

A spermát egy külön spermavételi pohárba veszik le. Ez egy duplafalú, melegíthető pohár, melynek két fala közé 35-37 fokos vizet töltenek, ami állandó hőmérsékletet biztosít. A levételi pohár nem lehet se túl hideg, se túl meleg, mert a spermiumok hősokkot kaphatnak, és termékenyítésre képtelenné válnak. A pohárnak feltétlen tisztának és száraznak kell lennie, nem szabad csapvízzel kiöblíteni, vegyszerrel és papírtörlővel megtisztítani. Felhasználás előtt egy-két nappal forralt vízzel kell kimosni és gézzel szárazra törölni, így nem sérülnek a spermiumok. A spermát a levétel után biztonságos helyre félretesszük. A friss spermát legjobb ha azonnal felhasználjuk, de a spermiumok még kb. fél napig életképesek a pohárban. Az állott sperma visszamelegítése elég nehézkes. A szuka testhője azonban éppen elég ahhoz, hogy erőre kapjanak. A szuka hüvelyébe egy steril műszalmát kell bevezetni egészen a méhszájig, majd a spermát egy fecskendő segítségével töltik be a műszalmán keresztül. Miután a műszalmát kiveszik a szukából, a szuka hátsó felét meg kell emelni, a marhoz képest kb. 15-30 fokkal. A közhiedelemmel ellentétben nem kell „fellógatni” szukát. Majd a végbél és a péra körül cirógatni kell a szukát (kb. 10 percig), ezzel indukálunk egy pulzáló-pumpáló hüvelymozgást, ami elősegíti a megtermékenyülést. Ez növeli a szuka libidóját és felgyorsítja a spermiumok mozgását. Az eljárást következő napokban még egy vagy két alkalommal meg kell ismételni, egy-egy nap kihagyással. Túl sokszor semmi értelme, csak megnehezíti a vemhesség kezdetének megállapítását. Egy jó időben, precízen elvégzett mesterséges megtermékenyítés, sem a születendő kölykök fejlettségét sem az alomszámot egyáltalán nem befolyásolja.

A szukakutyák képesek az orgazmusra?

Aki már látott kutyákat párzani az tudja, hogy az összeragadás után a szuka szinte másállapotba kerül és felhőtlenül ugrál. Bizonyos testi orgazmuson átesik igen. Látszik a szuka tekintetén a boldogság. A kutyáknál ez másképp működik, mint az összes többi állatnál, mert a kutya egy kultúrfaj. Nagyon nagy az érzelmi intelligenciájuk. Ez az emberrel való évezredes együttélésnek is köszönhető. Akár arcmimikával is tudnak kommunikálni.

Hogy működik a mesterséges megtermékenyítés külföldről hozatott mélyfagyasztott sperma esetében?

Először is külön kell választanunk a hűtött és a mélyhűtött spermát. Mindkét esetre szigorú állategészségügyi előírások vonatkoznak. Európai Union belül szabadon szállítható. A hűtött sperma esetében, a levett spermát kb. 4 fokra óvatosan lehűtik majd egy külön erre a célra kialakított konténerben elszállítják a célállomásra. Tehát a kankutya tulajdonosa felkeresi az állatorvost, leveteti a spermát, az állatorvos gyorsfutárral feladja, a reptéren átveszi a szuka gazdája, majd a gazda a szukával és a konténerrel megérkezik az állatorvoshoz. Az állatorvos megvizsgálja a spermát, hogy milyen állapotba érkezett, majd felmelegíti, újfent megvizsgálja a spermium sejtek életképességét és a már korábban említett módszer szerint behelyezi a szukába. Olykor a spermát műtéti úton a hasfalon keresztül juttatják a méhbe. Lényeges, hogy 24 órán belül fel kell használni. Előfordulhat, hogy miután a sperma megérkezett a célállomásra és átésett a vizsgálaton, kiderül, hogy nem tartalmaz olyan spermiumokat amik alkalmasak a megtermékenyítésre. Ilyenkor az állatorvos ad egy igazolást, hogy a sperma nem volt használható, így a szukatulajdonost semmilyen költség nem terheli.

Európai Union kívülről hozott sperma esetében más jogszabályok vannak. Miután hosszabb utat kell a levett anyagnak megtennie, csak mélyfagyasztott sperma jöhet szóba. Mélyhűtéssel külön szakemberek foglalkoznak, hiszen a levétel és a beültetés is másképp zajlik, mint a friss vagy hűtött sperma esetében. A spermát folyékony nitrogénnel fagyasztják, ez speciális körülményeket igényel. A levett sperma – ha nem kerül azonnal szállításra – spermabankba kerül. A tárolásról és a felhasználásról szerződés szerint rendelkeznek. A tárolási díjat évente kell fizetni. A beültetése is speciális keretek között zajlik. Ma Magyarországok két vagy három orvos foglalkozik ilyennel. A mélyhűtött spermához hozzácsatolják a kan DNS ujjlenyomatát, ami később felhasználható az apaság megállapításánál. Ez feltétlen szükséges a kölykök törzskönyvezéséhez.

A fagyasztási és tárolási díj ellenében spermabankban elhelyezett anyagról a kan tulajdonosa rendelkezik, hogy eladja, vagy saját maga felhasználja. Ezek a spermabankok magántulajdonban vannak, a különböző eljárásokhoz szükséges anyagokat pedig központilag kapják meg, tulajdonképpen franchise szerűen működnek ezek a hálózatok. Így garantálják az eredményt. Ezzel az eljárással egy adott kan örökítő anyaga időt-teret áthidalhat. Egy Magyarországon 5 évvel ezelőtt levett sperma, felhasználható akár 10 év múlva Indonéziába. Ha a tulajdonos jól menedzseli a kutyát, születhet akár 100-150 alma egy kannak egy év alatt, mégsem szűkül a genetikai állomány, mert nem mindegy, hogy ezek a kölykök Budapest és környékén születnek, vagy Afrikától Amerikáig mindenhol, akár több 10000 kilométerre egymástól.

Mennyibe kerül a mesterséges megtermékenyítés friss, hűtött és mélyhűtött sperma esetében?

A friss beültetés 6000-10000 forint között mozog. Egy Európai Union belülről hozott hűtött sperma esetében a levétel, a szállítás és a beültetés 400-500 Euró körül van, míg egy harmadik országból származó mélyhűtött sperma esetében ez az ár akár meg is duplázódhat. A költségekhez persze hozzájön a sperma ára, ami fajtánként és egyedenként változó.

Hogyan hozhatunk be külföldről spermát?

Ahhoz, hogy spermát hozhassunk be külföldről, követni kell az erre vonatkozó hazai rendelkezéseket. Szükség van hozzá egy – az Internetről is letölthető - Egyedi Behozatali Kérelemre, mely tartalmazza az érintett kutyák és tulajdonosaik adatait, valamint a sperma Magyarországra való beléptetésének várható helyét és idejét. A kitöltött kérelmet e-mail-ben vagy postán, el kell juttatni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának – Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságára. A kérelem mellé csatolni kell a kérelmező személyes adatait (pl. név, lakcím, anyja neve, születési hely, idő stb.). Amennyiben a spermát nem magánszemélyként, hanem mint cég szeretnénk behozni, a kérelmező adószámát is fel kell tüntetni. Az engedélyezés átfutási ideje maximum 1 hónap. Amikor az importengedély megérkezik hozzánk, annak mellékletét („Állatorvosi Bizonyítvány kutyasperma Magyarországra történő behozatalához” című, 02/836/2007 számú kétnyelvű nyomtatvány) el kell juttatni a kan tulajdonosához. Ezt a nyomtatványt a kan tulajdonosa és annak állatorvosa tölti ki, majd a spermával együtt visszajuttatja hozzánk. Ez a papír tartalmazza a kanra vonatkozó elvárásokat (igazolja a sperma eredetét, a megkapott oltásokat, valamint azt, hogy a kutya spermája fertőzöttségektől mentes). A kannak például rendelkeznie kell egy – a spermalevétel előtt 21napon belül elvégzett - Brucella Canis teszttel. (A Brucella Canis egy baktérium által okozott fertőzés, mely a kannál mellékhere gyulladást, a szukánál vetélést okozhat és akár emberre is átterjedhet.) Ha már rendelkezünk behozatali engedéllyel és tudjuk a sperma érkezési idejét, ezt írásban jeleznünk kell az illetékes határátkelőhely (pl. reptér) állatorvosának. Mikor a sperma már nálunk van, helyezzük biztonságba. Ha a sperma hűtött, azonnal fel kell használni, ha mélyfagyasztott, nitrogénbe kell helyezni, így 5-6 napig biztonságosan tárolható a Dry Shipper konténerben.

Spermát behozni a világ bármely pontjáról lehet, amennyiben a kan tulajdonosa eleget tud tenni a követelményeknek, vagyis az egészségügyi előírások betartását egy ottani állatorvos tudja igazolni. A kutyasperma behozatalához tartozó papírok ügyintézése hazánkban jelenleg ingyenes. Az importengedélyben megjelölt országból 1 évig (vagy visszavonásig) hozhatunk be spermát.

Bár a sperma behozatala első hallásra nem tűnik túl bonyolult feladatnak, Dr. Szász Ferenc – aki sokéves tapasztalatokkal rendelkezik e téren - szerint mégsem ajánlatos, hogy magunk intézzük az importot. A behozatal során ezernyi kisebb-nagyobb buktatóval szembesülhetünk, amik végül nemhogy csökkentik a szukatulajdonos kiadásait, de meg is duplázhatják azokat. Mikor kiválasztjuk a céget, aki a sperma szállítását fogja végezni, nagyon körültekintően kell eljárnunk. Szükség van egy tapasztalt, megfelelő szállítócégre és vámkezelő szervekre, akik garantálják, hogy a sperma biztonságban, időben célba ér. Nem megfelelő szállítás esetén egy akár 1500 dollárért megvásárolt sperma tönkremehet és alkalmatlanná válik a megtermékenyítésre. Már elhullott állat esetében például az örökítő anyag pótolhatatlan. Ezeket a dolgokat figyelembe kell venni. Rosszul kitöltött vámpapírok esetén, a szuka tulajdonosa fizeti meg a szállítókonténer vámkezelését is. A vámkezeléshez csatolni kell egy számlát, mind a spermáról, mind pedig a szállítótartályról. A tartályra pedig ideiglenes behozatalt kell kérni. Ha valaki ezzel nincs tisztában, egy olyan cikkre fizet ki vámot és áfát, ami nem is lesz az övé.

Több szempontból is érdemes egy szakértő állatorvossal – aki export-importban járatos - kooperálni, hiszen a megérkezés után a spermának depóba kell kerülnie. A két állatorvos közötti szoros együttműködés pedig szükséges, a folyamat zökkenőmentes lebonyolításhoz. Meg lehet próbálni megspórolni az ügyintézés munkadíját (kb. 30 000 Ft) de nem érdemes. A tenyésztőnek is kényelmesebb és így nem fog ráfizetni. Ha rosszul vámolják le a tartályt és a spermát, akár 60 000 Ft-ot is ráfizethetünk. Problémát okozhat az is, ha a számla nem jól van kiállítva, nem a megfelelő vámtarifaszámot tartalmazza. Ha egy ebben járatos, rutinos állatorvost bízunk meg az ügyintézéssel, ő pontos utasításokkal látja el a külföldi állatorvost, hogyan kell pontosan kiállítani a számlát. Az állatorvostól tartályt is bérelhetünk (kb. 2000 Ft/nap). Léteznek egyszer használatos tartályok, melyet a tenyésztő maga is megvásárolhat, 150-200 dollárért. A behozatali árak nagyon változóak, attól függ, honnan érkezik a sperma. Ha például Ausztráliából vagy Amerikából szeretnénk importálni, annak költsége akár 1400 Euró is lehet. Az Európán belüli (pl. Skandinávia) szállítás ára, ennek töredéke (80-100 000 Ft). Érdemes tehát megkímélni magunkat sok bosszúságtól, mint például attól, hogy a Németországból megrendelt sperma végül Kínába vagy Afganisztánba kerüljön, amire már volt precedens. Hosszú és fárasztó kitaposni az utat, hogy minden olajozottan működjön és az általunk rendelt sperma biztonságban célba érjen.

Ha külföldről hozott hűtött vagy mélyfagyasztott spermát szeretnénk használni szukánk megtermékenyítéséhez, a végső összeg akár 400 000-500 000 Ft is lehet. Az árban benne van: a szuka előzetes vizsgálata (kb. 20 000-40 000 Ft), a sperma behozatala (kb. 80 000 forinttól akár 300 000 Ft), és a beültetés (kb. 25 000-30 000 Ft). A költségekhez – amik a szuka tulajdonosát terheli - persze hozzájön a sperma ára, ami fajtánként és egyedenként változó.

Hogy történik a mesterséges megtermékenyítés külföldről hozatott mélyfagyasztott sperma esetében?

Először is külön kell választanunk a hűtött és a mélyhűtött spermát. Mindkét esetre szigorú állategészségügyi előírások vonatkoznak. Európai Union belül szabadon szállítható. A hűtött sperma esetében, a levett spermát kb. 4 fokra óvatosan lehűtik majd egy külön erre a célra kialakított Dry Shipper konténerben elszállítják a célállomásra. Tehát a kankutya tulajdonosa, kitölti a tőlünk kapott nyomtatványt, elvégezteti a megkövetelt vizsgálatokat, majd leveteti a spermát. Az állatorvos gyorsfutárral feladja, - a kitöltött nyomtatvány és a számla kíséretében - a reptéren pedig (vámkezelés után) átveszi a szuka gazdája. Majd a gazda a szukával és a konténerrel megérkezik az állatorvoshoz. Az állatorvos megvizsgálja a spermát, hogy milyen állapotba érkezett, felmelegíti, újfent megvizsgálja a spermium sejtek életképességét és behelyezi a szukába. Lényeges, hogy 24 órán belül fel kell használni. Előfordulhat, hogy miután a sperma megérkezett a célállomásra és átesett a vizsgálaton, kiderül, hogy nem tartalmaz olyan spermiumokat, amik alkalmasak a megtermékenyítésre. Ilyenkor az állatorvos ad egy igazolást, hogy a sperma nem volt használható, így a szukatulajdonost semmilyen költség nem terheli.

Európai Union kívülről hozott sperma esetében más jogszabályok vannak. Miután hosszabb utat kell a levett anyagnak megtennie, csak mélyfagyasztott sperma jöhet szóba. Mélyhűtéssel külön szakemberek foglalkoznak, hiszen a levétel és a beültetés is másképp zajlik, mint a friss vagy hűtött sperma esetében. A felengedett spermát (a felengedés után a spermiumok 12 órán át maradnak életképesek) általában műtéti úton juttatják a szuka méhébe. A tüzelő szuka előzetes kivizsgálása (pl. progeszteron szint mérése) ebben az esetben kiemelten fontos.

Ennél az eljárásnál a spermát folyékony nitrogénnel 196°C-on fagyasztják, ez speciális körülményeket igényel. A levett sperma – ha nem kerül azonnal szállításra – spermabankba kerül. A tárolásról és a felhasználásról szerződés szerint rendelkeznek. A tárolási díjat évente kell fizetni. Ma Magyarországok két vagy három állatorvos foglalkozik ilyennel. A mélyhűtött spermához hozzácsatolják a kan DNS ujjlenyomatát, ami később felhasználható az apaság megállapításánál. Ez feltétlen szükséges a kölykök törzskönyvezéséhez.

A fagyasztási és tárolási díj ellenében spermabankban elhelyezett anyagról a kan tulajdonosa rendelkezik, hogy eladja, vagy saját maga felhasználja. Ezek a spermabankok magántulajdonban vannak, a különböző eljárásokhoz szükséges anyagokat pedig központilag kapják meg, tulajdonképpen franchise szerűen működnek ezek a hálózatok. Így garantálják az eredményt. Ezzel az eljárással egy adott kan örökítő anyaga időt-teret áthidalhat. Egy Magyarországon 5 évvel ezelőtt levett sperma, felhasználható akár 10 év múlva Indonéziába. Ha a tulajdonos jól menedzseli a kutyát, születhet akár 100-150 alma egy kannak egy év alatt, mégsem szűkül a genetikai állomány, mert nem mindegy, hogy ezek a kölykök Budapest és környékén születnek, vagy Afrikától Amerikáig mindenhol, akár több 10000 kilométerre egymástól.

A hűtött vagy fagyaszott sperma behozatala, hogyan hathat egy fajta hazai állományára?

Van egy olyan jelenség amikor a tenyésztők egy híres kan után kezdenek járni, szinte minden szukatulajdonos azzal a kannal szeretne fedeztetni, ennek eredménye viszont az lesz, hogy egy fajta genetikai állomány olyan szinten beszűkül, hogy egyre több betegség üti fel a fejét a kutyák között. Ilyenkor, vagy idegen fajtát kevernek az állományba, hogy egészségesebb kölykök szülessenek (mint például bizonyos amerikai dalmata vérvonalakba pointert vittek bele a húgykövesség visszaszorítása érdekében, genetikai teszt vizsgálatokkal alátámasztva) vagy egy korábbi egészséges példány vérvonalát építik be újra az állományba. Tehát ha van egy olyan kanunk aki egészséges, jó adottságokkal rendelkezik, érdemes tőle spermát eltenni, későbbi vérvonalfrissítés céljára. A tudomány fejlődésével ezek a lefagyasztott spermák egyre tovább felhasználhatók. Jelenleg körülbelül 10-20 év távlatában gondolkodhatunk velük.

A cikk megjelent 2 részletben: Kutya Szövetség magazin XIV. évfolyam 5. szám / 2011. május, és XIV. évfolyam 6. szám / 2011. június szerző: Varga Adrienn

Cikkek Vol. 1. - Drága kis átverések (Luxury teacup kutyák)

Úgy döntöttem új sorozatot indítok a blogban. Ezek a cikkek korábban már megjelentek nyomtatásban újságban és könyvben is, de online csak cikkrészletek elérhetők. Ezért úgy döntöttem, hogy miután saját szellemi termékeimről van szó, ide feltöltöm őket teljes egészében. 

Drága kis átverések

Az utóbbi években hihetetlenül megnőtt a kistestű kutyák iránti kereslet. A legkelendőbb fajták a chihuahua, a yorkshire terrier és a pomerániai törpespicc. Minél kisebb annál jobb! Olyan apróra próbálják meg zsugorítani az ebeket, amennyire csak lehetséges. Az emberi fantáziának csak a biológia szabhat határt. Vagy mégsem?

A luxury teacup nem egy hibrid vagy egy új fajta, mint azt sokan gondolják. Teacup vagyis teáscsészényi az a kutya, minek felnőttkori súlya nem haladja meg a két kilót.  A luxury (luxus) szó ezen esetben pedig – bár elméletileg - a kutya minőségét jelzi, gyakorlatilag inkább az elképesztően magas árakat takarja.

Elismert tenyésztők kifejezetten teacup-ok tenyésztéssel nem foglalkoznak. Akkor vajon kik árulják őket? A kereskedők felvásárolják a kutyákat olyan országokból, ahol – világviszonylathoz képest – alacsony áron jutnak hozzájuk, majd egy másik országban nagy hasznot remélve értékesítik őket. A kufárok egy része napjainkban egészen profi szinten műveli ezt. Ők a kutya-brókerek. Hivatalos cégeket alapítanak, kijelölt székhelyekkel, és minden marketing praktikát bevetnek, hogy piacvezetők legyenek. Dizájnos logót terveztetnek, minőségi weblapot készíttetnek, professzionális fotósokkal, kozmetikusokkal dolgoztatnak, s nem sajnálják a pénzt a reklámra sem. A brókercégek Koreából vásárolják fel a miniatűr kutyákat, majd kanadai vagy más észak-amerikai székhelyükre szállíttatják azokat. Ott szépen karbantartott, igényesen berendezett központban tartják az ebeket, ahol az „ügyfél” előzetes egyeztetés után meg is nézheti őket (már amennyiben oda tud utazni).

Pillantsunk bele a brókerek kínálatába:

Amit a vevő először lát; tündéri kis kölykök. Mintha nem is eleven kutyák lennének. Inkább egy plüssállatra, rajzfilmfigurára vagy pufi bébifókára hasonlítanak. Apró ruhácskákban, hajukban masnival, hatalmas szemükben „vigyél haza” tekintettel bámulnak ránk a fotókról.

Ami a valóság; egy csökött kölyökkutya és némi photoshop. Sok apróságnak már első ránézésre sem egészséges, inkább torz a kinézete. Ezek a kölykök általában koraszülöttek, és igen sok betegséggel terheltek. Emellett legtöbbjük súlyos idegrendszeri problémával küzd. Élettartamuk viszonylag rövid, ezért megpróbálnak minél hamarabb túladni rajtuk. Mindennek tetejébe felmerülhet egy-egy eb fajtatisztaságának kérdése.

A brókercégek vevőcsalogató fogásai:

Kutya eladásnál döntő fontosságúak a képek. A brókerek tökéletesen megkomponált fényképein azonnal látszik az abszolút profizmus. A felvételek sokszor egy babaszoba, vagy egy amerikai tini-lány, cuki-rózsaszín-szőrmés sütibirodalomának hangulatát idézik. A színházi díszlet szerű háttérben elhelyezett, megfelelő szögből fotózott, fazonra nyírással kellő formába öntött ebek úgy hatnak, mint egy életre kelt Disney rajzfilm. Fokozásként a kutyus mellé (vagy rá) tesznek egy olyan tárgyat, ami érzékelteti a méretét, ugyanakkor növeli a mesés hatást (pl. játékfigurák). Megjelenésükön – mely nagyon erősen követi a mai trendeket - egyértelműen látszik, hogy az elsődleges vásárlói célcsoport: a nők. A nézelődő lányok, asszonyok úgy érezhetik magukat, mint egy igazi hercegnő, akinek már csak egy ilyen tökéletes kisállatra van szüksége a teljes boldogsághoz. A weblap és a logó szintén hasonló stílust mutat. A kutyuskákról rövid videót is készítenek, amin mindenki megcsodálhatja a csetlő-botló, majd babapózban pillogó apróságokat teljes mivoltukban, miközben egy hozzájuk képes gigantikusnak tűnő „kéz” játszik velük. A filmek elemi tartozéka a csilingelő, „übercuki” aláfestő zene. Ezeket a hatásvadász elemeket látva az ember lányán olyan vásárolni, birtokolni akarás lesz úrrá, hogy szinte mellékesnek tűnik a több hónapos várakozási idő illetve a több ezer dolláros vételár. Az érdeklődőket nagyon vonzó, be nem tartható ígéretekkel halmozzák el. Pl.: garantáltan felülmúlhatatlan minőség (állítólag ez a hosszú várakozási idő oka), az adott fajtának tökéletesen megfelelő standard küllem, maximum 1,8 kg-os felnőttkori súly, normál élettartam, FCI vagy KKC törzskönyv, 1 éves írásos egészségi garancia, 62 órán belüli visszavásárlás vagy csere, amennyiben egy állatorvos igazolta a kutya nem megfelelő állapotát.

A vásárlás:

Már a kutya kiválasztása sem a hagyományos módon történik. Mert, hogy is működik ez normális esetben? Egy tenyésztő meghirdeti a megszületett almot, bemutatja a kölyköket s szüleiket, azok kiállítási, szűrési eredményeit, mellékelve a származási lapot. A brókerek esetében ez másképp zajlik. Elárasztják az Internetet az éppen aktuális eladó kutyák képeivel, videóival. Információként pedig mindössze ennyi van feltüntetve pl.: Babakrém Puffancs, 3 hónapos pomerániai kislány, 40 dkg, gyönyörű habos, bolyhos bundácskájához ennivalóan édes arcocska párosul, csupa báj, puszizós kis bébi, egy megvalósult álom, ára 4000 dollár (hogy némi realitást is becsempésszenek tündérországba). Ha valaki ennél több információt szeretne, annak fel kell venni a kapcsolatot az adott brókerrel.

Így tettem én is. Próbavásárlásba kezdtem. A kapcsolatfelvételhez szükségeltetik egy adatlap kitöltése. Miután megadtam elérhetőségeimet, nyilatkoznom kellett milyen kutya érdekel. A választási lehetőségek: pomerániai, máltai, chihuahua, yorki, vagy: mindegy csak ici-pici és cuki legyen. Ezután végre feltehettem kérdéseimet. Levelemben érdeklődtem a kutya pontos eredetéről, törzskönyvéről, szüleiről (képek, eredmények), és a szállítási feltételekről. Válaszul a következőket kaptam: „Koreában tenyésztik őket. Mindegyik kutyánk KDF pedigrével rendelkezik. (A garanciáknál még FCI vagy KKC regisztrációt emlegettek, mellékesen a koreai kennel klub neve: Korea Kennel Federation azaz KKF.) A törzskönyvet abban a pillanatban megkapod, mihelyt a kutya ivartalanítva lett. Fotót a szülőkről néhány kölyök esetében tudunk küldeni, de általában nem. Természetesen megoldjuk a szállítást Magyarországra. A cég képviselője maga viszi el a reptérre, ahol elrendezhetjük az anyagiakat. A szállítás díja 1000 dollár, plusz papírmunka.”  

Ezek után lássuk azt, ami minden kutya-bróker weblapjáról lemaradt, a vásárlói tapasztalatok:

„Két máltai kölyköt vásároltam a cégtől 6000 dollárért. Nem sokkal később egyiküknél az állatorvos egy ritka szembetegséget állapított meg, melynek következtében a kutya pár hónapig vak volt, azután visszatér a látása, majd megint vak lett. Kiderült, hogy a betegség agyi eredetű, így nemsokára el kell őt altatni. Még nincs egy éves. A másik kölyök immunrendszere olyan gyenge, hogy állandóan beteg, a teste csupa seb, folyamatosan vakaródzik. Fecskendővel tudom csak etetni. Az állatorvosi számlám jelenleg 15000 dollár. Írtam nekik, telefonáltam is, de semmi válasz.”

„4000 dollárért vásároltam egy chihuahua kutyát tőlük. Teljes körű kivizsgálást, és genetikai tesztet kértem az állatorvostól, mert nagyon sokat betegeskedett. A kutyának 3 súlyos öröklődő betegsége van, emellett a genetikai vizsgálat kimutatta, hogy 25%-ban mopsz vér csörgedezik benne.”

a kép forrása

 A cikk megjelent: Kutya Szövetség magazin XV. évfolyam 1. szám / 2012. január, szerző: Varga Adrienn