Menő Manók

Most nézem, hogy valamivel több mint egy hete blogoltam. A múlt hét elég hamar eltelt, olyan gyorsan pörögnek a napok, hogy alig van időm fölocsúdni. A babzsákok nagyon gyorsan nőnek, fejlődnek. Két nap múlva már 4 hetesek lesznek. Az elmúlt napokban megtanultak rendesen járni, bár még fel-fel borulnak időnként, azért elég jól megy neki. Versenyeznem kell velük amikor nyitom a ládát, ha nem akarom, hogy kijöjjenek. Már kezdik megtapasztalni a ládán kívüli életet. Van, hogy meghosszabbítom a ládát az ellető-ággyal, és úgy ugrálnak ki-be egyikből a másikba, de már van, hogy kiteszem őket egy kicsit, hogy gyakoroljanak járni minden talajon. Parketta, PVC, szőnyeg, ne legyen nekik semmi probléma. Járólapozás majd a 2. szint. 

Azt is meg kell szokniuk, hogy zaj van körülöttük, hallják a tévét, azt, hogy én jövök-megyek, meg egy csomó hétköznapi hangot. Ha nehezen aludtak el (mert csavarja a pocakjukat a tej, és ordítanak 1 órát ahogy a csövön kifér), akkor csendben átosonok a szobán, amúgy nem kímélem őket, szokják csak az ingereket. Nem közlekedek miattuk síri csendben a lakásban. 

Minden nap beülök hozzájuk a ládába, mivel most már nagyon aktívan kommunikálnak az emberrel, és ezt is tanulniuk, szokniuk kell. Ilyenkor játszom velük kicsit, simizgetem, vakargatom őket, meg persze beszélgetünk az élet nagy dolgairól. Egyikük – a kis tri szuka - különösen fogékony a humán tudományokra, nagyon elmélkedő típus, így vele főleg abban mélyedünk el.

A szemük most már teljesen nyitva, néznek is vele rendesen. A fogacskák is megjelentek, este még csak épphogy éreztem, hogy valami készül áttörni az ínyükön, reggelre már vámpír volt mind. Harapdálnak ezerrel, bár ez még egyelőre inkább komikus, mint fájdalmas. Pár nap múlva tudom változni fog a helyzet. A farkuk elkezdett jelzőradarként szolgálni, ezerrel antennáznak amikor esznek (ez jelzi a tank-telítettségi szintet), segíti őket a közlekedési és egyensúlyozási ismeretek elsajátításában (felkunkorodik, hogy ne boruljanak el), meg a kommunikációban is (most már szabályosan csóválnak nekem, meg az anyjuknak is). Alakul az indexük rendesen. Az étkezésük szintén átalakulóban van, mivel most már elkezdtem a hozzátáplálást, így Vivi is tehermentesül kissé. Egyelőre átszoktató koktélt kapnak (tojássárga, tejpor, kecsketej, rázva nem keverve). Megvettem nekik az első tápot (Real Nature Wilderness), holnap ledarálok belőle egy adagot, és hozzákeverem a koktélhoz. A koktélt sokáig nem kapják, csak arra szolgál, hogy megtanuljanak tálból enni, ha az megvan, akkor átváltok szép lassan tápra. Azért még hagyom őket szopizni egy darabig. 4-5 óránként esznek, éjszaka már külön nem. Napi 2 koktélt, és követhetetlen mennyiségű anyatejet fogyasztanak, de hamarosan bevezetem őket a gourmet ételek világába.

Annak ellenére, hogy a kicsik lassan minden eszközzel felszerelt ragadozókká válnak, az anyjuk még mindig elég türelmes, sok időt tölt velük. Még mindig van, hogy 1-2 órára is befekszik hozzájuk a ládába, szoptatja, tisztogatja, rendezgeti őket, sőt játszik is velük, ami főleg abból áll, hogy a kicsik rajta csúszdáznak, majd arcnyaló versenyt rendeznek, végül bekapják egymás teljes fejét. Meglepően nagyra tudják nyitni a szájuk, lehet volt a családban valahol egy anakonda. A játék már szerves része lett a hétköznapoknak, a kicsik játszanak velem, az anyjukkal, és egymással is. Sőt elkezdték betámadni az alomládát, mint magatehetelten gyermekkoruk börtönének jelképét. Mondtam én, hogy filozófikus, lázadó kiskutyák ezek. Szóval ennyit fejlődtek a babzsákok egy hét alatt, látnak ezerrel, néznek ezerrel, mennek ezerrel, ugatnak, játszanak, vagyis elkezdtek kiskutyásodni.

Kedves édesanyjuk már főleg a ládán kívül eszik, szoptatás közben max egy kis tejet, esetleg pár extra falatot kap. Napi 2-3 alkalommal kap szárazat (amit még mindig bojkottál), meg konzervet (Jack-et, vagy Premiere Tasty Home-ot). Ezen kívül megy neki az Elevit 3, Magne B6, meg Cal-D-Phos amíg még szoptat, meg utána kb. 1 hétig. Kecsketejet még kap, de már egyre kevesebbet (kb. 3-4 dl per nap), igyekszem inkább vízzel helyettesíteni, vagy felvizezni. A csecsek jól láthatóan elérték a laktációs csúcsot, mert akkora kannái lettek, hogy alig győzi üríteni. Amikor nagyon megtelnek, akkor kapar, bemegy a babokhoz, és kiszívatja velük. Állati mohón esznek, a tri kis kan annyira, hogy majd megfullad, de nem érdekli, csak tömi a pocakját. Néha annyira siet, hogy a végén vissza is köhög egy kis tejet, de ez pár napon belül úgyis elmúlik, nem aggódom, volt már ilyen hiperzabás baba. Ivyt most sem nagyon korlátozom semmiben. Amennyi időt akar, bent tölthet a babákkal, ha látom, hogy kijönne, kiengedem. Borzasztóan jó anya, ha valamit neki az ösztöne diktál, nem erőszakolom meg azzal, hogy az ellenkezőjét kérem. Néha persze nem teljesen értünk egyet dolgokban, de végül mindig ő győz. Ő például hamarabb gondolta rászoktatni a kicsiket az állva szoptatásra mint én. Persze tudom, hogy 3 hetes babáknál már fel-fel áll az anya, hogy a kölykök ne feküdjenek, hanem tanuljanak meg felágaskodva szopizni, de az első pár napon még muszáj volt visszafektetnek, mert a kedves Mamma olyan langaléta, hogy a kicsiknek egy festőlétra kellett volna ahhoz, hogy elérjék az Édent. Most már viszont szinte csak állva szoptat, kivéve amikor anyjuk bepunnyad a ládában, és ott alszik velük, akkor lefekszik persze, amit a kicsik úgy vesznek, hogy kinyitott a svédasztal, és non-stop lakomába kezdenek. Ivy tulajdonképpen olyan mint egy Trófea étterem, ahol csak anyatejet lehet kapni, mégis mindig tömve van.

A legnehezebb ilyenkor mindig az, hogy az ember a felnőtt kutyáknak is elég időt szenteljen, hát nem állítanám, hogy ez mindig maradéktalanul sikerül, azért igyekszem. Maddox mondjuk elég sok időt tölt bent, mert ha Ivy szoptat, Maddoxot a házban kell tartani, hogy ne hívja Ivyt őrző-védő kerítés partyba, mert az túl csábító a kismamának, és nem akarom, hogy letapossa a kölyköket néhány kósza sétáltató miatt. Maddox arra is rászokott, hogy eltakarítja a maradékokat Ivy után,  úgyhogy elkezdett kispapásodni. Meg van valami fura perverziója, ami a vemhes, illetőleg szoptatós szukákra irányul, mivel 5 másodpercenként megpróbálja meghágni Vivit, s mivel 3 másodperces a memóriája (Szenilla), mindig elfelejti, hogy ugyanezért mekkora pofást kapott tőle pár másodperccel előtte. Azután meg hallgathatom, hogy ő el lett utasítva, mert elmondja, nem szégyellős.

Szóval így telnek most napjaink… a kicsik már csak pár nap és igazi kiskutyák, Ivy élvezi az anyaság minden pillanatát, Maddox megállás nélkül karattyol, a két tri meg alig várja, hogy visszaálljon a rend és végre bent sátánkodhassanak megint a házban….

A szuper képekért innen is hatalmas köszönet Takács Ancsának!

A kicsik neve még nem a törzskönyvi, csak megkülönböztető. Névnap hamarosan...

3 hetes Babirka (blue merle kan)

3 hetes Mambo (blue merle kan)

3 hetes Neon (tricolor kan)

3 hetes Nixon (blue merle kan)

Az MGM 2018-as arca, verseny-előnyös indulással, felmenői közt egy anakondával: 

3 hetes Rina (tricolor szuka)

3 hetes Sushi (blue merle szuka)

3 hetes chorus line balról jobbra: Babirka, Neon, Nixon, Sushi, Rina, Mambo 

A következő képekért, és az elmúlt napokban nyújtott rengeteg segítségért, pedig óriás köszönet Kővári Esztinek!

2 hetes babaképek (fotók: Ancsus Takács)

tricolor kan

blue merle szuka

blue merle kan

blue merle kan

tricolor szuka

blue merle kan

blue merle szuka 

Kiskorú K kiskutyák

Kiskorú K kiskutyák 2 hetesek lettek. Most kezdenek beindulni a változások. Már nyílnak a szemecskék, még nem mindenkinél, és nem teljesen, de már látszanak a kis csillogó szemcsíkok. Meg is indultak, próbálnak ezerrel felállni, menni, hol több, hol kevesebb sikerrel, azért még gyakran fölborulnak, de nagyon tepernek. Már a megjelenésük sem teljesen az egyöntetű mini-hurka, hanem kiskutyásodik a kis fejük, kezdenek formálódni. Megmondom őszintén, hogy majd megveszek a kíváncsiságtól, hogy lássam milyenek lesznek pár hét múlva.

Az az igazság, hogy ennél az alomnál minden benne van a pakliban, így lövésem sincs milyen lesz a pontos végeredmény, hogy is fognak kinézni kölykök. Annyira kevert a törzskönyv, olyan sokféle kutya van benne, hogy nem tudom megtippelni se a végeredményt. Nagyjából ezek a típusok találhatók benne: skandináv, francia, angol, klasszikus és modern. Tehát amcsin kívül tulajdonképpen minden játszik ráadásul semelyik sincs olyan arányban, hogy egyértelműen arra tolódjon a dolog. Nagyon szeretem az ilyen kevert törzskönyveket, és mérhetetlen kíváncsi vagyok mi lesz belőle.

Azt látom, hogy nem annyira egyformák, nem homogén az alom, az egyik kicsit ilyen, a másik kicsit olyan. Ezért is szeretem ha más tenyésztők ilyenkor meglátogatnak, mert érdekel ki mit mond. Ilyenkor az ember (legalábbis én) szeret olyanokkal beszélgetni, akik pontosan tudják min megyek keresztül, akiket ugyanúgy érdekel ez az egész. Megosztani a gondolatokat, kétségeket, esetleges problémákat nagyon fontos és jó dolog.

Ezért is örültem nagyon tegnap Mártiék látogatásának. Márti és Alex jókedvvel, bőséggel és 10 liter kecsketejjel jött, hogy az ég áldja meg őket! Köszönöm innen is, meg a képeket is! Jól meg lettek burgálva a kisbabák, meg végre le lett vágva a karmuk is, ami már igencsak időszerű volt. Ivy folyamatosan ott volt és ellenőrzött mindent, hogy mit csinálunk az ő kisbabáival. Ilyenkor nem zárom ki sosem, szerintem meg is bolondulna. Ott van velünk, látja ki mit csinál, látja, hallja a babákat, és akkor egy idő után megnyugszik, már nem sürög-forog, csak fekszik és figyel.

A kisbabák most már kontaktálnak az emberrel. Beleszniffognak a nyakunkba, szaglásznak, élvezik az emberi érintést. Márti még valamiféle kisbaba személyiség-tesztet is csinált velük, amit elég jól tűrtek, sőt, néhányuk be is aludt közben. Azt is megmutatták a vendégeknek, hogyan tudnak hangosan szopizni, Ivy két reprezentációs szoptatást is tartott. Ja, meg új kunsztokat tudnak, mint pl. kifejelés a ládából. Amikor először teszik a kis fejüket a nyitott ládaajtó küszöbére, akkor tudom, hogy pár napon belül kiugranak a ládából. Ezek a kisbabák viszont mindent olyan gyorsan csinálnak. Gyorsan születtek, gyorsan nőnek, és reggel még csak egy pofi a küszöbön, este meg már bungee jumping kötél nélkül a ládából. Éjjel arra keltem föl, hogy valamelyik ordít mint a sakál. Bemegyek, erre ott kuszmákol a szoba közepén az aprópettyes merle kan, akinek tényleg kéne már egy megkülönböztető név. De erről az aprópettyesről mindig a katica jut az eszembe, de Katicának mégsem hívhatok egy kan kiskutyát. Bár… Na jó nem.

A neveken is folyton gondolkodok, és állandóan változtatgatom őket. Kettő tutira megvan, a két tri, de a merlék még bizonytalanok. addig nem adok neveket, míg azt nem érzem, hogy ó igen, pont ezt kerestem. Egyébként a névkeresgélés arra is jó, hogy valami kreatív tevékenységet végezzek a sok mechanikus dolog között, valami olyat ami leköti az agyam, és hagy játszani. Imádom a névadást! Egyszer mondta valaki, hogy ez neki mekkora teher, és nem szeret ezzel bíbelődni. Hát én meg imádok, van egy jó hosszú névlistám, mindenféle törzskönyvi és hívónévvel, szoktam adni róla másnak is. Még ha nem is talál olyat az illető ami pakkra passzol az elképzeléseihez, ötletet adhat. Általában azért szoktak, elég sok a „keresztgyermekem” különböző fajtákból.

(A legjobb kutyanév amit valaha hallottam:  Paradox Propaganda – egy aussie. Ez a tökéletes név. Nekem legalábbis iszonyat tetszik. Alliterál, rövid, van benne X – imádom az x-es neveket - és rohadt jól hangzik. Miatta lett az első alomba Onyx Paradox. Ráikszeltem még egyet. J )

Magamnak mindig nehezebben szülöm meg a neveket, mert úgy vagyok vele, hogyha nem érzem 100%-ig patnetnek, akkor keresek mást. Azt előre elhatároztam, hogyha lesz egy merle szuka, akkor az a Silver Merienda nevet kapja, Beulah's Silver Merienda utána, aki egyenes-ági felmenője a kicsiknek, és az egyik kedvenc merlém ever. Azután megnéztem mit jelent ez a fenséges szó, ez a Merienda, és kiderült, hogy spanyolul az uzsonna, úgyhogy ezüst uzsonna jelentése miatt elvetve. Meg van olyan amit tökre adnék, de két jelentése van, és az egyik nagyon nem jó ómen. Vannak bizonyos nevek, témák, kifejezések, amiket azért nem adnék kutyának mert egyszerűen rossz ómennek tartom. Ezen kívül kerülöm a túl gyakori neveket, valamint azokat amelyek híres kutyákhoz kapcsolódnak, mert azokat mindenki ismeri. Azt szeretem, ha beírom a collie-online névkeresőjébe és 0 találatot dob ki, de max 10-et, azt is jól elszórva több évtizedre. Na mindegy is, nem akarok most sokat lovagolni ezen a név témán, amikor mindet kitaláltam úgyis lesz belőle külön bejegyzés. Csak foglalkoztat.

A kiskutyák napi rutinja hasonló mint az első napokban, de már ritkulnak a szoptatások és rövidebb ideig is tartanak. Az eddigi szüléseknél azt figyeltem meg, hogy a szuka az első 48-72 órában szinte non-stop a kölykökkel marad. Akármilyen melege van az infrától, bármi is legyen, csak akkor hagyják el a ládát, ha a szükség rájuk tör. A harmadik naptól azért már kicsit ki-ki járogatnak megpihenni. A 4-5. naptól 1,5-2 órás pihenőket rendelek el az anyának a szoptatások közt. A második héten már elkezd lazulni a dolog, a szuka is többet kijár. 14 nap után már csak 3-4 óránként szoptat, és azt is sokkal rövidebb ideig, mivel a kicsik már erősebbek, a tej bőségesebb, hamarabb telelaknak. Az éjszakai szoptatás kiiktatása is megkezdődik. Ettől függetlenül Ivy szeret mellettük maradni. Ha már minden kiskutya elaludt, akkor kimászik és a láda elé fekszik. Nem mindig akar kimenni. Azért most már elég sok időt tölt a kertben, futkos és ugat ezerrel ahogy szokott, de amint megszólal a biológiai órája, jön és veri az ajtót.

Ivy most háromszor eszik egy nap. Eszik még egyszer szoptatás alatt, és kétszer ládán kívül a többi felnőttel. Szárazat, konzervet, magas hústartalmú felvágottat, sajtot és kecsketejet kap. A kalcium és a vitaminpaszta továbbra is megy, bár ez utóbbi kezd elfogyni, de van itt más szoptatós multivitamint, akkor azt kapja tovább (Elevit 3). Konzervből Jack-et szoktam venni ilyenkor, de most sehol nem kaptam, úgyhogy Premiere Tasty Home kutyáknak való egytálételt kap. Ebből minden verziót szoktam nekik venni amúgy is, egyszerűen imádják a kutyák, a nagy kedvenc a vadász gulyás. (Összetétel: 50% vad (15% gímszarvas (hús, belsőségek), 15% vaddisznó (hús, belsőségek), 15% tőkésréce (hús, belsőségek), 5% őz (hús, belsőségek), 31,4% vadhúslé, 4,5% tönkölybúza-tészta, 4% alma, 4% zöldbab, 4% burgonya, 1% karotta, 1% repceolaj, 0,1% kakukkfű.)

Szóval itt tartunk most. A 14. napon. A kicsik olyan gyorsan nőnek, hogy mire felkelek esküszöm mindig nagyobbak. Kezd nőni a kis szőrük, már nem simul úgy a testükre. És lassan beindul a majdnem ugatás, meg a játék is, már látom, hogy időnként gyömöszkélik egymást a kis bogyókák.