Kép-kavalkád III.

Persze eljön az idő amikor fel kell függeszteni a szórakozást, mert ugye munka van. A nagy látogatás után rögtön készülődtünk, mert elhagytuk az országot egy kis időre, nem sokra, csak egy kiállítás erejéig. Vivit külföldre vittük kiállítani. Képeket sajnos nem készítettünk, mert a hosszú utazás, és várakozás miatt elszállt belőlem minden fotózhatnék. A kiállítást azért is vártam nagyon, mert ott találkoztam a kis cukikámmal. Amikor megszületik egy alom, és cseperednek a kölykök, úgy kezd az ember kötődni hozzájuk. Az is kivédhetetlen, hogy az embernek legyen egy kedvence az alomból. A második alomból volt egy kiskutya, akit annyira megszerettem, hogy majd megszakadt a szívem amikor elvitték. Elég sokáig sírtam is utána. Közben persze tudtam, hogy a kicsi nagyon jó helyre került, és nagyon büszke vagyok rá, hogy milyen fantasztikus kutya lett belőle. Csodaszép kis pofijával, kedves természetével szerintem mindenkit elbűvöl, engem legalábbis biztosan. Szóval a külföldi út során ismét találkozhattam a kisbabával, aki mára csodaszép nagylánnyá cseperedett. Manó (azaz Agent Provocateur Fleur Allure) terápiás - segítő kutyaként éli mindennapjait. A házat ahol lakik két óriás társával osztja meg. Aktív hétköznapjai mellett néha ellátogat egy-egy kiállításra is. Az is látszik rajta, hogy borzasztóan kötődik a gazdájához, kinek odaadással figyeli minden mozdulatát és nagyon jól érzi magát a két hatalmas leonbergivel.

Manó gazdájával, és két leonbergi "testrvérével"

Manó a labdájával :-)

Manó babakorában. Szerintem nem kérdés, hogy miért imádtam őt annyira. Olyan ennivaló kis cukorka volt :-)

Szóval Manó is ott volt a kiállításon, és nyert is a saját osztályában. Ivy is megnyerte az osztályt, majd 6 másik kutyával konkurált a fajtagyőztes címért, amit szintén Vivi kapott. Nagyon büszke voltam rá, főleg mert pont a ringbe lépés előtt megtámadta őt egy kutya és kb. annyi ideje volt magához térni, amíg beértünk a szalagig. De hála az égnek sikerült. Nem értettem pontosan mit mond róla a bíró, de valami nagyon szép lehetett, ezt éreztem a hangsúlyból. Sajnos a BIS-t nem tudtuk megvárni, amit így utólag azért kicsit sajnálok.

Ugyanezen a napon Magyarországon és Lengyelországban is voltak tőlem származó kutyák kiállítva. Lengyelországban Tobi (azaz Agent Provocateur Fleur de Soleil) képviselte a Winnie babákat. Tobi szintén nyert, amit az azt követő napon meg is ismételt.

Tobi (azaz Agent Provocateur Fleur de Soleil, Manó testvére)

Magyarországon Royse (azaz Agent Provocateur Belville Blues) szállt ringbe egy nemzetközi kiállításon, ahol nagyon-nagyon szép eredménnyel (Kit. I. CAC, Res.CACIB) végzett. Royse és gazdája Brigi elképesztő munkát végeztek. A kutya gyönyörűen mutatott a ringben. Royse amúgy is nagyon aktív kutya. Agilityzik, túrázik hatalmasakat gazdijával, és fogadott tesójával Enzoval.

Royse (azaz Agent Provocateur Belville Blues, Yzma tesója) a ringben

Royse kirándul, de közben végig modell :-)

Royse és Enzo gyönyörű helyeken túráznak

Szóval ez a hétvége elég eredményes volt mind a négy kutyának. Manó, Royse, Tobi és kis Ivy, nagyon büszke vagyok rátok! :-)

folyt. köv....

Kép-kavalkád II.

Az utóbbi hetek elég sűrűre sikeredtek, hisz a tenyészszemle után következett egy nagy kirándulás. Eszter barátnőmet látogattuk meg, akinek első kölykei majdnem egyszerre születtek meg Ivyékkal. A sors úgy hozta, hogy Ivy tesója Liza (azaz Agent Provocateur Mistress Maleficent) és Eszter egyik kiskutyája Artúr (azaz Allil Blue Arkenstone) egyazon családhoz kerültek. Miután a gazdik nagyon közel laknak Eszterhez, felkerekedtünk és meglátogattuk őket. Persze vittük a lányokat is a nagy családi összejövetelre. 

Látogatóban az Allil kennelben

Yzma, apukája Hypo (Rineweld Chesterfield), tesója Ivy, és Eszter két tricolor lánya Eliza és Yvaine

Szóval Eszterék után átmentünk meglátogatni a babákat, akik már nem is annyira babák :-)

 Liza majd másfél év után először találkozott Zolival. Ivy persze roppant féltékeny volt :-) De azért hagyta, hogy a tesóját megszeretgessék. 

Amikor Vivnek elege lett a mellőzöttségből, persze rögtön hozzám rohant :-)

Míg mi emberek beszélgettünk, a kertben elszabadultak a colliek, és esztelen rohangálásba kezdtek. Látszott, hogy állatira örülnek egymásnak. Nem is tudtak betelni az élménnyel, csak játszottak és szaladgáltak. Irtó cukik voltak. Artúr pedig kifejezetten élvezte, hogy hirtelen lett egy komplett háreme, hiszen négy lány is forgolódott körülötte: Yzma, Ivy, Liza és Artúr anyukája, Yvaine

folyt. köv.....

Kép-kavalkád I.

Rengeteg minden történt az utóbbi időkben, ezért úgy gondoltam megérett egy (vagy több) újabb bejegyzés. Azt se tudom hol kezdjem.

Az már biztos, hogy Ivy nagyon szeret jönni-menni. Imádja ha viszem magammal, legyen az kutyás rendezvény, vagy egy sima hétköznap. A legnagyobb kedvence pedig az, hogyha nővérkéje Yzma is velünk tart. Ivy ugyanis senkit nem szeret annyira mint Yzmit. A többi kutyával is jól kijön, de Yzmi az abszolút favorit. Ezért is volt különleges nap számukra, amikor együtt kelhettek útra. Portelekre vittük a lányokat tenyészszemlére, meg csak úgy körülnézni. Életükben először láttak birkákat, s ugyan a tereléssel nem próbálkoztunk meg, de nagyon cukik voltak ahogy forgatták a fejüket és figyelték a tanya állatait. Sok ismerőssel találkoztunk, nagyon jól éreztük magunkat. Ha nem fújt volna át rajtunk egy orkán, még jobb lett volna. Egyébként mind a két lány sikeresen teljesítette a tenyészszemlét. Különösen büszke voltam Yzmára és Zolira, akik még életükben nem álltak együtt ringben, mégis hihetetlen jó teljesítményt nyújtottak.

Yzma azaz Zizike (bal oldalon) Zolival és apukájával, Hypoval

Yzma, Zoli, Ivy és Hypo Portelek tenyészszemlén

Yzma, azaz Agent Provocateur Haute Couture

Bár Zizi az összes szőrét ledobta a tenyészszemle előtt, így is nagyon szépen teljesített. Büszkék vagyunk rád Zizi!

A hétköznapokban is sokat találkoznak a lányok, de mellette természetesen vannak más kutya-barátok is. Valamiért (tán az ellentétek vonzása miatt) a colliek nagyon szeretik az angol bulldogokat. S miután a tágabb családban több ilyen kutya is található, gyakran megyünk együtt sétálni. Ivy kedvence szerintem Dius lehet, majd meg is próbálok csinálni róluk közös képet. De az is látszik, hogy Viv (Ivy) borzasztóan tiszteli az öreg bulldog matrónákat. 

Ivy Anyu portáján várja, hogy a bulldogok elkészüljenek, és indulhassunk sétálni 

Bemenni nem nagyon mert a házba, mert egy vérszomjas ragadozó figyelte minden lépését ajtón belülről, így Viv jobbnak látta kint maradni, és ott várakozni. Közben persze egy pillanatra sem vette le a szemét a teljes fegyverarzenállal felszerelt ragadozóról. És akkor mutatnám a félelem tárgyát, vagyis inkább okozóját, az állatot, kinek átható pillantása mindenkit leigáz: Ő A MACSKA, vagyis Mogyorócska!

Hölgyeim és Uraim, köszöntsék mély meghajlással őfenségességét, őfantasztikusságát, Mogyi főhercegnőt!

folyt. köv....

1.5 éve....

Lassan 1.5 éve kezdtem el vezetni a blogot a babákról. Vivi azaz Ivy már jó nagy lánnyá cseperedett. Mostanra már sok tapasztalaton, eseményen van túl. Az évzáró után nem volt túl sok pihenés, hiszen már el is indult az új szezon. Reméljük eseménydús évünk lesz, minden tekintetben. Majd meglátjuk.... 

Egy nagyon kedves ismerősöm készített pár képet Ivyról - örök hálám érte :-)

Hétköznapok a többiekkel:

Maddoxról szinte lehetetlen egy normális fotót készíteni séta közben, mert állandóan pörög. Kissé mániákus ha a kötél-labdájáról van szó :-)

Zoli próbál gyakorolni a lányokkal Yzmával és Ivyval, Flesh pedig felügyeli a tevékenységet. 

Zoli és Flesh; Bulldogokra várva. 

Évzáró

A múlt hétvégén lezártuk a tavalyi évet. Megvolt az évadzáró klubvacsi, ami megint iszonyat jóra sikeredett. 

Ilyenkor egyébként összegzem én is az előző évet, abból kiindulva, hogy mik voltak eredetileg a tervek. Azt hiszem a magunkkal szembeni elvárásokat sokszorosan is túlteljesítettük. Ez persze sok emberen és kutyán múlt. Mert persze az a legfontosabb, hogy egy kölyöknek a tenyésztő megfelelő gazdit találjon, aki élete végéig szereti és gondoskodik róla, de azért az is nagyon jó érzés tud lenni, amikor az ember saját tenyésztésű kutyája áll a ringben. Na de nem is akarom a dolgot bő lére ereszteni, a lényeg, hogy a vacsoráról néhány igen értékes serleggel és oklevéllel távozhattunk. Ivy fiatal club-star címet kapott, Maddox, és kisfia Dior felnőtt club-star címet kaptak, Winnie vagy ahogy mostanában hívjuk, Miss Csini pedig club-star tenyészszuka, vagyis club-star mami lett :-). Nagyon büszke vagyok Miss Csinire - és a többiekre is!

A pihenésnek ezzel nagyjából vége is lett, mert jövő héten már kezdődik az új szezon, és ha csak a terveink felét sikerül megvalósítani, akkor már nagyon boldog leszek. Ó apropó új év. A 2015-ös évhez gondoltam új design dukál, így Zolival összedobtunk egy új weblapot. 

Ha visszagondolok a 2014-es évre, azért elég sok minden történt. Maddox és Win is nagyszülők lettek. Maddox Ukrajnában élő lánya (Rineweld Ice Queen) lett mama, Winnek pedig Szerbiában élő kislánya (Agent Provocateur Puppet Marionette) szült 5 gyönyörű babát. Win és Maddox közös lánya, Manó is szépen teljesített ami a kiállításokat illeti, ő Szerb Champion lett. Az viszont kétségtelen, hogy ezen a téren a prímet Maddox és Win közös fia, Dior vitte el. Sokszorosan túlteljesítette az éves tervet, sőt még apukáját is megszorongatta párszor a ringben. 

Ivy már olyan nagylány, hogy el sem hiszem. Mindig fura, hogy milyen gyorsan telik az idő. Egyik nap még azzal bajlódok, hogy szopizik vagy nem szopizik, most meg már a felnőtt kutyák közt fog versenyezni és a vedlés miatt aggódok - bár ez legyen a legnagyobb baj. (Ez a kutyázás egy végtelen aggódás.) 

Elég régen nem készültek róla új képek, gondoltam majd ha szőrben lesz, de hála ennek a kellemes tavaszias télnek, egyszerűen nem akarnak szőrösödni a kutyák. Sőt olyan enyhe az idő, hogy még a vedlés is beindult. Aminek persze őszintén örülök, mert mikor máskor kezdjen vedleni egy kutya, mint szezonkezdés előtt pár héttel. Hát... ember tervez, Isten végez. (Nem tudom mi ütött belém, hogy ennyi közhelyet mondok, de ezek most pont ide illettek.) Szóval majd meglátjuk mi lesz. Mindenesetre most leginkább arra koncentrálok, hogy Ivy és én is a lehető legjobban érezzük magunkat a ringben. Ez a legfontosabb. Szerencsére a pocakját nagyon szereti, Flesh után ő a második "letépem a karodat egy falat kajáért bármi legyen is az" kutyám. Így általában jól motiválható kajával. 

Ivy a felnőtt kutyáim közé mára 100%-osan beilleszkedett. A falka teljes jogú tagja lett. Anyukája, Miss Csini minden reggel úgy megpuszilgatja, hogy csak na. Utána pedig játszanak egy hatalmasat. De a legjobban a kis nővérkéjét Yzmát szereti. Bárcsak egyszer le tudnám filmezni, ahogy örül amikor Yzmi megjön. Majd szétesik. :-) Ivy egyébként tündéri kutya lett. Imádom a természetét. Elég visszafogott, nem adja könnyen a szeretetét. Nem egy nyomulós típus. Inkább csak szeret odaállni és megengedi, hogy szeretgessük. Olyan kis finom puszikat tud lehelni, hogy meg kell zabálni. pihi-puha a feje búbja és mindig perec illatú. :-)

Valamelyik nap elzártam, hogy tudjak a kertben takarítani, mert ha kint van akkor tuti nem hagy dolgozni. Értem én, hogy segíteni akar, de mindenkinek jobb ha nincs láb alatt. Szóval elzártam. Amikor kinyitottam neki az ajtót, visszafordulva vettem észre, hogy csak résnyire nyílt ki. Az ablakból néztem ahogy Ivy téblábol, hogy most akkor kijöhet e vagy sem. Kicsit kidugta a fejét, vagy az egyik lábát, de nem mert kijönni. Olyan volt mint a farkas a három kismalacból. Maddox egy darabig csak nézte Ivyt, majd odament és segített neki kinyitni az ajtót. Ivy meg össze-vissza puszilgatta Maddox nagy medve fejét. Mindig elképesztő látni, hogy a kutyák, hogy kommunikálnak, hogy figyelik mi történik körülöttük, hogy segítenek egymáson. 

Az októberi komáromi kiállításon megismerkedtünk egy fotóssal, akinek nagyon tetszett Ivy, és lőtt is róla pár képet. Ma ezzel a képpel búcsúzom.

Szülinap, kiállítás, egyebek...

Hát mindenekelőtt nagyon boldog születésnapot szeretnék kívánni a három kisbabámnak, Lizának, Kókuszkának és Ivy-nak! Tegnap lettek 1 évesek. Tök közhelyes, de tényleg rohan az idő. Ivy és a testvérei gyönyörű, nagy kutyákká cseperedtek. Külön öröm, hogy a hétvégén Liza (Mistress Maleficent) gazdijával találkozhattam és beszélhettem, nagyon örültem neki. 

Előbb egy kicsit visszaugrok az időben. Az augusztusi kiállítások után szeptemberben Kecskeméten voltunk, ahol Ivy teljesítette a Hungaria Junior Champion cím feltételeit. Majd a hétvégén (okt. 11.-12.) Komáromban címet ugyan nem, de pontszerző helyezést kapott, így teljesítette a Junior Club-Star feltételeit is. Nem is gondoltam arra, hogy ez még ebben az évben összejöhet, így iszonyatosan örülök neki. A címeket persze hivatalosan majd csak akkortól birtokolhatja, ha megkapja az ezeket igazoló okleveleket.  

Ivy féltestvérére, Dior-ra is hihetetlenül büszke vagyok, mert ő messze túlszárnyalta minden elképzelésem azzal, ahogy eddig ebben az évben teljesített. Persze ez csak úgy lehetséges, ha van mögötte egy olyan gazdi, mint Ági, akinek nem tudok elég hálás lenni ezért.

Agent Provocateur Fleur du Mal "Dior"

Dior weboldala

Dior collie-online oldala

Dior Komáromban Ágival a ringben (fotó: Pintér Andrea)

Ivy mostanra alaposan belekóstolt a kiállítási életébe. Én úgy látom, hogy egész jól érzi magát a kiállításokon, mert nagyon sok simit és finom falatot kap, meg rengeteg új barátot ismer meg. Egyik kis barátja, Sam ugyanazon a napon született amikor Ivy-ék, vagyis 2013. október 12-én. Miután mindketten kiállításon voltak aznap és keményen dolgoztak, a munka végeztével kaptak egy kis extra szülinapi nasit Ádámtól, Sam gazdájától.

A két szülinapos Ivy és Sam, Zolival....

...majd Ádámmal és a kezemmel :-)

Ivy a ringben (fotó: Farkas Márta Barbara)

és lazulás közben :-)

És végül, de nem utolsó sorban, szeretnék egy csoportképet megosztani, aminek különlegessége, hogy rekordszámú blue merle collie jelent meg a szombati kiállításon, így készítettem róluk egy csoportképet. :-) Egy kutya ugyan lemaradt, amit nagyon, de nagyon sajnálok, de így is 11 blue merle collie van a képen.

Felső sor balról jobbra:
Rineweld Gift From The Lord "Gidion" (champion osztályos kan)
Rineweld Chesterfield "Hypo" (champion osztályos kan)
Blue Marine "Devil" (nyílt osztályos kan)
Rineweld Cleopatra’s Mystery "Malkia" (champion osztályos szuka)
Alsó sor balról jobbra:
Samurai In Blue Kimono Sixth Sense "Sam" (fiatal osztályos kan)
Nolyanna Lux Blue Atlantis "Merlin" (minor puppy osztályos kan)
Bright Side Of Life In Sherborne "Sheena" (nyílt osztályos szuka)
Agent Provocateur Heatherette Blue "Ivy" (fiatal osztályos szuka)
Rineweld Great Leon "Leon" (nyílt osztályos kan)
Agent Provocateur Fleur du Mal "Dior" (növendék osztályos kan)
Cry For The Moon in Sherborne "Nessie" (nyílt osztályos kan)

Kiállítás

Ivy szombaton ismét kiállításra ment. Bár még mindig botrányosan kopasz, de muszáj vele gyakorolni, és az igazi gyakorlatot csak az éles bevetés adja meg. Nagyon jól éreztük magunkat, bár szegénykém egyszer kicsit elaludt közben. :-) Utána viszont megint pörgött ezerrel. Úgyhogy egy újabb fiatal osztály-győztes címmel lett gazdagabb és estére sikerült végre teljesen kifárasztani, ami nála nem egyszerű feladat. 

Ja, és előtte megint megfürdettük Zolival, hogy legalább tiszta legyen az a kevéske szőre. Egyre jobban viseli ezt az egész procedúrát, főleg mert közben felzabáltatok vele egy fél hentesboltot. :-D

Ott volt Ivy féltesója, Dior is, akit egyszer már említettem korábban. Ő is győzött a saját osztályában, úgyhogy innen is nagy gratula még egyszer a gazdijának, aki azt is lehetővé tette nekem, hogy végre legyen 1-2 új fotóm Ivy-ról. Köszi Ági! 

No meg persze Zolinak is, aki nélkül nem jöhetett volna létre ez a kis kellemes nap! :-) 

                                                                Ivy féltesója, Dior